BEMENETI KOMPETENCIAMÉRÉS: KOMMUNIKÁCIÓ A MUNKACSOPORT TAGJAI: Gálosné Szűcs Emília, vezető Berkéné Dr. Sajti Ilona Gyuricza Zsolt Kiss Róbert Kiss Róbert

A KOMPETENCIA és a KOMMUNIKÁCIÓ (egyik lehetséges) definiálása 1. „A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására” (OECD, 2003)… 2. A kommunikáció(lat.)információk közlése, átvétele különböző jelrendszerek, közvetítőrendszerek útján. A társadalomban információcsere, szerepet játszanak benne a közlésfolyamat tényezői és funkciói. Szándékosan jön létre a kommunikációs partnerek között nyelvi és nem nyelvi elemek segítségével.

KOMPETENCIA-TÉRKÉP AZ ELSAJÁTÍTÁS SZINTJEINEK MEGHATÁROZÁSA 1. A szöveg és információ észlelése és érzékelése 2. Olvasás, szövegértés 3. Szövegkezelés 4. A szöveg megjelenítése 5. Információs, kommunikációs technológiák használata használata 6. Szövegalkotás, íráskészség, fogalmazási készség készség

Kognitív követelmények – az öt szint jellemzői: 1. szint: Jellemzői: alacsony szint, konkrét valósághoz kötődés, az ismeretek formális jellege és korlátozott problémaértés automatizáltság mechanikus megoldások szabályismeret reproduktív tevékenység 2. szint: Jellemzői: nagyon általános értelmezés empirikus, tárgyi jellegű gondolkodás taasztalatok alapján azonosítások analógiák felfedezése szűk fogalmi gondolkodás 3. szint: Jellemzői: általános problémaértés produktív képzelet választás és döntés analógiák alkalmazása 4. szint: Jellemzői: problémák tisztánlátása Személyes tudás felhasználása differenciált ismeretek alkalmazása modellek alapján működő produktív, alkotó képzelet 5. szint: Jellemzői: az összes rendelkezésre álló információ felhasználás egyéni tudás a konklúzió levonása a tények alapos megvizsgálása után szintetikus fázis megértéshez kötődő következetesség

STRUKTÚRATÉRKÉP SZINTEK Szöveg- értés szókincs tájékozódás → → → alkalmazás kommunikációs tényezők egy szempont → → → több kritérium nyilvánvaló információ → → → rejtett inform. jelentésrétegek denotatív jelentés → → → árnyalatok értése közlésmódok konnotatív jelentés → → → kritikus gondolkodás Szöveg- kezelés és megjele- nítés kódolás információkeresés → → → átkódolás forma és struktúra formaészlelés → → → kreatív megformálás Szöveg- alkotás szókincs köznyelvi → → → egyéni, árnyalt szóhasználat közlésmód Szabályalkalmazás → → → egyéni megjelenítés

OLVASÁS − SZÖVEGÉRTÉS  1. szereplők, üzenet - egy kritérium alapján, felismerés, tájékozódás, kiválasztás  2. valóságelemek, (tér/idő), kapcsolatrend- szer feltárása – több kritérium alapján számbavétele, azonosítása  3. kapcsolatrendszer ok-okozati összefüggéseinek értelmezése - hasonló információk kezelése  4. nagyszámú információ, szokatlan, ismeretlen információk kezelése  5. rejtett, nem szó szerint szereplő információ kikövetkeztetése

OLVASÁS - SZÖVEGÉRTÉS JELENTÉSRÉTEGEK - KÖZLÉSMÓDOK : (PISA-felmérés alapján) SZÖVEGKEZELÉS SZÖVEGKEZELÉS 1.verbális és vizuális kódolás szövegkohézió vizsgálata szövegkohézió vizsgálata 2.szövegkohézió vizsgálata adott szempontok szerint,azonosítás, visszajelzés 3. primer kapcsolati rendszer vizsgálata, következtetés levonása 4.a szöveg átkódolása, átalakítása

