Az ókori zsidóság története. A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jeruzsálem korai története Sion hegy, Jeruzsálem.
Advertisements

A frigyláda 11/A.
Az Ószövetség könyvei.
Copyright B. McNutt A BIBLIA rövid vázlata Copyright B. McNutt
Mezopotámia Folytatás.
Az Ószövetségi történetírás
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A zsidó kultúra Vallás.
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Madarász Dorottya
A mohácsi csata.
Izrael.
Az ország 2 majd 3 részre szakadása
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Kis országok-nagy örökség
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Salamon temploma 11/C.
AZ ÓSZÖVETSÉGI PRÓFÉTÁK Írásaikat terjedelmük szerint csoportosítjuk „nagyprófétákra” és „kisprófétákra” 12 „kispróféta” prédikáció-gyűjteményét találjuk.
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
1 / 17 Bíró Tamás március 27. A seprű: Héber-arámi kétnyelvűség A seprű Héber-arámi kétnyelvűség a zsidó közösségekben Bíró Tamás
Csaták, hadvezérek, katonák
A királyság kora.
Izrael kezdetei. K IVONULÁS E GYIPTOMBÓL ; KINYILATKOZTATÁS A S ÍNAI - HEGYEN ; VÁNDORLÁS A PUSZTÁBAN Az egyiptomi fogságból való szabadulás, a pusztai.
Földrajzi keret, Izrael előtörténete
A próféták aranykora Történeti és irodalmi összefoglalás.
A mohácsi csata.
Csaták, hadvezérek, katonák
Készítette: Szalay Zoltán
Kis országok az ókori Közel-Keleten
BIBLIAI SZABADEGYETEM
Sámuel első és második könyve
Transzjordánia. IV. Móz. 34:15 1.) Jarmuktól É-ra Fennsík Básán (Ám.4:1) 2.) Jarmuk-Jabbok között erdős hegyvidék Gileád 3.) Jabbok-Arnon között Gád és.
Kis országok – nagy örökség.  Földrajzi környezet  Jordán folyó – Holt-tenger  földművelés és állattenyésztés  Kánaán nevezik  XIII. században itt.
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Városállamok- Birodalmak
Összefoglalás Ókori kelet államai. Fogalmak Bronzkor- ie. III. ée. Rézkor ie. IV. ée. Vaskor- ie. II. ée. Öntözéses földművelés Városállamok Ókori kelet.
A zsidóság nyelvei Biró Tamás május 12.
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”
Ó- és Újszövetség.
5. évfolyam – 2. téma Ókori Kelet.
IZRAEL TÖRTÉNETE.
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
A kivonulás és „Izrael függetlenségi nyilatkozata”
A babiloni fogság.
Babilon folyói mellett
Az ókori kelet.
A pátriárkai történetek
EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában
Egyiptom Újbirodalom és a Későkor időszakában
A két részre szakadt királyság
Őskor és Ókortörténet Az ókori Izrael és Júda történe
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Jézus Krisztus világa 3. A Makkabeusok és háborúik
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
Az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom
Mezopotámia építészete - 2
Prófétaság az ókori keleten
Jeremiás és Hananja: próféta próféta ellen
Jezabel avagy a királyné erőszakos halála
Mezopotámia építészete
Evangélikus Biblikus Szabadegyetem 2017 ősz / 3 Kőszeghy Miklós
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
BIBLIAI SZABADEGYETEM
Hellasz egységesítése
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

Az ókori zsidóság története

A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi vándorlás (Damaszkusz) – Filiszteusok a partvidéken Egyszeri honfoglalás? (Józsué- hagyomány) A lerombolt városok feletti ellenőrzés megszerzése? (Jerikó pusztulása: kb. 1550) „bezárt nomadizmus”

Amarna-korszak ● Autonóm városállamok Palesztínában ● Hűségeskü, adózás Egyiptomnak – Jeruzsálem – Hácór – Megiddó – Jerikó – Sikem – Gézer – Lákis „hapiruk” Korábban: „héberek” Nem etnikai elnevezés! „Törvényenkívüliek”

