Az „utazó” munkavállalók és a foglalkoztatók sajátos jogviszonyának kérdései: az EU és a hazai szabályozás a közös közlekedéspolitika tükrében Dr. Ferge Zsigmond, jogtanácsos, külkereskedelmi szakjogász

Az EU közös közlekedéspolitikájának alapelveit az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó 1957-es Római Szerződés ( cikk) határozta meg, jelenleg az EUMSZ VI. cím ( cikk) szabályozza. Utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy közúti, légi vagy belvízi, személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás az utazó vagy repülő személyzet tagjaként alkalmaz. /2003/88 EK irányelv/

I. Az Európai Unió Bíróságnak néhány- a közös közlekedéspolitikával kapcsolatos- döntése. 1./ sz. ügy az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Közösségek Tanácsa március 31. A közúti fuvarozásról szóló európai megállapodás, az AETR-ügy óta az EU tárgyal a tagállamok nevében. Az Európai Bíróság kimondta azt az alapelvet, hogy az EU-nak automatikusan van külső tárgyalási hatásköre, ha a belső szabályok meghatározása EU-hatáskörbe tartozik. A nizzai szerződés óta a Tanács döntéshozási eljárása általános esetekben a külső és a belső tevékenységek esetében azonos.

2./ C ‑ 112/00. sz. ügy Eugen Schmidberger, Internationale Transporte und Planzüge kontra Osztrák Köztársaság május 15 ‑ én a Transitforum Austria Tirol egyesület, melynek célja „az élőhely védelme az Alpok régióban”, megfelelően tájékoztatta a Bezirkshauptmannschaft Innsbruckot, hogy június 12 ‑ én, pénteken, 11 órától június 13 ‑ án, szombaton, 15 óráig a Brenner ‑ autópályán (A 13) rendezvényt tartanak, így ebben az időszakban az Europabrücke pihenőhely és a Schönberg autópályadíj ‑ fizetőhely közötti szakaszon a forgalom teljesen szünetelni fog. Az osztrák és német média információkat tett közzé a Brenner ‑ autópálya lezárásáról. Az autóklubok, értesítették, a közlekedőket, felhívták figyelmüket, hogy a kérdéses időszak folyamán kerüljék el ezt az autópályát. Az EuB megállapításai szerint, az hogy valamely tagállam illetékes hatóságai nem tiltottak be egy rendezvényt, nem összeegyeztethetetlen a tagállamok közötti - a behozatalra és a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés tilalmára,- az áruforgalom szabadságára vonatkozó közösségi rendelkezésekkel.

3./ A C ‑ 272/03. sz. ügy Hauptzollamt Neubrandenburg kontra Jens Christian Siig Tilos a közösségi vámterületen kívüli forgalmi rendszámú közúti vonatónak a célból történő használata, hogy azzal egy nyerges pótkocsit a Közösség vámterületén belül található egyik helyről – ahol azt áruval rakják meg – a Közösség vámterületén belül található olyan másik helyre szállítsanak, ahol az kizárólag azért parkol, hogy később egy másik közúti vontatóval a Közösség vámterületén kívül letelepedett címzett részére elszállítsák.

4./ C ‑ 320/03. sz. ügy Európai Közösségek Bizottsága kontra Osztrák Köztársaság Tirol tartományfőnökének az Inn völgyében az A 12 ‑ es autópályán közlekedéskorlátozó intézkedésekről szóló ágazati közlekedési tilalmat életbe léptető május 27 ‑ i rendelete megtiltotta a bizonyos árukat fuvarozó, 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművek közlekedését az Inn völgyében az A 12 ‑ es autópálya egy szakaszán. Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az Osztrák Köztársaság megsértette a közösségi jogból eredő,- a behozatalra és a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés tilalmára- vonatkozó kötelezettségeit. /Bundesimmissionsschutzgesetz-Luft (IG-L) törvény/