SZÖVEGMEGJELENÍTÉS 1. szöveg és képi környezet együttláttatása, makrostruktúra megjelenítése 2. hasonlóság, különbség érzékeltetése 3. variációknak a megjelenítése, hangsúlyok kiemelése, alkalmazása 4. megformálás, alkotás minták, sablonok és asszociációk alapján 5. vizuális és verbális információk együttes kezelése, önálló kombinálása

SZÖVEGALKOTÁS, FOGALMAZÁS Az szint reproduktív, Az szint reproduktív, a szint produktív. a szint produktív. SZÓKINCS - KÖZLÉSMÓDOK- KOMMUNIKÁCIÓS TÉNYEZŐK Köznyelvi normának megfelelő többletjelentés tudatos felhasználása – alkalmi jelentések – egyéni kifejezésmód A-B TESZTEK –lefednek, nem ekvivalensek

Feladattípusok, jellegük:

Feladattípusok, jellegük (A1-B1)

A feladatok típusa, jellege : (B-1) 11. Információk értelmezése (Gyáva nyúl) szereplők kapcsolatának bemutatása 12. Információkezelés több kritérium alapján (Marquez idézet) szereplők kapcsolatának értelmezése 13. Nagyszámú információ kezelése (Meghívó) szereplők, beszédhelyzet, megnyilvánulások értelmezése

MÉRÉSI ADATOK A mérésben részt vett tanulók száma: A mérésben részt vett tanulók száma: „A” 4624 fő – „B” 4625 fő „A” 4624 fő – „B” 4625 fő Nehézségi index: „A”: 38 % - „B”: 36% Nehézségi index: „A”: 38 % - „B”: 36% Cronbach Alfa: „A”: 0,88 - „B”: 0,89 Cronbach Alfa: „A”: 0,88 - „B”: 0,89 Szórás: „A”: 8,5% - „B”: 8,3 % Szórás: „A”: 8,5% - „B”: 8,3 % Relatív szórás: „A”: 54,24% - „B”: 47,35% Relatív szórás: „A”: 54,24% - „B”: 47,35% Átlag pontszám: „A”: 17,6 - „B”: 16,4 Átlag pontszám: „A”: 17,6 - „B”: 16,4 Elkülönítés-mutatók: minden item */ * * ! Nagyon jó! Elkülönítés-mutatók: minden item */ * * ! Nagyon jó! Osztályzatok/teljesítmények: a jóké jobb: Osztályzatok/teljesítmények: a jóké jobb: „A”: 20,1, „B”: 21,6 - mint a jeleseké: 17,2-19,5 „A”: 20,1, „B”: 21,6 - mint a jeleseké: 17,2-19,5 elégséges/közepes: 15,1-14, ,8 elégséges/közepes: 15,1-14, ,8

Összesített szintenkénti %-os eredmények –”A” TESZT 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint A) fogalma- zás 30%33,2%40%21,2%47,7% B) Szöveg- megjele- nítés 43,6%43,6%35,3%28,1%38,3%

„B” TESZT 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint Inf.érz. 67,9 % 65,4 % 17,9 % 24,4 % 13,9 % Szöveg- kezelés 66,5 % 44,7 % 35,1 % 29,7 % -----% Szöv.alk.komm.t-höz 55,6 % 33,5 % 20,7 % 15,2 % -----%

A LEGNEHEZEBB FELADATTÍPUS: MARQUEZ-IDÉZET

Gabriel Marquez író bölcsességét olvastad: „Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni." másikra, amikor segítenie kell neki felállni." Tetszett a gondolat, ezért továbbadtad másoknak is. a) Így fogalmaztad meg röviden saját szavaiddal, hogy hogyan kell értelmezni az idézetet! ……………………………………………………………………………..… b) A „lenézni” szónak legalább két jelentése van. Barátodnak magyarázd el őket! A szövegben előforduló jelentése: ………………………………………………………………………… c) Alapjelentése: …………………………………………………….…………………..

