Betegtájékoztató információ az interneten Informatio Medicata november Erdeiné Törőcsik Katalin

Témakörök: Egészségügy átalakulása Betegjogok megjelenése Tájékoztatás – tájékozódás Betegtájékoztató információkról Betegtájékoztató internet címek Konklúzió

1990-től fordulat az egészségügyben: szervezeti felépítés technikai lehetőségek sokoldalú alkalmazása orvos – beteg kapcsolat

Betegjogok alakulása: 1970 – USA-ból és Nyugat-Európából indul, 1973 – törvényes formában megjelenik az USA-ban, 1981 – Európában a WHO megjelenteti írásos formában, 1997 – Magyarország: egészségügyi törtvény hatályba lépése.

Betegek jogosultságai: megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog, kapcsolattartás joga, az intézmény elhagyásának joga, tájékoztatáshoz való jog, az önrendelkezéshez való jog, az ellátás visszautasításának joga,

az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog, a betegek részéről: házirend és magatartási szabályok betartása az intézmény elhagyásának jogai és kötelezettségei, a betegek jogait a betegjogi képviselő érvényesíti, az egészségügyi dolgozó jogai, kötelességei védelme.

Tájékoztatáshoz való jog: Személyre szabott, teljes körű: betegségről, állapotról, beavatkozás kockázatáról, kimeneteléről, módszeréről, további ellátásról javasolt életmód.

Információszerzés: könyvtár, internet, könyvesbolt, váróterem, gyógyszertár, stb.

Ismeretterjesztő brosúrák az 1970-es években és ma

Ismeretterjesztő folyóiratok az 1970-es években és ma

Intézményismertetők ma

Az interneten elérhető források: 1. Célja: közérthető, ismeretterjesztő szintű tájékoztatás betegeknek, hozzátartozóiknak, egészségmegőrzőknek, laikus érdeklődőknek, tudásukat továbbfejlesztőknek.

2. Hitelessége: ha a szerző, közreadó adatai pontosan meg vannak jelölve, a publikáló személye mennyire tekinthető elismertnek a témában, ha az információ nem szakembertől származik van-e erre utalás, milyen bizonyítékok szólnak a szolgáltatás mellett.

3. Mélysége: felszínes, ismeretterjesztő, tudományos szintű. 4. Releváns-e: arról szól-e mait keresünk, az illetékes országra vonatkoznak-e az adatok, időszerű-e mikor kelt, frissítették-e.

5. Témája: szervek, szervrendszerek, betegségek, gyógymódok, gyógyászati segédeszközök, életmód tanácsok, egészségmegőrzés, egészségügyi intézetek, szervezetek, alapítványok, egészségközpontok, stb.

6. Információ típusai: szöveges információ képi: álló, mozgó ábrák, táblázatok, grafikonok, diagrammok, kérdőívek, tesztek, hanggal, zenével kísért felolvasott

WEB címek: A.) Nyitólappal induló felületek:

B.) URL címen elérhető információk:

→ egészséggel foglalkozó vállalkozások → egészségügyi cikkek egészségügyi intézményekről tájékoztat megyék szerint, egészségügyi termékek, programok, szolgáltatások gyűjtőhelye stb.

Külföldi egészségügyi weblapok: szakorvosok elérhetősége államok szerint az USA-ban, orvosi weblaptervező társaság, svájci ismeretterjesztő és természetgyógyászati cikkek gyűjteménye osztrák kezdő egészséglap olasz egészségkereső

Konklúzió: Az információdömping ellenére hangsúlyoznunk kell azt, hogy az ismeretterjesztő információ a beteg vagy hozzátartozója, illetve a betegséget megelőzni kívánó laikusok számára csak ismeretszerzés vagy ismeretbővítés lehet, elsődlegesnek az élőszónak kell lennie az orvos-beteg között.

„Ahogy a középkor megvetette a testet, úgy civilizálta az újkori racionalizmus az emóciókat.” Kozma Tamás

Köszönöm a figyelmet!