2016. A helyközi autóbusz-közlekedés A helyközi autóbusz- közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 2 A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai Alapvető szerep a kisebb települések életében Gyenge vasúti lefedettség –hazánkban kb településből kevesebb mint 1000-nek van vasútállomása –sok helyen távol van a vasútállomás a lakott területtől –sokfelé csak kevés vonat közlekedik A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 3 A helyközi autóbusz-közlekedés kettős feladata A közlekedési alapellátottság biztosítása ott, ahol az autóbusz-közlekedés a kizárólagos helyközi tömegközlekedési forma. Mobilitási szolgáltatást nyújtani az igényeknek megfelelően versenyképes színvonalon ott, ahol ez gazdaságilag eredményes működést tesz lehetővé. A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 4 Településhierarchiai kapcsolatok A helyközi autóbusz-közlekedésről általában Főváros Regionális központ Felsőfokú központ Középfokú központ Alapfokú központ Alapfokú települések

Széchenyi István Egyetem 5 Alapfokú települések ide tartoznak a legkisebb települések (néhány száz fős lakosság) szinte csak lakóhelyi funkció minimális munkahely, iskola, üzlet, orvosi rendelő stb. nem rendelkeznek olyan létesítményekkel, amelyek a környező települések lakosságát szolgálnák az emberek elutaznak, majd dolguk végeztével hazatérnek A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 6 Alapfokú központ olyan funkciók, amelyek a környező néhány kisebb település lakosságát szolgálják (általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, alapfokú üzletek, kisebb létszámot foglalkoztató munkahelyek stb.) tipikusan községi rangú települések (ezer fő nagyságrendű lakosszámmal) Az utazási igények –egy része erre a településre irányul, –nagyobb része viszont innen kiinduló. A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 7 Középfokú központ általában városok jelentősebb munkahelyek oktatási, kulturális, egészségügyi, igazgatási stb. funkciók számottevő beutazási forgalom A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 8 Felsőfokú központ megyeszékhelyek szakoktatás, felsőoktatás, szakosított, ill. magasabb szintű egészségügyi ellátás, nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek, bevásárlóközpontok, sport-, kulturális- és szórakoztató létesítmények domináns beutazó forgalom A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 9 Regionális központok leendő régióközpontok –Miskolc –Debrecen –Szeged –Pécs –Győr funkcióellátottságuk meghaladja a felsőfokú központokét (szakosított egészségügyi ellátás, felsőoktatás, nagyszámú munkahely) A főváros képezi a településhierarchia csúcsát. A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 10 A helyközi autóbusz-közlekedésről általában A helyközi autóbusz- közlekedés települési hierarchiából fakadó feladatai

Széchenyi István Egyetem 11 A hálózat és a menetrend kialakítása a funkcióknak megfelelően a szokásos időtartamon belül a visszautazás is megoldható legyen a kistérségekben a településhierarchiától eltérően körzetesített funkciók elérése –pl. az általános iskola nem a központban van, akkor ennek elérhetőségét is kötelezettségként kell értelmezni a főváros kiemelkedő szerepe miatt az ország minden településéről elérhető legyen Budapest, az aznapi visszatérés lehetőségével (ez inkább menetrendi, mint hálózati kérdés) A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 12 A vonalak tervezési alapelvei Elővárosi vonalak –intenzív kapcsolat a nagyvárosok és a városkörnyéki települések között  városi jellegű közlekedés jelentős utasszám periodikus közlekedés –legrövidebb útvonal nagy utasszám miatt nincs szükség több település felfűzésére –a városban a végpont valamilyen helyi közlekedési csomóponthoz közel célszerű –jellemzően minden megállóban megállnak a járatok A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 13 Városkörnyéki vonalak –utasszám nem éri el az elővárosiét –kerülőutak betérők (felfűzés) utasoknak hosszabb utazási idő alacsonyabb gazdasági ráfordítás a kettő egyensúlya –végpont a városközpontban –hivatásforgalmú járatokat érdemes a főbb munkahelyek, iskolák felé közlekedtetni  „terítő” szerepkör az utasok ne kényszerüljenek átszállni a ritkábban közlekedő helyi járatokra (időveszteség) –jellemzően minden megállóban megállnak A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 14 Regionális vonalak –mindkét végpont a régión belül található –szomszédos városok, a megye városai, szomszédos megyeszékhelyek összeköttetése –a gyakorlatban a regionális járatok szolgálhatnak környéki utazásokat is  utasszám növekedés (gazdasági előny) A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 15 Távolsági vonalak –végpontok különböző régiókban –nagyvárosok, nagyvárosok és a főváros, kiránduló- és üdülőhelyek között –nagy vonalhossz  hosszú menetidő –indokolt lehet az utazási idő rövidítése érdekében, hogy csak a fontosabb megállókban álljanak meg a járatok kérdéses, hogy így a megfelelő utasszám biztosítható-e (gazdaságosság) a sok megálló okozta menetidő-növekedés a többi közlekedési formákkal szemben rontja a versenyképességet –a vasúti közlekedés kínálatának befolyása a kialakításra A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 16 A vasúttal való kapcsolat az autóbusz-közlekedés a vasúthoz képest háromféle pozíciót foglalhat el: –rá- és elhordó szerep –kiegészítő szerep –versenyhelyzet A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 17 Rá- és elhordó szerep az autóbuszjáratok a vasútállomásokra, illetve onnan szállítják az utasokat, a vonatra való átszállást feltételezve az autóbusz-közlekedés nem törekszik az utasok kiindulóponttól célpontig történő elszállítására akkor indokolt, ha a színvonal és gazdaságossági szempontok mérlegelése alapján ez a rendszer előnyösebb az utasok célpontig történő szállítását jelentő teljes kiszolgálásnál A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 18 A helyközi autóbusz-közlekedésről általában ElőnyHátrány UtasRövidebb utazási idő, ha a vasút sebessége nagyobb, mint az autóbuszközlekedésé Az átszállás idővesztesége és kényelmetlensége a csatlakozó ponton Részben újabb átszállás a vonatról való leszállás után a helyi közlekedésre, további időveszteség és kényelmetlenség Autóbusz üzemeltető Költségmegtakarítás a vonal rövidítése miatt Bevételkiesés a vonal rövidítése miatt Vasúti üzemeltető Több utas, több bevétel A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei és hátrányai a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest

Széchenyi István Egyetem 19 Kiegészítő szerep az autóbusz-közlekedés adott térségben a vasúti közlekedés hiányait pótolja lehetséges formái ennek –olyan időszakban közlekedtet járatot, amikor nincs vonat –beköt a forgalomba olyan települést, amelyet nem érint a vasútvonal A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 20 Versenyhelyzet Az autóbusz-közlekedés olyan szolgáltatási színvonalat nyújt, ami előnyösebb a vasúti kínálatnál és arra készteti ezzel az utasokat, hogy az autóbuszt vegyék igénybe. Az autóbusz-közlekedés lehet előnyösebb: –átszállás nélküli utazás –a lakóhelyek és utazási célpontok jobb megközelítése –gyakoribb járat, kevesebb várakozási idő, nagyobb utazási választék –nagyobb utazási sebesség Elméletileg az kívánatos, hogy a közforgalmú közlekedési ágazatok összehangolásával, kínálatuk integrálásával, jobb utazási színvonal jöjjön létre.  Az autóbusznak és a vasútnak együttesen kell versenyképesnek lenni az egyéni közlekedéssel szemben. A helyközi autóbusz-közlekedésről általában

Széchenyi István Egyetem 21 Köszönöm a figyelmet!