Megoldásra váró problémák a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésben Bauer Zita NEFI - köznevelési szakértő TÁMOP /1 kiemelt projekt
Az egészségfejlesztő iskola céljai az egészségfejlesztés és az eredményes tanulás támogatása (intézkedések); támogató környezet biztosítása (egészséges iskolai élet, tanulás, munka); együttműködés kialakítása (szakemberek, a szülők és diákok között); siker, erőfeszítés elismerése; a tanulók, az iskolai személyzet, a családok, a közösség egészségének megőrzése.
Az egészségfejlesztő iskola szemlélete, stratégiája A szemlélet elterjesztésére tett lépések: kutatások (szakvélemények, elemzések készítéséhez) szakmai dokumentumok: az egészségfejlesztés helyzetének, problémáinak feltárására (pl.): „a WHO szakértői bizottságának az átfogó iskolai egészségfejlesztésre és megelőzésre vonatkozó összefoglalása és ajánlása”; „Improving School Health Programmes: Barriers and Strategies(WHO/HPR/HEP/96.2), Az iskolai egészségprogramok javítása: akadályok és stratégiák.”
Az egészségfejlesztő iskola szemlélete, stratégiája 2. szakmai dokumentumok (folyt.): különböző szakmai csoportok számára nyújtanak segítséget az egészségfejlesztő iskolák fejlesztésében (pl.): „Helyi tevékenység: Egészségfejlesztő iskolák létrehozása.” egyes speciális területre koncentrálva nyújtanak segítséget (pl.): „Dohányzás prevenció: egy fontos kiindulópontja az egészségfejlesztő iskolák kialakításához.”
Hazai helyzetkép az iskolai egészségfejlesztésben Köznevelési törvény célkitűzése, hogy fontos szerepet kapjon a nevelésben többek között a fenntarthatóságra és az egészséges életmódra nevelés. A Nemzeti alaptanterv, és a kerettantervek rendelkeznek a követelményekről, amelyek ráirányulnak azokra a készségeknek a fejlesztésére is, amelyek szükségesek az egészséges életvitel kialakításához. Kerettantervekben megjelenik a holisztikus szemlélet, szinte minden tantárgynál találkozhatunk az egészség ismeretanyag valamely területével. Ismereteken alapuló készségfejlesztést elmélyítik a tanórán kívüli tevékenységek pl. egészségnapok, témahetek, különböző versenyekre való felkészülések A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint minden nevelési-oktatási intézmény számára kötelező az egészségfejlesztési program készítése, az abban megfogalmazott, elvek szerinti intézményi működés. Az iskola-egészségügyi ellátást a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza. A rendelet kitér az iskolaorvos és iskolavédőnő tanulói létszámhoz igazodó alkalmazására és részletes feladataira.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 1. Központi szint A népegészségügyi program (2003) nem aktualizált, nincs standardizálás, új problémákra nem tér ki. Infrastruktúrafejlesztés gyakori hiánya. Ifjúságvédelmi felelős státusz megvonása. Iskolapszichológus státusz betöltése problémás. Egységes iskolai egészségfejlesztést támogató segédanyagok, módszertani segédletek és azok alkalmazásának hiánya. Jó gyakorlatokat összegyűjtő adatbázis hiánya. Leszakadó társadalmi rétegek, térségek különleges gondozása. Szakmai háttértámogatás szervezése (továbbképzések a köznevelés terén, partneri kapcsolatok kiépítése, segédanyagok stb.). Szakemberek alkalmazási lehetősége korlátozott.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 2. Intézményi szint Projektmenedzsment kiépültsége (egészségfejlesztő team), innováció hiánya Vezetői elkötelezettség esetszerűsége Önálló egészségfejlesztő programok hiánya, azok tudatos tervezése, nyomon követhetősége, mérhetősége. Egészségtudatos munkahely kiépítése (egészségterv és intézkedések): pedagógus és a dolgozók, mint célcsoport. pedagógusok egészségtudatos szemléletmódjának fejlesztése. lelki egészséget támogató intézkedések a munkahelyen. vezetői munkában való érvényre jutás. Szűk körű partnerség, hálózatosodás hiánya, jelzőrendszer kiépítettsége
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 3. Tartalmi szint Egységes korszerű ismeretekről szóló szakmai anyagok hiánya: Támogató eszközök, szakmai anyagok, amelyek segítik a tanárokat az egészségfejlesztési tevékenységük során. Az anyagok egységesítés hiánya. Adatbázis hiánya.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Az egészségfejlesztési tevékenység témakörei (20/2012 EMMI rendelet X. fejezet, 128. §) baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, egészséges táplálkozás, mindennapos testnevelés, testmozgás, személyi higiéné, családi életre nevelés testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. A 20/2012-es EMMI rendeletet összevetve az ajánlott programokkal, kitűnik, hogy sem a tartalmi, sem pedig a területi lefedettség nem érvényesül. Hiányzó témakörök a programokban (pl. erőszak megelőzésére).