5./ A C ‑ 210/10. sz. ügy Urbán Márton kontra a Vám ‑ és Pénzügyőrség Észak ‑ alföldi Regionális Parancsnoksága Urbán M. magyar honosságú tehergépjárművével Magyarországról Romániába közlekedett március 25 ‑ én a Debreceni Vám ‑ és Pénzügyőri Hivatal járőrei az ártándi határátkelőhelyen közúti ellenőrzés keretében menetíró készülékét és menetíró korongjait is vizsgálták. A menetíró készülék használata körében az ellenőrzés nem tárt fel hiányosságot, de az átadott tizenöt db menetíró korong egyikéről azonban hiányzott az érkezési kilométer feltüntetése. Erre tekintettel az elsőfokú vámhatóság március 25 ‑ i határozatában Urbán M. ‑ et az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megszegése miatt HUF közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az EuB álláspontja szerint az arányosságnak az 561/2006 rendelet 19. cikkének (1) és (4) bekezdésében foglalt követelményét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a szankciórendszer, amely az adatrögzítő lapok használatával kapcsolatos szabályok megsértése esetére – a jogsértések súlyától függetlenül – átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.

6./ A C ‑ 317/12. sz. ügy büntetőeljárás Daniel Lundberg ellen Az EuB szerint a 561/2006 rendelet 3. cikkének h) pontja szerinti „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a magánszemély által magáncélból és kizárólag szabadidős tevékenység keretében végzett áruszállítást, ha e tevékenységet részben harmadik személyek pénzügyi hozzájárulásaiból finanszírozzák, és az ilyen szállításért nem kell ellenértéket fizetni. Az EuB megállapításai szerint a rendelet előírásai alapvetően a hivatásos járművezetőkre alkalmazandók, és nem alkalmazhatók olyan járművezetőre, aki ezt a tevékenységet magáncélból végzi.

7./ A C ‑ 184/13, C ‑ 187/13, C ‑ 194/13, C ‑ 195/13. és C ‑ 208/13. sz. egyesített ügyek Anonima Petroli Italiana SpA, kontra Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti, és a Ministero dello Sviluppo economico szeptember 4. Az uniós jog előírásaival ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a harmadik személyek számára végzett közúti árufuvarozási szolgáltatások ára alacsonyabb azon minimális üzemeltetési költségeknél, amelyeket egy elsősorban az érintett gazdasági szereplők képviselőiből álló szervezet állapít meg

8./ A C ‑ 266/14. sz. ügy Federación de Servicios.. kontra a Tyco Integrated.. A munkaidő ‑ szervezés egyes szempontjairól szóló, november 4 ‑ i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy amikor a munkavállalók nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, „munkaidőnek” minősül az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek.

II. Az EU és a hazai szabályozás néhány kérdése. Az uniós jog feladatát úgy tölti be, ha bizonyos feltételek megléte esetén a tagállamokban hatályosul, és a nemzeti jogszabályokhoz képest elsődlegessé válik. A közösségi jog primátusa: ha konkrét tárgykörre nézve van hatályos közösségi szabályozás, akkor az elsőbbség és a közvetlen hatály elve alapján – akár a tagállami szabályozás ellenében is - a közösségi jogot kell alkalmazni. Alapvető szabályok: A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR egyezmény, Accord Européen sur les Transports Routiers. )kihirdette: a 2001.évi IX. törvény a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról az európai Parlament és tanács 561/2006 EK rendelete az EU, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró országok között végzett közúti fuvarozás esetén alkalmazandó. (2006. március 15.)

A közúti közlekedésről szól 1988.évi I. törvény célul tűzte ki, hogy a közúti közlekedésben résztvevő személyek és szervezetek jogait és kötelezettségeit meghatározza. Gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottnak kell tekinteni a közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű vezetőjét. A közúti személyszállítás vagy árufuvarozás alkalmazottjára, a napi pihenőidővel, a pihenőszünettel, a heti pihenőidővel és az éjszakai munkavégzéssel kapcsolatos általános rendelkezések nem alkalmazandók /Mt. 298.§ (4) ágazati eltérő szabályok./

Köszönöm a figyelmüket!