Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

Görög források Régészeti források, kutatástörténet (Herodotos,Thukydides, Plutarchos), H. Schliemann, Dörpfeld, Blegen, Evans orális források: mítoszok, mitológia, eposzok, drámák írás, primer források IG= Inscriptiones graecae. sírfelirat, határozat, fogadalmi felajánlások, jóslatok. axónok, kyrbis, osztrakonok, érmék. (1 talanton= 60 mina, 1 mina=100 drachma, 1 drachma=6 obolos, 4,36 gr.) az abecedáriák államéletrajzok, államelméletek: Pseudo- Aristoteles, Platón, Aristoteles szónoklat: Démosthenés, Isokratés

Írások krétai hieroglif lineáris A írás lineáris B írás ciprusi szótagírás

Gabii (Italia) - i. e. 770 k. Dipylon-váza (Athén) - i. e. 740 k.

Nestór-kupa (Pithékusai) i.e. 700 k. „Nestór kelyhe vagyok,amelyből jó inni. Aki iszik ebből a kehelyből, azt azon nyomban Elfogja a szép koszorús Aphrodité (támasztotta) vágy.”

Spártai skytale

Hérodotosz „A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze kutatása eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idő folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket háborúra egymás ellen.”

Thuküdidész „Az athéni Thuküdidész megírta a háború történetét, amelyet a peloponnészosziak és az athéniak vívtak egymás ellen. Művébe mindjárt a háború kitörésekor belekezdett, mert előre sejtette, hogy az rettentő s minden eddiginél sokkal nevezetesebb lesz. Erre pedig abból következtetett, hogy mindkét fél hatalma tetőpontján, teljes felkészültségben kezdte meg a küzdelmet, s látta, hogy a többi hellén is vagy azonnal odaállt valamelyik oldalra, vagy ezt fontolgatta. Igy ez a háború a leghatalmasabb megrázkodtatássá vált a hellének, a barbárok egy része, sőt, mondhatni, az emberiség többsége számára is.”

Görög történetírás Homérosz (i.e. IX. sz.): Iliász, Odüsszeia aszkrai Hésziodosz (i.e. VIII. sz.): Istenek születése (Theogónia), Munkák és napok (Erga kai hémerai) milétoszi Hekataiosz (i. e. 560/550 k k.): Leszármazások (Genealogiai), Körbehajózás (Periégészisz) lydiai Xanthosz (i.e. V. sz.) – lydök története Kroisos bukásáig leszboszi Hellanikosz (i.e. V. sz.): Tróika, Atthisz (Athén története) – argoszi szentély papnői, karneiai játékok győztesei Hippiasz: Spártai ephorosok listája (i.e. 754-től 361-ig hiányosan ) Athéni archonok listája (i.e. 684-től 292-ig)

halikarnasszosi Hérodotos (i. e. 480 k k.): A görög-perzsa háború (9 könyv i.e. 479-ig) athéni Thukydidés (i. e. 460/450 k k.): A peloponnészoszi háború (8 könyv 410-ig) athéni Xenophon (i. e. 430/ ) Emlékeim Sókratésról, Sókratés védőbeszéde, A lakoma, A gazdalkodásról, A bevételekről Kyros nevelkedése, Agésilaos, Hierón, A lakedaimóniak állama Hellénika (7 könyv ), Anabasis Athéni állam (i. e ) Polybios (i. e ): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv) szicíliai Diodóros (i.e. I. sz.): Történeti könyvtár/Bibliothéké hisztoriké. – translatio imperii amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) halikarnassosi Dionysios: Róma története Iosephus Flavius: A zsidók története, A zsidó háború Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok Appianos (95-165): Róma története Cassius Dio (163 k. – 229 után): Római történet (80 könyv/XXXVI-LX.) Prokópios ( ?): A háborúkról, Az építkezésekről, Titkos történet Görög történetírás

Görög források Drakónról Aristoteles, Politika 2,12: „Drakónnak vannak ugyan egyes törvényei, ezeket azonban a fennálló alkotmányra alkalmazta: ezekben a törvényekben nincs semmi, ami említésre méltó, hacsak a büntetés szigorúsága nem.”

Athéni állam IV. „…Drakón megalkotta a maga törvényeit…Az állam azok kezében volt, akik fegyverrel tudták magukat felszerelni. A kilenc archónt és kincstárnokokat azok közül választották, akiknek nem kevesebb, mint tíz mina tehermentes vagyonuk volt, a többi, kisebb tisztviselőt azok közül, akik fel tudták magukat szerelni fegyverrel, stratégosokat és hipparchosokat pedig azok közül, akik nem kevesebb, mint száz mina tehermentes vagyont tudtak felmutatni és akiknek tíz évnél idősebb gyermekeik voltak, törvényes feleségtől…”

„Drakón emberölésre vonatkozó törvényét írják fel az anagrapheusok, átvéve a törvényt a basileustól, a tanács jegyzőjével együtt, egy kőoszlopra és állítsák a Stoa Basilea előtt… És ha valaki szándék nélkül ölt, menjen száműzetésbe…A gyilkosokat meg lehet ölni…”