A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelésének büntetőjogi eszközei „A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Advertisements

Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
Az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásai.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre, illetékessége és eljárása a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.
Ellenőri továbbképzés Budapest, Ellenőri továbbképzés Budapest, MLSZ JB.
Az értékmenedzsment új EU-s képzési és minősítés rendszere (Value for Europe) Tarjáni István, CMC, CVS, PVM, TVM, FÓKUSZ-2 Kft - ügyvezető igazgató
A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény módosításáról szóló évi LV. törvény A békéltető testületeket érintő változások Dr. Szomori Béla.
2011. évi zárás Készítette: Juhász Ágnes. 1. Zárást megelőző feladatok  Leltározás  Folyószámla egyeztetés (kapcsolt vállalkozásoktól egyenlegkérés)
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
ELTINGA és MTA KRTK KTI Horváth Áron április 7. Lakásárak, támogatások és energiahatékonyság.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 A szakellátásban él ő gyermekek által és sérelmükre elkövetett b ű ncselekmények, ezek szerepe a bekerülésben Kaposvár, június 10. Porczió Györgyné.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS Jogok és kötelességek a családban.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Projekt módszer óvodai alkalmazásának egy lehetséges változata Encsen „Jó gyakorlat” bemutatása Sárospatak, Léportné Temesvári Ildikó és Zsiros.
Befolyásolásra törő kommunikáció. Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás. A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Vagyonadók, „valódi” illetékek, díjak
Dr. Kovács László Főtitkár
AZ ISKOLÁSKORBA VEZETŐ
Esélyek a munkaerőpiacon
Az Áldozatsegítő Szolgálat átalakulása
Foglalkoztatási Paktumok az EU-ban
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Öröklési szerződés és Köteles rész
D Á N I A 2007.november Készítette: KOVÁCSNÉ NAGY MÁRIA.
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Iskolaérettség.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
KRE-AKTÍV motivációs projekt
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
1993-as közoktatási törvény
A gyermeki személyiségfejlődés nyomon követése a gyakorlatban
Sajátos nevelési igényű tanulók a kompetenciamérésben
címzetes egyetemi docens
KÉPZÉSSEL A MUNKAERŐ-HIÁNY ELLEN?
Bemutatkozik az iskolapszichológus
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
INFOÉRA Zsakó László Informatikai tanárszak problémái ELTE Informatikai Kar Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
Környezeti Kontrolling
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Általános iskola eredménye, értékelése
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Az állam és a piacgazdaság
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A gyermeki jogok érvényesítése
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
9-10.-es bemeneti mérések és a fejlesztő munkánk
Családi vállalkozások
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Iskolai szociális segítő
Társadalmi integráció kistelepüléseken
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület – TÁMOP 5.6.1/C projekt
A nők lehetőségei az IT szektorban
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
KONFERENCIA KAFFEE projekt Óvári Márta Köznevelési Főosztály
Előadás másolata:

A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelésének büntetőjogi eszközei „A gyermek kriminális állapotára nem a büntetés, hanem a nevelés gyakorolja a kellő hatást” Ligeti Miklós

Áttekintés Fiatalkori bűnözés Gyermekbűnözés A fiatalkorúak büntetőjoga A gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelése

regisztrált fiatalkorú bűnelkövetők

regisztrált erőszakos bűnelkövetők gyakorisága saját korcsoportjukban

sértettek és elkövetők gyakorisága saját korcsoportjukban a évben

az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek és elkövetőinek gyakorisága saját korcsoportjukban a évben

Alkohol é s drog hat á sa a fiatalkori bűn ö z é sre

Gyermekbűnözés állandó az elkövetők/bűnelkövetők aránya a teljes 18 év alatti népességen belül Gyk. bűnözés struktúrája –dominál a vagyon elleni bűnözés (lopás, rongálás) –évi közel 100 rablás és több, mint 100 garázdaság –évi 50 körüli testi sértés –ritka a súlyos erőszak (197.§, 198.§, 166.§) –befejezett szándékos emberölés többévente egy Gyk. elkövetők életkora –a 12. és a 13. életév a legsűrűbb (főként erőszakos) –vagyon elleniben a életév is (közvetett tettesség)

Gyermekkorú elkövetők számának alakulása években

Gyermekkorú elkövetők száma

Lopás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

Testi sértés gyermekkorú elkövetőinek száma

Garázdaság bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

Betöréses lopás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

Rablás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

Rongálás bűncselekmények gyermekkorú elkövetőinek száma

Gyermekkorú elkövetők aránya

Bűncselekmények megoszlása

A fiatalkorúak büntetőjoga és az igazságszolgáltatás intézményei Az évi Btk.-ig önálló fk.-ak büntető igazságszolgáltatása –anyagi joga: Csemegi-kódex és az évi XXXVI. tc. –eljárási joga: évi VII. tc. –a proletárdiktatúra büntetőjoga idején: évi 34. tvr., évi 23. tvr. (Ftvr.) A szocialista büntetőjogi korszak óta –az fk. anyagi jog az egységes büntetőkódex önálló fejezete –az fk. eljárási jog az egységes büntetőeljárási kódex része

