C SONGOR ÉS T ÜNDE Sík Ferenc rendezése (1976) Ferdinánd csapat.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Iparművészeti Múzeum A főváros egyik legszebb látnivalója a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, Zsolnay kerámiával fedett szecessziós palota. Gyűjteménye.
Advertisements

Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.
Szeged címere. Szeged címere Szeged Magyarország harmadik legnagyobb városa amely nagy történelmi múlttal sok turisztikai látványossággal rendelkezik.
Készítette: Sziráki Dániel, 7.c
Vörösmarty Mihály élete
Susann Nordströms Orkester - True Love
Nagykároly Készítette:
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.
NEMZETISZÍNLAP NEMZETI SZÍNLAP április Különleges és dinamikus látvány Sík Ferenc „Jó-e főrendezőnek lenni?” Szacsvay László „Igen, értettem főrendező.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Paulay Ede rendezésében 1879 Vörösmarty Mihály. A rendező: Paulay Ede 1836-ban született Lőcsefalván. Színész, rendező, színészpedagógus, fordító, a Nemzeti.
Sík Ferenc találkozása Csongorral és Tündével Készítette: Tragédiások.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében. Németh Antal Modern irányzatok felé érdeklődött expresszionista Szintetikus rendezés ‘’kukucska” színpad térszínpad.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezésében (1976) Készítette: A Silly Seals csapata.
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
1963.  diploma a Színház-és Filmművészeti főiskolán  pécsi Nemzeti Színház rendezője  Gyulai Várszínház vezetője  Nemzeti Színház.
Németh Antal színháza: Csongor és Tünde Bemutató: 1937.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
NEMZETI SZÍNHÁZTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ - I. FORDULÓ Four girls.
Sík Ferenc: Csongor és Tünde
Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Dr. Németh Antal ( ) rendezésében
Sík Ferenc rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Készítette: Tündéék csapata
Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.
1879. december 1..
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede élete és munkássága
Csongor és Tünde & A varázsfuvola.
Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági
Sík Ferenc – Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
Írta: Vörösmarty Mihály
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
A Megalkuvók csapata bemutatja:
A Varázsfuvola és a Csongor és Tünde
A színházkészítő.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Ember tragédiája Paulay ede.
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Paulay Ede Csongor és Tünde.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
Előadás másolata:

C SONGOR ÉS T ÜNDE Sík Ferenc rendezése (1976) Ferdinánd csapat

S ZÍNHÁZTÖRTÉNET 1914-ben a színházat Vágó László építész átépítette, így a befogadóképesség jóval 1000 f ő fölé n ő tt között a Nemzeti Színház kamaraszínháza, majd között a Madách Színház, között a Pet ő fi Színház otthona volt. A metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Nemzeti Színház otthonát, a Blaha Lujza téri patinás épületet. Ennek politikai oka is lehetett, ugyanis a szovjet rezsim alatt a nemzeti jelleget, hagyományokat nem volt „ajánlatos” hangsúlyozni. Éppen ezért tették a Nemzeti Színházat egy kissé „eldugottabb” helyre. A Magyar Színházat 1897-ben építették, XIX. századi, hagyományos stílusban, a mai Hevesi Sándor téren. Építész: Láng Adolf (a bal oldali képen látható, valamint a színház a jobb oldalin) Még abban az évben, októberben megtartották az els ő el ő adást, a néz ő tér befogadóképessége 996 f ő volt. Els ő korszakában legf ő képpen operetteket játszott, majd fokozatosan, tíz év fennállása után komoly prózai színházzá alakult. Beöthy László igazgató korában között már magyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok alkották a m ű sorát.

