Bibliaismeret I. – Ószövetség. I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A menórát sokan zsidó szimbólumnak tartják, amit a választott nép használt Isten rendelésére. A Messiás (Krisztus) követői az évezredek folyamán egyre.
Advertisements

Az Ószövetség könyvei.
Copyright B. McNutt A BIBLIA rövid vázlata Copyright B. McNutt
A Biblia Isten szava.
A Biblia keletkezése, nyelvei és fordításai
A zsidó kultúra Vallás.
Középkor „Életünket adjuk az Istenért, a királyért és a hazáért” – vallották a középkori lovagok.
Az Ókori Kelet világnézete
A középkori filozófia főbb kérdései
Keresztény tanítás Jézus Krisztusról
Az Istenről való beszéd lehetőségei Thomas Mann József és testvérei című regényében.
Szentszék a Szentföldön Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig.
Fordulópontok a millennium értelmezésében Nagy Zsófia Sola Scriptura Teológiai Főiskola.
A Biblia ma is a világ egyik legkelendőbb könyve: a teljes Biblia 275 nyelven olvasható, az Újszövetséget további 495 nyelvre ültették át. A különböző.
Világ legrégebbi még lakott városa
Arab, iszlám kultúra,művészet
Az élet igéje november „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23).
Tisztelet – dicsőség Szellemi tekintély Jon Palmer.
Az Élet Igéje június „Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi.
Apokalipszis 12/C.
A Biblia.
Európa vallásai.
VINCÉS TÁBOR Piliscsaba, augusztus Jézus és az Ő tanítása egész életünk alapja. Aki Jézus szavai szerint cselekszik, házát sziklára építi…
A BIBLIA ÓSZÖVETSÉG ÚJSZÖVETSÉG TÓRA EGYÉB ÍRÁSOK † EVANGÉLIUMOK
Az Újszövetség könyvei
Mi a gyülekezet? Mi a célom? Bibliai gyülekezetplántálás
A Holt-tengeri tekercsek
1 / 17 Bíró Tamás március 27. A seprű: Héber-arámi kétnyelvűség A seprű Héber-arámi kétnyelvűség a zsidó közösségekben Bíró Tamás
KERESZTÉNY VALLÁS.
Szentírás az Egyházban
Bevezetés az Ószövetségbe
Földrajzi keret, Izrael előtörténete
A próféták aranykora Történeti és irodalmi összefoglalás.
Kis országok az ókori Közel-Keleten
A „ KÉSŐBBI PRÓFÉTÁK ”. A PRÓFÉTIZMUS I ZRAELBEN - a prófétizmus vallástörténetileg „írópróféták”; ószövetségi prófétizmus; Biblián kívüli prófétizmus.
BIBLIAI SZABADEGYETEM
Sámuel első és második könyve
AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR
„Emlékezz meg a nyugalom napjáról…”
Zsoltárok könyve. Zsoltárok könyve Előadó: Prof. Dr. Szigeti Jenő.
Jeruzsálem Óváros, szikla mecset. Jeruzsálemről általában  Jeruzsálem Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja több kultúra találkozópontja,
Minta-tanmenet vegyes összetételű 5. osztályosok számára:
 Világ keletkezése  Régészet - Hettiták Sargón Dávid király Poncius Pilátus 1961.
A zsidóság nyelvei Biró Tamás május 12.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
Az ókori zsidóság története. A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi.
Vallási emlékek és vallások a mai Magyarországon
1. óra – 1. tétel Az Ószövetség mint könyvgyűjtemény
A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”
Ó- és Újszövetség.
Kialakulása, nyugati és keleti
Mit jelent az egyház számára a Biblia?
Szentírástudomány a szövegkritika: Fordítások
A Jelenések könyve értelmezésének modelljei: A lineáris és a chiasztikus szerkezet lehetséges kapcsolata.
A kivonulás és „Izrael függetlenségi nyilatkozata”
A babiloni fogság.
Jézus életének főbb eseményei és tanításának legfontosabb elemei
A két részre szakadt királyság
Prófétaság az ókori keleten
Újszövetség A 2. Korintusi levél
Jeremiás és Hananja: próféta próféta ellen
PSZE Történelem kurzus 2017 őszi félév 1. Kőszeghy Miklós
FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.
AZ ÚJSZÖVETSÉGI EKKLÉZSIA II.
AZ ISTEN ÁLTAL ADOTT KÖNYVTÁR
BIBLIAI SZABADEGYETEM
Bevezetés az Ószövetségbe I.
I. A KIJELENTÉS Isten szól magáról.
KERESZTÉNY FUNDAMENTUMOK
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