ÚJSZERŰ VISSZAJELZÉS  Ha mindhármat sikeresen megoldottad, akkor:  nemcsak jól érted mások közléseit, de képes vagy a te nézőpontodból bemutatni is ezeket, meg tudod fogalmazni a saját szókincseddel árnyaltan, a köznyelvi normának megfelelően.  Ha két jó megoldásod van, akkor:  képes vagy egy szöveg alapján az abban megfogalmazott lényeget „lefordítani” saját szavaidra, és érthető módon megosztani gondolataidat másokkal.  Ha a három részfeladatban nincs jó megoldásod, vagy csak egy van, akkor nehezen tudod értelmezni mások gondolatát, vagy nem tudod jól megfogalmazni saját szavaiddal.

ÚJSZERŰ JAVASLATOK  Ha három jó válaszod van, akkor ajánljuk, hogy olvass olyan könyveket, amelyekben híres gondolkodók, nagy emberek aforizmái, bölcs gondolatai találhatók, mert érteni fogod ezeket, és élvezed is majd a mondásaikat. Sőt, érdemes lenne megtanulnod is néhányat belőlük, hogy ezeket felhasználd majd akár az iskolában, akár társaságban.  Ha két jó válaszod van, akkor: próbáld meg minél több hétköznapi helyzetben vissza-visszakérdezni beszélgető partnereidet, hogy –„Jól értettem, arra gondoltál, hogy…?” És lapozd fel többször a Magyar Szinonima Szótárt, ha egy szó jelentésével nem vagy igazán tisztában, vagy tudni szeretnéd a különböző jelentéseit. Egy idő után árnyaltabban fogod magad kifejezni.  Ha nincs jó válaszod, vagy csak egy van, akkor tarts önvizsgálatot, kérdezd meg magadtól, hogy általában nehezen fogalmazol-e, vagy abban vagy-e gyengébb, hogy megfelelő, jól megválasztott szavakkal fejezd ki magad. Fontos lenne a helyesírást is gyakorolnod. Tanuld meg és idézd fel a legfontosabb nyelvi szabályokat, törekedj pontosabb kifejezésmódra!

2007-es KONCEPCIÓ  A 2006-os bemérés koncepcióját nem módosítottuk 2007-ben!  A felmérés eredményeit, mutatóit, visszajelzéseit figyelembe vettük.  Változtatások:  8 feladat: 34% maradt  6 feladat: 26% csere  9 feladat: 40% ekvivalens

Néhány – figyelembe vett – vélemény: Pozitívumok: Pozitívumok:  Jól mérte a képességeket.  Érdekes, érthetőn, de a korosztály szintjén túlmutat.  A javítókulcs egyértelmű és korrekt.  „A” feladatsor elvontabb, a „B” feladatsor közelebb álló.  Jól felépítet, a kommunikáció több vállfaját is vizsgálja.  Rátapintott pl. az információ-szerzés és információ-szűrés fontosságára.  A kommunikációs folyamatot több irányból is megvizsgálta.  Teret engedett a kreativitásnak, a fantáziának.

Néhány – figyelembe vett – vélemény: Negatívumok:  Még nem találkoztak ilyen jellegű feladatokkal.  Túl hosszú volt az időhöz képest.  Olvasás-megértési hiányosságok miatt riasztó volt a sok szöveg.  Nem tudták értelmezni kifejezéseket: pl.: „geometriailag lehetséges”.  A képverset nem értették.  A mérésben nem jártas kollégák szubjektív véleményeivel is találkoztunk.  Feladták,  mert nem volt kötelező, nem volt következménye a munka megtagadásának,  mert nem értették,  érdektelenek és motiválatlanok voltak,  legtöbben gyenge képességűek.  Elfáradtak, a figyelmük lankadt.