A Nemzeti ideiglenes otthona 1966-ig a mai Thália Színház volt, majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében kapott helyet, szintén átmenetileg.(Ez az épület 2000-t ő l már a Magyar Színház nevet viseli, társulata azonban a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelked ő és azt ő rz ő m ű vészekb ő l áll.) A Hevesi Sándor téren álló színház mai kinézetét körül kapta meg, mikor átépítették Azbej Sándor tervei szerint, a Nemzeti Színház társulatának ideiglenes hajlékául. A régi színházat egészen a vasfüggönyig lebontották, sok helyen csak a tartófalak maradtak a helyükön. Két újabb szinttel magasabb lett, jóval nagyobb alapterület ű vé vált, és ezáltal lehet ő séget nyitott egy impozáns el ő csarnok kialakítására, valamint a színház m ű helyeinek, jelmez-, és bútortárainak elhelyezésére. A színpadot is megnövelték, új néz ő teret alakítottak ki, és a régi öltöz ő ket is korszer ű sítették, újabbakat is hozzájuk építve. Az új épület zsolnai pirogránitból készült, a domborm ű homlokzata 757 elemb ő l áll, Illés Gyula szobrászm ű vész készítette. Az el ő csarnokban lév ő mozaikkép pedig Barcsay Jen ő munkája. Ma a befogadóképessége 665 f ő, az átépítés után. A Hevesi Sándor téri Nemzeti Színházban végig meg ő rizték, színen tartották a magyar klasszikusokat, úgymint a Csongor és Tünde, a Bánk bán, vagy Az ember tragédiája.

Az akkori korszak nagy színészei: Gobbi Hilda, Tolnay Klári, Ő ze Lajos, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Ronyecz Mária. Sinkovits Imre - Katona József: Bánk bán cím ű drámájának címszerepében; bemutató 1975 Ronyecz Mária - szintén Katona József Bánk bán cím ű drámájában Gertrudis szerepében; 1975

S ÍK F ERENC ( ) színházi rendez ő 1957-ben szerzett magyar-történelem-francia szakos tanári diplomát, közben a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának volt a vezet ő je és szólótáncosa között a Nemzeti Színház társulatának rendez ő je, 1991-t ő l f ő rendez ő je volt. Jelent ő s állomás volt életében a Gyulai Várszínház létrehozása és m ű vészeti vezet ő ként történ ő irányítása között. Vendégm ű vészként rendezett a F ő városi Operettszínház, a Veszprémi Pet ő fi Színház, a Vígszínház, a József Attila Színház, a Kisfaludy Színház, a Vörösmarty Színház, az Operaház, és a Thália Színház társulataiban. Oktatott és rendezett a határokon túl is, Szabadkán, Temesvárott, Helsinkiben és Aachenben. Kitüntetései: Jászai Mari-díj 1970, Érdemes M ű vész 1975, Kiváló M ű vész 1985, Kossuth-díj A Nemzeti Színház örökös tagja, Posztumusz: Magyar Örökség-díj 2006.

C SONGOR ÉS T ÜNDE (1976) Szereposztás: Csongor: Téri Sándor/ Balkay Géza ( tól) Tünde: Bodnár Erika/ Udvaros Dorottya ( tól) Balga: Pathó István Ilma: Vörös Eszter/ Pregitzer Fruzsina ( tól) Mirigy: Ronyecz Mária Ledér: Császár Angéla Éj: Kohut Magda Kurrah: Szacsvay László Berreh: Felföldy László Duzzog: Benedek Miklós Kalmár: Agárdi Gábor Fejedelem: Csurka László Tudós: Ő ze Lajos Rendez ő : Sík Ferenc m.v. Koreográfus: Eck Imre m.v. Díszlettervez ő : Csányi Árpád Jelmeztervez ő : Schäffer Judit Dramaturg: Benedek András Vörösmarty Mihály m ű ve 1976-ban, április 16-án került színpadra Sík Ferenc rendezésében. Balga – Pathó István Ledér – Császár Angéla

S ZEREPLŐK Téri Sándor (Csongor) „ Téri Sándor (Csongor) „Alakításait természetesség és elementáris er ő jellemzi. Több televíziós film f ő szerepét is játszotta.” Bodnár Erika (Tünde) „Klasszikus és modern darabokban is kiemelked ő alakítások f ű z ő dnek nevéhez.” Ronyecz Mária (Mirígy) „Sötét tónusú hangja, gyönyör ű orgánuma már fiatalon nagy tragikát sejtetett.”

K ÖSZÖNJÜK A FIGYELMET !