Bibliaismeret I. – Ószövetség

I. Általános bevezetés I.1. A probléma felütése (Jean-Louis Ska) - Umberto Eco: Great Unread Books - katolikus részről reakció a sola scriptura elvére - kettős probléma a Biblia antológikus jellegű olvasása (+ kontextuális olvasat!) nyelvezet nehéz érthetősége - a kurzus célja egyszerű eszköz a Biblia első olvasásához segíteni a Biblia kritikus olvasását Példa - Jerikó elfoglalása (Józs 6, ) - felmerülő problémák: stratégia, Józsue parancsa, archeológia - a nehézségek feloldása trombita - korabeli ostrom-elbeszélések és ábrázolások (Bír 9,48-49: Szichem ostroma; 2Sám 12,27: Rabba ostroma) → nem valódi ostrom-elbeszélés - ez a megértés kulcsa

→ más elbeszélések, amelyek kiemelik a papok és a trombiták szerepét - kifejezetten későiek: pl. 2Krón 13,12-14; 20,28: Izrael a maga üdvösségét Istenének kultuszában kereste (Samuel Huntington) - a liturgikus kontextus segít megérteni Józsue instrukcióit nem egy csatával állunk szemben (MTörv 20,10-15 háborús törvénye), hanem a szakrális liturgikus világban vagyunk, ahol abszolút szabályok uralkodnak - Ígéret földje első városának meghódítása → a tér kiürítése archeológia - etiológia: miért volt a város romos Izrael letelepedésekor - elbeszélés igazsága Józs 6. nem történeti beszámoló Istenbe és az ő kultuszába vetett hit lehetséges olvasat: Izrael papságának legitimációja

- módszertani áttekintés szakasz kritikus olvasata - összevetés az ókori Kelet dokumentumaival és a bibliai szövegekkel → a szöveg nem interpretálható egy valódi történeti esemény ábrázolásaként a szöveg liturgikus célú a történelmi és irodalmi kontextus nem teszi lehetővé a szöveg szószerinti értelmezését → Jerikó lakosainak lemészárlása szimbolikus esemény, amely valamit elmond Izrael Istenének kultuszáról; nem pedig arról, hogy milyen módon kell bánni az idegen populációval Összefoglalva jelenés terén a szentírási szövegek nem mindig közvetlenül elérhetők kell egy bizonyos jártasság: bibliai világ és az ókori Kelet nyelvezetében, kultúrájában, mentalitásában előkészület és megértést célzó erőfeszítés szükségeltetik

I.2. A Biblia szó etimológiája - görög eredetű szó; a latin közvetítésével került a magyarba to biblion (e. sz.); tá biblia (t. sz.) → biblia, -orum; → biblia, -ae (XIII. sz.) I.3. A Biblia fogalma A zsidók és keresztények által szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjteménye, amelyek a hit és az erkölcs mércéi - a Biblia egyéb elnevezései kinyilatkoztatás Szentírás I.4. A Biblia két fő része - a kinyilatkoztatás két fő szakasza - Ószövetség: Krisztus előtti időszak; Újszövetség: Kr. u az Ó- és Újszövetség elvezés háttere berít [héb.]; diathéké [gör.]; testamentum [lat.] Jer 31,31köv.; 2Kor 3,14

II. A sugalmazás II.1. A sugalmazás fogalma - a II. Vatikáni zsinat (Dei Verbum [DV]; nov. 18.) tanítása: A Szentlélek azon tevékenysége, amellyel bizonyos személyeket írásra indít, és írás közben irányít és vezet. - két valódi szerző: Isten és ember - ez utóbbi irodalmi szerzői vagy személyes szabadsága nem szűnik meg vagy csökken - kánoni: választott nép vagy az Egyház nyilatkozik, mivel a szerzők ezek tagjai - az egyház, az apostoli hit alapján, az Ó- és Újszövetség könyvei teljes terjedelmükben, minden részükkel szentnek és kánoninak ismeri el - vagyis jelenlegi formájukban mondja őket sugalmazottnak II.2. A Szentírás két valódi szerzője: Isten és ember a.) Isteni szerző - kinyilatkoztatás, önközlés, személyes megszólítás

A biblia tiszta isteni eredetének jelei (Székely János) - tiszta istenkép - tiszta erkölcsi tudat Hammurápi törvényei ( §) asszír törvénykezés: Közép Asszír Törvény 3.; 55. § a Biblia tiszta erkölcsi tudata * „Ne ölj!” * „Ne paráználkodj!” * „Ne lopj!” - a jövendölések - Iz 53, a szeretet parancsának középpontba állítása - csodák b.) Emberi szerző - intentio auctoris - sensus plenior → a szöveg 3 rétege: felszín, történeti háttér, üzenet / információ