Tesztfeladatok száma: A - 1/2/3 feladatlapon: 10 feladat A - 1/2/3 feladatlapon: 10 feladat B - 1/2/3 feladatlapon: 13 feladat B - 1/2/3 feladatlapon: 13 feladat Összesen A-B feladatlapon: 23 feladat Összesen A-B feladatlapon: 23 feladat

Előmérések ELŐMÉRÉSEK 2007 májusában ELŐMÉRÉSEK 2007 májusában (3 iskolában): (3 iskolában): A-2 + A-3 - as feladatlap: 353 db/fő A-2 + A-3 - as feladatlap: 353 db/fő Média : A-2 + A-3 - as feladatlap: 248 db/fő A-2 + A-3 - as feladatlap: 248 db/fő

Előmérések eredményei 1. SZINT2. SZINT3. SZINT4. SZINT5. SZINT FOGAL - MAZÁS, ÍRÁSKÉSZ - SÉG : FELDATLAP A A %33,2%40,-%21,2%47,7% ELŐMÉRÉS: A-2 FELDATLAP ,7%71,-%48,6%51.-%79,-% ELŐMÉRÉS: A-3 FELDATLAP ,7%72,9%59,7%57,1%80,8% Szignifikáns különbségek mutatkoztak.

MÉRÉSEK ÉS ELŐMÉRÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1. SZINT 2. SZINT 3. SZINT 4. SZINT 5. SZINT FOGALMA - ZÁS, ÍRÁSKÉSZ - SÉG : A-1 FELDATLAP %33,2%40,-%21,2%47,7% ELŐMÉRÉS: A-2 FELDATLAP ,7%71,-%48,6%51.-%79,-% ELŐMÉRÉS: A-3 FELDATLAP ,7%72,9%59,7%57,1%80,8% Szignifikáns különbségek mutatkoztak.

MÉRÉSEK ÉS ELŐMÉRÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1. SZINT 2. SZINT 3. SZINT 4. SZINT 5. SZINT B / SZÖVEG- MEGJELE- NÍTÉS A-1 FELDATLAP , % 43,6%35,3%28,1%38,3% A-2 FELDATLAP ELŐMÉRÉS ELŐMÉRÉS68,7%54,1%67,5%22% -MÉDIA A-3 FELDATLAP ELŐMÉRÉS ELŐMÉRÉS62,8%61,9%56,7%60,7% -MÉDIA

AZ EKVIVALENCIA KÉRDÉSE  Leolvasható, hogy a tapasztalatok után javítottuk a lapok érthetőségét, ezzel mindenütt javult az eredmény.  Eredmény: A-2: 56,3% - 0,91 megbízhatóság  relatív szórás: 23%  A -3: 65,2% - 0,91 megbízhatóság  relatív szórás: 24,2%  B -2: 66 % - 0,85 megbízhatóság  relatív szórás: 15,69%  B -3: 67,2% - 0,91 megbízhatóság  relatív szórás: 22,36%  Két esetben nem volt közelítés, nagy eltérés, illetve csökkenés is látszik.  Ezeket figyelembe vettük, újra korrigáltunk. A még jobb ekvivalenciát – várhatóan - a nagypopulációs mérésünk fogja október végén igazolni.

ÚJ TÍPUSÚ FELADAT: FILM

MÉDIAFELADAT 10.feladat MÉDIAfilmrészlet: Cinema Paradiso (Giuseppe Tornatore, 1988) 09,20 p – 12,33 p = 3,13 [A kisváros plébánosa megérkezik a moziba, és szól a gépésznek, hogy kezdheti a vetítést. Csak a pap ül a nézőtéren, elkezdődik a film, amit nagy beleéléssel néz. Közben látjuk, hogy az egyik bejárat függönye mögül egy kisfiú lopva nézi a filmet. Az első csókjelenetnél értjük meg, mit csinál a pap: ahogy a 40-es évekbeli filmben egyetlen ártatlan csók is esik, azonnal csönget egy kis haranggal. Ekkor a gépész egy papírdarabbal megjelöli a helyet a filmtekercsen. A plébános nagy átéléssel nézi a filmet, a kisfiú pedig alig várja a „csengetős” részeket.]