Izrael-sztélé ● Izrael nevének első említése az ÓSZ-en kívül ● Merneptah fáraó Bír5 (Debóra-ének) ● Valószínűleg a legrégebbi ÓSZ-i szöveg ● → „bírák”

Kb Dávid, majd utóda, Salamon ● Regionális nagyhatalom, palota- és templomépítés ●...legalábbis az ÓSZ-i adatok szerint Salamon halála után az ország kettészakad: Izrael (É) Júda (D) Júda: „dávidi dinasztia”, Jeruzsálem Tell Dán-felirat: „byt dwd”

Izrael (É) ● Gyors uralkodó- és dinasztiaváltások ● Omri-dinasztia (bít Omri) ● Főváros: Samaria ● Omri ● Áháb ● (Jezabel, tyrosi hercegnő) Diplomáciai kapcsolatok, az ország a levantei asszírellenes szövetségi rendszer része ↔ próféták (Illés, Elizeus) → asszír fenyegetés: 853. A szíriai-palesztínai asszírellenes koalíció csatája III. Šulmánu- ašareduval

Izrael (É) ● Jéhu puccsa ( ) ● → Az asszírellenes koalíció szétesik ● „Fekete obeliszk” Hósea ( ) megtagadja az adófizetést, és Egyiptomhoz fordul 722/21 V. Šulmánu-ašaredu / II. Šarru-kín elfoglalja Samáriát, a népességet deportálja

Júda (D) ● Asszír vazallusállam ● Ezékiás ( ) „lázadása” ● Kultuszreform ● Asszírellenes szövetségi kapcsolatok (Egyiptom, Babilon) 701. Sín-ahhe-eriba hadjárata, Jeruzsálem ostroma Sikertelen, de az asszíroktól való függés megmarad Asszíria hatalma tetőpontján

Az újbabiloni birodalom

II. Marduk-apla-idinna ● Kr.e. 8. sz. ● Bít-Jakin sejkje ● 729. III. Tukulti-apil- ešarra asszír király meghódítja Babilont (→ Pulu) ● II. Šarrukín trónra kerülésekor megszerzi Babilon trónját (A. ↔ Elám) ● Mintegy 11 évig tartja magát az asszírok ellen

II. Marduk-apla-idinna ● 703. újra megszerzi a trónt (asszír király: Sín-ahhe-eriba) ● Széleskörű asszírellenes koalíció ● Asszír győzelmek ● 689. Sín-ahhe-eriba elfoglalja és lerombolja Babilont

Aššur-ah-idinna asszír király ● Aššur-ban-apli ● Asszíria Šamaš-šum-ukin Babilon Šamaš-šum-ukin függetlenségi harca (sikertelen) Új király: Kandalanu (talán maga Aššur-ban-apli v. a testvére?) Mindketten (Kandalanu és Aššur- ban-apli) 627-ben halnak meg.

Nabu-apal-usur ( ) ● Bít-Jakin sejkje ● Asszíria összeomlása → Nabu- apal-usur megszerzi Babilont ● 614. Küaxarész méd király megtámadja Aššurt Méd-babiloni szövetség 612. Ninive, 609. Harrán elfoglalása

II. Nabu-kudurri-usur ( ) ● Babilon fénykora ● Nyugat: ↔ Egyiptom ● Jeruzsálem elfoglalása, lerombolása → „babiloni fogság”

Júda (D) ● Jósiás ( ) ● Asszíria gyengülése ● Kultuszreform: centralizáció ● Külpolitika: asszírellenes szövetség, megiddói csata: vereség Egyiptomtól Egyiptomi párt ↔ babiloni párt 587/86 II. Nabu-kudurri-usur elfoglalja és lerombolja Jeruzsálemet → „babiloni fogság”

562 után ● Amel-Marduk ● Nergal-šar-usur ● Lábáši-Marduk Nabu-naid Sín-kultusz, a harráni és az uri Sín- szentély helyreállítása...majd 10 évre visszavonul a sivatagba, helyettese addig Bél-šár-usur 539. A perzsa Kürosz bevonul Babilonba