Az ószövetségi kánon

III.1. A szentírási kánon fogalmának megközelítése - „Nemzeti könyvtár”: A Biblia egy olyan „könyvtár”, amely összegyűjti Izrael népének alapvető iratait. - a Biblia elsősorban irodalmi jellegű szövegeket takar elbeszélések prófétai könyvek költemények, imák, rövid elbeszélések, egzisztenciális reflexiók → hasonlóak az ókori keleti, illetve a modern államok könyvtárai (Alexandria: ; Dúr-Sarukkín / Khorsabad: ) III.2. A szentírási kánon fogalma - etimológia: qaneh (héb.); kanón (gör.) → „nád” / „nádszál” → átvitt értelemben: „példa” / „szabály” - fogalom (azonos a Bibliáéval): A zsidók és keresztények által szentnek és Istentől sugalmazottnak tekintett könyvek gyűjteménye, amelyek a hit és az erkölcs mércéi.

III.3. Az ószövetségi kánon III.3.1. Palesztinai kánon (héber Biblia) - protestánsok - Tóra (Kr.e. V. sz. - referencia: szamaritánus közösség Bibliája) - Próféták (Kr.e. III. sz. - Jézus Sirák fia könyve felsorolása) - Írások (Kr. u. I. sz. vége - referencia: Jamniai zsinat) III.3.2. Alexandriai kánon (görög nyelvű) katolikusok, ortodoxok - a kereszténység szempontjából fontos - alexandriai zsidó közösség; Kr.e. III. sz. közepe és 150 között - elnevezése: Hetvenes fordítás; Szeptuaginta (LXX) → Ariszteász levél - a palesztin kánonhoz képest több könyvet tartalmaz, amelyek közül a kezdődő kereszténység válogatott: Tób, Jud, 1-2Mak, Bölcs, Sir, Bár Eszt és Dán görög nyelvű kiegészítései - megszilárdulása: Kr. u. IV. sz. és V. sz. eleje - végleges döntés: Tridenti zsinat; 1546

III.4. Az Ószövetség könyveinek száma és felosztása - héber Biblia: 24 könyv → három könyvcsoport: Törvény (a corpus magja), Próféták, Írások (Tóra, Nebiim, Ketubim = Tenak) - protestánsok: 39 könyv (tartalmilag megegyezik a héber Bibliával csak más a csoportosítás - szétválaszt könyveket) - katolikusok: 45 könyv (lehet 44 és 46 is; Bár, Siralm, Jer) → három könyvcsoport (a Hetvenes fordítást követi): történeti könyvek (elbeszélő mű, zsidóság története) tanító könyvek (bölcsességi könyvek, Zsolt) prófétai könyvek (próféták, Dán) III.5. Fontosabb kánonnal kapcsolatos kifejezések - protokanonikus (katolikus) → kánoni könyv (protestáns) - deuterokanonikus (katolikus) → apokrif (protestáns) - apokrif (katolikus) → pszeudoepigrafa (protestáns)

Szövegtan I. Az Ószövetség nyelve -protokanonikus könyvek: túlnyomórészt héber kivétel (arám nyelvű szövegek): Ezd 4,7-6,28; Dán 2,4-7,28 -deuterokanonikus könyvek: görögül maradtak ránk eredetileg is görögül keletkeztek: 2Mak, Bölcs héber eredetik legfontosabb lelőhelye: Kairói geniza (1896) II. Az Ószövetség szövegtanúi - végső kánoni forma kialakulása - ezt követően a szövegeket másolással sokszorosították - Jabne (Jamnia); Kr. u. I. sz. vége; a szent könyvek tekintélyének és jelentőégének megnövekedése a jeruzsálemi templom Kr. u. 70-es lerombolását követően → a mássalhangzós szöveg pontosítása

I.1. A K R. U. I. SZÁZAD LEGFONTOSABB SZÖVEGTANÚI a.) Közvetett szövegtanú: Hetvenes fordítás (Septuaginta, LXX): Kr. e. III. sz. közepe b.) Közvetlen szövegtanú Szamaritánus Pentateuchus: Kr. e.IV. / III. század (Tóra) Nash Papirusz: Kr. e. II. sz. – tartalma Tízparancs (Dekalógus): Kiv 20,2-17; Mtörv 5,6-21; Səma Israel (MTörv 6,4köv.) Qumráni leletek (1947-től feltárva): Kr. e. II. sz. – Kr. u Eszt kivételével a palesztinai kánon minden könyvéből találtak hosszabb-rövidebb töredékeket – legjelentősebb: Iz; az alexandriai kánonból: Tób, Sir, Bár 6. fej.; apokrifek: pl. Hén, Jub. 2. Kommentárok: peser (1QpHab) 3. Idézetgyűjtemények a qumráni közösség számára

A Nash papirusz részlete (Kr. e. II. század)