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az ágazatok közötti, interszektorális együttműködések hiánya. A témakör oktatásához a nevelési-oktatási intézményekben standard feltételek nem, vagy csupán részben állnak rendelkezésre. A kompetenciák mind oktatási, mind pedig egészségügyi oldalról nem tisztázottak. Az egységes, átfogó jellegű elsősegély nyújtási ismeretek megszerzésére csak a jogosítvány megszerzése kapcsán kerül sor. Motiváció hiánya az oktatói és az egészségügyi szféra részéről.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Egészséges táplálkozás Az ágazatok közötti, interszektorális együttműködések hiánya. A témakör oktatásához a nevelési-oktatási intézményekben standard feltételek nem, vagy csupán részben állnak rendelkezésre. Az oktatásban kevés hangsúlyt kap a diákok önálló életre és önellátásra való felkészítése. A kompetenciák mind oktatási, mind pedig egészségügyi oldalról nem tisztázottak. Motiváció hiánya az oktatói oldalról.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Mindennapos testnevelés, testmozgás Nincs megfelelő infrastrukturális háttér. Pedagógusok életmódjában nem jelenik meg a mozgás. A mindennapos testnevelés bevezetésével együtt járó óraszámemelés hagyományos testnevelés órává vált. Nem jellemző a sportegyesületek bevonása.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Személyi higiéné A személyi higiénéhez köthető tárgyi és a tisztaság feltételei nem biztosítottak. A külső programok bevonására nem áll rendelkezésre forrás. Családi életre nevelés A nevelőtestületek egységes szemléletmódjának kialakítása érdekében nem történtek felkészítések. Külső szakemberek, programok bevonásához szükséges anyagi feltételek hiánya.
A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az akkreditált drogprevenciós programok száma kevés. Forráshiány a külső programok bevonására. A tanulói létszámhoz rendelt 0,5 iskolapszichológusi státusz nem oldja fel a problémát. Iskolai erőszak Az akkreditált programok száma kevés. Forráshiány a külső programok bevonására. A tanulói létszámhoz rendelt 0,5 iskolapszichológusi státusz nem oldja fel a problémát. A családok, szülők elérési lehetősége korlátozott. A pedagógusok nem rendelkeznek megfelelő konfliktuskezelési technikákkal.
Összegzés A korszerű szövegezésű jogszabályok ellenére a megvalósulásban problémák. A jogszabályok rendelkező részei hiányosak. Nincs komplex országos iskolai egészségfejlesztési program, hálózat. A témakörök, programok sok tekintetben a nemzetközi oktatási trendeknek nem felelnek meg. A tartalmi feltételek tekintetében hiányok, kevés a korszerű, a szakmát támogató segédanyag. Az egészségfejlesztés iskolai elősegítését támogató, az iskolai programokat elismerő háttérintézmények még nem tudják betölteni teljesen a funkciójukat. A szakmai anyagokhoz való megfelelő hozzájutás (segédletek, útmutatók) nehézsége. Szakmai hálózat, tudásbázis hiánya.
Felhasznált tanulmány: Dávid Margit, Juhász Hajnalka, Kádár Gergely Péter, Kis Rita, Patócs Anikó: Javaslatok az iskolai egészségfejlesztés hiányterületeire (MUNKAANYAG)
Köszönöm a figyelmet!