A háztartások életszínvonala

Tartalom 1.Bevezetés 2.Jövedelmi helyzet 3.Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés 4.A háztartások fogyasztása 5.Összegzés

Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel Adatforrás:Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel (KSH, lakossági) Célsokaság: magyar magánháztartásokban élő lakosság Adatfelvétel: 2015 tavasz, (2014-es referencia év), az eredmények jelenleg előzetesek Mintaméret: háztartási kérdőív, személyi interjú készült. Módszertan:Európai Uniós egységes, közös kérdések, nagy minta, reprezentativitás. Validálás:Eurostat validálja a tagországok adatait – a hivatalos számokat a jövedelmekre, szegénységre a KSH adja. (az Eurostat nem számol semmit, adatközlési gyakorlata is eltérő (felvétel éve)).

Jövedelmi helyzet 2014-ben a háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 1 millió 373 ezer forint volt, 3,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A nettó jövedelem egy főre jutó 1 millió 100 ezer forintos éves átlagos értéke 4,8 százalékkal haladta meg a évit. Az 0,2 százalékos fogyasztói ár-csökkenést is figyelembe véve a háztartásokban mindez 5 százalékos reáljövedelem-növekedésben realizálódott 2014-ben.

Az egy főre jutó éves bruttó jövedelmek alakulása

Az egy főre jutó bruttó jövedelmek megoszlása

Az egy főre jutó bruttó jövedelmek források szerinti összetétele a jövedelmi decilisekben, 2014

Jövedelmi egyenlőtlenségek S80/S20-mutató Gini-mutató

Gini-mutató európai összehasonlításban, 2014

Kit tekintünk szegénynek? Abszolút szegénység Relatív szegény Kikhez képest szegény? Mire nincs pénze? (létfenntartás, emberi szükségletek)

Szegénységi küszöbök típusai A) Abszolút szegénységi küszöbök B) Szubjektív szegénységi küszöbök C) Relatív szegénységi küszöbök

B) Háztartások jövedelemelvárásai, 2014 (szubjektív szegénységi küszöb)

C) Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, AROPE Európa 2020 stratégia eleme A lehető legtágabb módon értelmezi a szegénységet három dimenzió mentén: 1.Relatív jövedelmi szegény 2.Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő 3.Súlyos anyagi deprivációban élő A mutató a jövedelemhiányon túl számba veszi az anyagilag elérhető javak körét, valamint a munkaerőpiaccal való kapcsolatot is. Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik a három dimenzió közül egyben vagy többen érintettek.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma dimenziónként, 2014 AROPE: 2 millió 738 ezer fő Magyarország teljes lakosságának 28,2%-a

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, 2014

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya iskolai végzettség szerint, 2014

Szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya gazdasági aktivitás szerint, (%)

A jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatásokkal és azok nélkül korcsoportonként, 2014

Nagyon alacsony munkaintenzitás korcsoportok szerint, , %

Az anyagi depriváció egyes tételeiben érintettek aránya, (%) A depriváció mérésére szolgáló tételek ) Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék 24,426,326,424,521,6 2) Váratlan kiadások fedezetének hiánya74,475,074,875,070,7 3) Anyagi okból nincs telefonja1,91,72,31,91,4 4) Anyagi okból nincs színes televíziója0,60,50,4 5) Anyagi okból nincs mosógépe0,7 1,21,0 6) Anyagi okból nincs személygépkocsija23,423,525,724,119,8 7) Évi egyhetes üdülés hiánya66,367,367,259,455,1 8) Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya29,232,434,027,623,7 9) Lakás megfelelő fűtésének hiánya12,215,014,611,69,6 Súlyos anyagi deprivációs ráta (minimum 4 tétel) 23,426,327,824,019,4

Háztartások fogyasztása 2014 folyamán javultak a foglalkoztatási kilátások, a csökkenő fogyasztói árak a növekvő reáljövedelemek pozitívan befolyásolták a lakosság fogyasztását ban a háztartások egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 908 ezer forint volt, ami reálértéken 4,4%-kal növekedett. Így hozzávetőlegesen elérte a gazdasági válság előtti szintet.

A háztartások fogyasztásának szerkezete (2014)

Háztartások fogyasztása jövedelmi ötödök szerint, 2014

Összefoglalás Az egy főre jutó éves, átlagos bruttó jövedelmek 3,8%-kal, a nettó 4,8%-kal emelkedett, ami 5%-os reáljövedelem emelkedést jelent. A szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya jelentősen, 359 ezer fővel (3,6 százalékponttal) csökkent egy év alatt. A teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer embert érint a szegénység, vagy kirekesztődés kockázata. A szegénység kockázatának leginkább kitett csoportok:  az alacsony végzettségűek,  a többgyermekes családok,  az egyszülős családok,  a munkanélküliek,  a falusi lakosság, különösen a kistelepüléseken élők,  az ország elmaradottabb térségeiben élők, és a  cigány népesség folyamán javultak a foglalkoztatási kilátások, a csökkenő fogyasztói árak a növekvő reáljövedelemek pozitívan befolyásolták a lakosság fogyasztását. Folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése, reálértéken 4,4%-kal növekedtek a kiadások, melyek így a válság előtti szintre emelkedtek.

Köszönöm a figyelmet!