A fiatalkorúság anyagi jogi tartalma I ig a büntethetőség generális alsó életkori határa a 12. életév Csemegi-kódex: fk.→ életév évi bn.: fk.→ életév Btá./Ftvr.: fk.→ életév évi Btk./Btk.: fk:→ életév évi Btk. új ÁR tervezet: fk.→ életév + fiatal felnőtt→ életév Új Btk.: fk.→? (felső korhatárok alatt a be nem töltött életév értendő)

A fiatalkorúság anyagi jogi tartalma II. Csemegi-kódex 1.0-ás verzió: –tettarányos felelősségi rendszer –fk. feltételes felelősség (bűnösségbelátás) évi bn.: az fk. elkövetők feltételes büntethetőségi rendszere –általános feltétel a beszámítási képesség –különös feltétel a „büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség” Ftvr.: belátási képesség törlése a fk. elkövetők felelősségi rendszeréből évi Btk. óta: általános szabályok + nevelési cél

A belátási képesség az I. Bn. alapján „Az, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét meghaladta, de tizennyolcadik évét még be nem töltötte (fiatalkorú), ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, büntetőjogi felelősségre nem vonható.” A büntetőjogi felelősség feltétele nem a cselekmény bűnösségének felismerésére való képesség, hanem a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség. A fiatalkorú „érettségéhez nem elégséges a tudásnak és a vallásnak bizonyos legkisebb mértéke. Az is szükséges, hogy akaratereje ellenállni bírjon a bűncselekményre vezető csábításoknak, hogy vágyait és érzelmeit fékezni bírja, hogy az élet kísértéseit és környezetének csábításait le tudja küzdeni”. Kognitív képességek→különbséget tud tenni jogos és jogtalan között Voluntatív képességek→1) bűn és bűnösség megélése→2) norma-interiorizáció szintje→3) „rossz”-nak való ellenállás képessége→4) saját magatartás megfelelő kontrollja.

Fk. büntetőjog a II. vh. után Ftvr.: –rendkívüli visszalépés –Btá. alapján drákói szigor –(az évi 23. tvr. enyhít) –fórumrendszer felszámolása megkezdődik évi Btk./Btk. –megdönthetetlen vélelem: „az ember a 14. életév betöltésével jut a cselekedetek értékelésére és az annak megfelelő magatartás tanúsítására való képesség birtokába, ezért a 14. életév betöltése előtt senki sem vonható büntetőjogilag felelősségre.” évi 8. tvr., évi Be./Be. –fk. be. a felnőtt korúak alapeljárásának a mintáját követi, de egyre bővül a specifikumok hatóköre –megszűnik az önálló fórumrendszer és ma sem követelmény a speciális szaktudás –A belátási képesség eltörlésének 50. évfordulóján még az fk. tanácsok is megszűnnek

Gyermek- és fiatalkori bűnözés kezelése Kortársagresszió –az elkövetővé és az áldozattá válás esélyei egyaránt nagyok –váltakozó szerepek áldozattá és/vagy elkövetővé válása integrációs probléma –hatékony kezeléshez korai felismerés –sem a bűnüldözés, sem a büntető igazságszolgáltatás nem képes erre önmagában –pedagógiai, gyermekvédelmi, pszichológiai szaktudások

A büntethetőség alsó életkori határa Franciaország → 13 év Spanyolország → 16 év Portugália → 16 év Belgium → 16 év Anglia → 10 év Svédország → 15 év Norvégia → 15 év Dánia → 15 év Németország → 14 év Svájc (szövetségi törvény) → 10 év (2007. január 1-től, előtte 7 év) Olaszország → 14 év Ausztria → 14 év Görögország → 13 év Csehország → 15 év Finnország → 15 év Lengyelország → 13 év Hollandia → 12 év Büntetőjogi szigor mennyiségi kiterjesztése Csak a felelősségi és a szankciórendszerrel együtt van értelme tárgyalni róla

Szektorális leszállítás – gyermekkori agresszió Személy elleni erőszakos büntetendő cselekményt elkövető gyermekkorúak büntethetősége –a számadatok nem támasztják alá azt, hogy korábban kezdődne, vagy erőszakosabb lenne a gyermekbűnözés –ENyÜBS nem igazolja vissza az akceleráció hatását, azzal azonban ettől függetlenül számolni kell –a kriminális erőszakot megvalósító gyermekkorú jellemzően súlyos válsághelyzetben cselekszik –a gyermekkori agresszivitás kezelésében a büntetőjog aligha lehet hatékony→látványtervező kriminálpolitika

Szektorális leszállítás – vagyon elleni (nem személy elleni erőszakos) cselekmények a gyermekkorúak részvétele a vagyon elleni bűnözésben tudatos, tervezett magatartással valósul meg leggyakrabban kriminális csoport tagjaként, közvetlen tettesi minőségben cél a felelősség kikerülése ez a jelenség a jelenleginél hatékonyabban kezelhető büntetőjogi eszközökkel? tulajdon elleni szabálysértések fk. elkövetőivel szemben már elzárás!

Mindig lesznek a büntethetőség alsó életkori határát el nem érő korban büntetendő cselekményt elkövető gyermekek, akiknek a kezelésére csak gyermekvédelmi eszközök állnak rendelkezésre. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!