Római történelem.

Az előadások a következő témára: "Római történelem."— Előadás másolata:

1 Római történelem

2 A római történelem korszakolása
A királyság kora – i.e /509 A köztársaság – i.e. 510/509 – i.e. 31/27 Császárkor i.e. 31/27 – i.sz. 565 Principatus kora - i.e. 31/27 – i.sz. 284 Iulius-Claudius-dinasztia (i.e. 31/27- i.sz. 68) Flavius-dinasztia (69- 96) Adoptív császárok (96-137) Antoninusok ( ) Severus-dinasztia ( ) Katonacsászárok kora ( ) Dominatus kora – 284 – 565 Constantinus/2. Flavius-dinasztia ( ) Valentinianus-dinasztia ( ) Theodosius-dinasztia ( ) Bizánci Birodalom

3 Aeneas, Anchises és Ascanius (Iulus)

4 Római történetírás Laudatio funebris Annales Maximi Fasti consulares Naevius: Bellum Poenicum Lucius Cincius Alimentus (i.e. III. sz.) Quintus Fabius Pictor (i.e. III. sz.) Polybios (i. e ): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv) Ennius: Annales Marcus Porcius Cato: Origines Marcus Terentius Varro Sallustius Crispus (i.e ): Catilina összeesküvése, Iugurtha háborúja szicíliai Diodóros: Bibliothéké hisztoriké amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) Caius Iulius Caesar (i.e ): Feljegyzések a gall háborúról, Feljegyzések a polgárháborúról Titus Livius (i.e. 59 k. – i.sz. 17): Ab Urbe condita (142 könyv/I-X, XXI-XLV, XLI, XLIII Drusus haláláig, i.e. 9-ig) Velleius Paterculus: Róma története

5 Római történetírás Tacitus (55-118): Vita Iulii Agricolae, Germania, Historiae (XIV. könyv 69-96), Annales (31-66) Cornelius Nepos: De viris illustribus Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok Suetonius: A caesarok élete Historia Augusta (Hadrianustól Numerianusig) Aurelius Victor: Liber de Caesaribus (Augustustól Theodosiusig) Lucius Annaeus Florus: Róma háborúi Eutropius: Brevarium Ammianus Marcellinus ( ): Res gestae (Nervától Valensig/ )

6 A romanizáció mint fogalom
‘80-as, ‘90-es évek: Interakció a bennszülöttek és Róma között akkultúrizáció asszimiláció latinizálás Kreolizáció új identitás kulturális váltás romanitas hatalmi párbeszéd lassú társadalmi forradalom… a római társadalom kiterjesztése Etc. globalizáció hybridizáció imperializmus Theodor Mommsen (1817 – 1903)

7 A romanizáció mint fogalom
Politikai, gazdasági, szociális, kulturális változások A földrajzi terek újraszervezése A toponímia megváltozása A római hatalmi reprezentáció és az alávetettek közötti viszony A helyi pénzverés gazdasági és ideológiai nézőpontjai Új identitástudat létrejötte Gazdasági monetarizálás Gazdasági átalakulás Stb.

8 Egy ókori vélemény „A szétszórtan élő, durva természetű s éppen ezért háborúra könnyen hajlandó embereket az élvezetekkel nyugalomra és tétlenségre szoktassa, személyesen biztatta és közpénzekkel támogatta őket, hogy templomokat, forumokat, házakat építsenek, és dicsérte a tevékenyeket, megrótta a hanyagokat: így megtiszteltetésért való versengés pótolta a kényszert. Azután a főemberek fiait a szabadokhoz méltó ismeretekkel neveltette, és a britannok tehetségét többre tartotta a gallok igyekvésénél, úgyhogy akik nemrég még a római nyelvtől is idegenkedtek, most az ékesszólásra kaptak kedvet. Ezután viseletünket is megbecsülték, és sokan viseltek togát, s lassanként átpártoltak csábító vétkekhez: az oszlopcsarnokokhoz, fürdőkhöz és a választékos lakomákhoz. S ezt tapasztalatlanságukban művelt emberségnek nevezték, holott valójában a szolgaság része.” (Tacitus: De vita Iulii Agricolae 21. )

9 A római uralom és fogadtatása
PAX ROMANA

10 A római uralom és fogadtatása
PAX ROMANA

11 Kik azok a rómaiak? De kik is azok a rómaiak?

12 Interpretatio Romana Silvanae Iuppiter Optimus Maximus Teutanus
Silvanus Nutrices

13

14