Feladatok, megoldások  Először olvasd el az alábbi feladatokat, majd nézd meg a Cinema Paradiso (Giuseppe Tornatore, 1988) című filmből egy 3 perces részletet! Utána válaszolj a kérdésekre!  a) Milyen érzelmet lehet leolvasni a kisfiú arcáról, miközben lopva nézi a filmet? Megoldás: Vidám, nevet, amikor a pap csönget. Egyébként nagy elragadtatással csodálkozással, ámulattal, figyelemmel nézi a filmet.  b) Milyen érzelmet lehet leolvasni a pap arcáról, miközben nézi a filmet? Megoldás: Meghatódik, elérzékenyül, csodálkozik, elragadtatással, figyelmesen, szeretettel nézi a filmet stb.  c) Milyen érzelmet lehet leolvasni a pap arcáról, amikor csönget egy-egy filmrészletnél? Megoldás: szigorú, dühös stb.  d) Milyen jeleneteknél csönget a pap? Megoldás: a csókjeleneteknél

Újszerű értékelő visszajelzés  MÉDIA ÉRTÉKELÉSE:  Ha 4 pontot szereztél, akkor jól érted a filmképek jelentését. Meg tudod fogalmazni saját szavaiddal is, amit érzékeltél, felismertél. Fantáziád és a kombinatív készséged fejlett.  Ha 2 vagy 3 pontot szereztél, akkor a filmképeket csak részben tudod értelmezni vagy nem tudod jól megfogalmazni, amit láttál. Fantáziád és kombinatív készséged fejlesztésre szorul.  Ha 0 vagy 1 pontot szereztél, akkor a filmképeket nem tudod igazán megfejteni, illetve nehezen veszed észre, hogy a kifejezések, kézmozdulatok mit jelentenek, és megfogalmazni sem tudod a látottakat. Fejleszteni kell a kreatív gondolkodásodat.

ÚJSZERŰ JAVASLATOK  Ha 4 pontot szereztél, akkor is próbálj meg kedvtelésből minél több ábrát vagy arcjátékot, kézmozdulatot megfigyelni, bárhol jársz is, nézz körül, és a jelentésüket is értelmezd! Meglátod, érdekes szórakozás lesz.  Ha 2 vagy 3 pontot szereztél, akkor jobban, többször és tudatosabban figyeld meg a környezetedben a rajzokat, képeket, kézmozdulatokat, arcjátékokat, és próbáld meg ezeket értelmezni, hogy mit fejeznek ki.  Ha 0 vagy 1 pontot szereztél, akkor kreatívabban és ötletesebben kell gondolkodnod. Rendszeresen, tudatosan és alaposan figyeld meg a környezeted rajzait, képeit, az emberek kézmozdulatait, arcjátékukat. Próbáld felidézni kedvenc filmjeidben is ezeket, vagy amikor filmet nézel, találd ki, miről árulkodnak az arcvonások, kézmozdulatok, szemek, tekintetek, amikor valamit nem szavakkal fejeznek ki a képeken.

ÖSZEFOGLALÁS  tartalmi és formai újdonságok a mérésben  újszerű, egyedülálló, orientatív visszajelzések  a kommunikáció fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően Legfontosabb eredmények a módszerek területén:

Pedagógiai jelentősége:  tudatosabb egyéni fejlesztés, a képességekhez, érdeklődéshez igazodó tanári munka  a tanulók aktívabb részvétele az oktatási folyamatban  a meglévő, feltárt készségekre, képességekre építés  a tanuló személyiségét, értékeit és a hiányosságokat tudatosabban figyelembe vevő tanári gyakorlat  a módszertani kultúra fejlődése  megalapozottabbak döntések a továbblépés lehetséges módjairól

Legfontosabb eredmények:  eredményesebb tanulás  az életkornak megfelelő tempójú önképzés feltételének megvalósulása  széleskörű tantárgyközi, komplexebb megjelenése a kommunikáció fejlesztésének  a hagyományos és új technikájú eszközrendszer gyakoribb együttes használata  a tantárgyi ismeretek elsajátításának segítése transzferhatással bíró, a verbális tanulás szempontjából eszközjellegű tudásterületeken

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!