I.2. A MASZORÉTÁK TEVÉKENYSÉGE A Kr. u. VI. századtól a szöveg hagyományozásának új szakasza kezdődik -a maszorétákhoz, „hagyományőrzőkhöz” (maszóret / maszórá: hagyomány) kötődik ez a tevékenység: a hagyomány addigi megállapításait felhasználva a legapróbb részletekig meghatározták a kánoni héber szöveget (kritikai elvek, megfigyelések, javítások), ellátva azt mássalhangzókkal és a kiejtést segítő jelekkel (punktáció). -Palesztinában a Kr. u ; Ben Asher és a Ben Naftali család -A maszoréta szöveg (textus masoreticus: TM) fontosabb szövegtanúi: Kairói kódex (Codex Cairensis; C): Kr. u. 895; korábbi és későbbi próféták Aleppói kódex (Codex Alepensis): Kr. u. X. sz. első fele; ≈teljes Ószövetség Leningrádi kódex (Codex Leningradensis; L): Kr. u. 1008; teljes Ószövetség Pétervári prófétakódex (Codex Petropolitanus): Kr. u. 916; későbbi próféták (babiloni punktáció)

1.3. A Z Ó SZÖVETSÉG SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSAI Görög nyelvű fordítások: - LXX (Ariszteász levél [kánontörténet]: II. Ptolemeuosz Philadelphosz, Eleazár főpap, 72 tudós munkája Pharosz szigetén - Aquila (prozelita), Kr. u. 130, „szószerinti” fordítás - Theodotion (prozelita), Kr. u. I. sz. közepe, LXX revíziója - Szümmakhosz, Kr. u. 170, az előző kettőnél szabadabb fordítás - Órigenész Hexaplája (keresztény, LXX javítása) 6 kolumna: 1. TM mássalhangzós 2. TM görög átírása 3. Aquila 4. Szümmakhosz 5. LXX 6. Theodotion Egyéb ókori fordítások: - Targum: arám (+ értelmezés); Kr. u. V. sz.; Onqelos, Jonathan - Pesitta: szír; Kr. u. II-V. sz. (Ó- és Újszövetség) - Latin: Vetus Latina: Kr. u. II. sz. végétől Észak Afrikában (Cipr., Tert.)

Vulgata - A Kr. u. III. és IV. században a latin nyelvű kéziratok elburjánzása - I. Damazusz pápa (Kr. u ); Szt. Jeromos (Kr.u ) - a Vetus Latina szövegének revíziója: először az evangéliumok, majd az Új-, illetve az Ószövetség (ez utóbbi Kr.u között készült) késő középkortól Vulgata (általánosan elterjedt fordítás, változat) - Tridenti Zsinat ápr. 8.

Földrajzi keret

Az Ószövetség földrajzi kerete

A „P ALESZTINAKÉNT ” ISMERT TERÜLET ELNEVEZÉSEI - Ciszjordánia, Transzjordánia - Kánaán, Kánaán földje - Izrael földje (1Sám 13,19) - keresztények: Szentföld, Ígéret földje - római Judaea elnevezés: Kr. e. 63-tól a Jeruzsálem körzetében zömmel zsidók lakta övezet (egykori perzsa Jehud tartomány); Kr. u. 6-ot követően a Cezárea székhelyű római provincia neve - Palesztina: a arám p ǝ lista’in görög formája (Hérodotosz) – eredetileg a tengerparti filiszteus településterület; Kr. u. 135-öt követően a rómaiak Cisz- és Transzjordániára együttesen alkalmazták (ez a mai elnevezés alapja)

Palesztina földrajzi egységei (a Jordántól nyugatra) I. Tengerparti síkság: Főníciai-síkság (Rosh-ha Niqra), Akkói-síkság [Kármel], Sáron-síkság, Filiszteus-síkság (Wadi-el-Arish: Egyiptom-patakja) II. Középső (nyugat-jordániai) hegyvidék: Hermon, Alsó- és Felső-Galilea, Jezreel-síkság, Kármel-hegy, Efraim (Szamária) hegyvidéke, Júda hegyvidéke, Júda pusztája, Sefela, Negev III. A Jordán völgye és az Araba: Hermon, Hule-tó, Genezáreti-tó, Holt-tenger, Araba, Eilati-öböl

Az ókori közel Kelet „nemzetközi” úthálózata Az ókori Palesztina elsősorban földrajzi helyzete és úthálózata miatt volt fontos az ókori Kelet birodalmai számára. I. „ T ENGER ÚTJA ” Egyiptom (Nílus delta), Gáza, Kármel-hegy, Megiddó, Hacor a.) É felé: Bekaa-völgy, Aleppó, Karkemis, Hárán, Ninive b.) ÉK felé: Damaszkusz, Babilon, Ur II. „ K IRÁLYOK ÚTJA ” Damaszkus, Eilat, Tema, Arab-félsziget déli része