Konzultáció az alapvető és a felügyeleti adatszolgáltatási MNB rendeletek 2017-re tervezett főbb módosításairól, valamint tájékoztatás az XBRL adatformátum alapjairól és alkalmazásáról Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

Tartalom Az adatszolgáltatási MNB rendeletek tervezett jelentősebb változásainak bemutatása Alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások 2017. évre tervezett változásai 1. E22 adatszolgáltatás bevezetése Előadó: Atzél Zsigmond 2. D01, kamatstatisztikai és L11 adatszolgáltatás módosítása Előadó: Simonné Sulyok Brigitta 3. Egyes pénzforgalmi adatszolgáltatások módosításai Előadó: Kajdi László 4. P56 adatszolgáltatás módosítása Előadó: Wirtz Gergő 5. Egyéb változások Előadó: Adorján Andrea

Tartalom (folytatás) Felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások változásai 1. Az EBA ITS szerinti adatszolgáltatások 2016. évi változásai Előadó: Kissné Ladányi Éva 2. Pénz- és hitelpiaci MNB rendelet adatszolgáltatásai Előadó: Pintér Csilla 3. Tőkepiaci MNB rendelet adatszolgáltatásai Előadó: Dr. Németh Pál 4. 9SE, 9SD évközi módosítása Termékválasztó alkalmazások továbbfejlesztése (2017) Előadó: Végh Andrea II. XBRL-alapok Előadó: Fábián István

Alapvető feladatokhoz kapcsolódó tervezett változások – új E22 adatgyűjtés Atzél Zsigmond Hitelintézeti felügyeleti igazgatóság 2016. szeptember 14.

E22 – A hitelintézetek saját tulajdonában lévő értékpapírok állományának adatai A tábla célja: a folyamatos felügyelés minőségének javítása az intézmények piaci kockázatainak mélyebb elemzésével. Adatszolgáltatók köre: Bankok, Szakosított hitelintézetek Ezen típusú EGT-fióktelepek Alapvető többlet információ a többi E-s táblához képest: Banki- és kereskedési könyvi bontás Számviteli portfolió Értékelési módszer Ezen információk eddig csak rendkívüli adatszolgáltatás keretében álltak az MNB rendelkezésére. Nem szándékoztunk új adatszolgáltatást kialakítani, de az IFRS-re való átállás miatt erre kényszerültünk várhatóan konszolidációra kerül majd sor. Magyar Nemzeti Bank

Alapvető feladatokhoz kapcsolódó tervezett változások – D01, kamatstatisztika és L11 Simonné Sulyok Brigitta Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

Hitelregisztert érintő, valamint kamat- és mérlegstatisztikai változások Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai (L11) 01-es tábla - Nyújtott vállalati hitelek kockázati információi Állományok kamatozására vonatkozó részletesebb információk bekérésre 03-as tábla - Nyújtott háztartási hitelek kockázati információi Állományok kamatozására vonatkozó részletesebb információk bekérése Lakossági hitelkeretekre (teljes/le nem hívott)vonatkozó információk + módosuló kódlista: kibővül az „utolsó előfordulás jelzője” értékkészlet Magyar Nemzeti Bank

Hitelregisztert érintő, valamint kamat- és mérlegstatisztikai változások Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről (K21), Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről (K23) A szerződés KHR-azonosítójának bekérése Kijelölés megszűnik, szövetkezeti hitelintézetek is teljeskörűen jelentők. Beküldési határidő 9. munkanap K01, K03 megszűnik: Hitelek állományi kamatai  M03 Hitelek új szerződéses adatai  K21, K23 Betétek új szerződéses, állományi adatai  M04 Magyar Nemzeti Bank

Hitelregisztert érintő, valamint kamat- és mérlegstatisztikai változások Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról (K12), Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról (K02) egy plusz oszloppal bővül arra vonatkozóan, hogy a szerződő partner cégcsoporttag-e. Cél: az elemzések során a cégcsoporton belüli ügyletkötések körének kiszűrése az átlagkamatok meghatározásakor. Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról (D01) 2017-től mind a HAS (hazai számviteli rendszert vezetők), mind az IFRS-re áttérő hitelintézeteknek tölteniük kell. A szerkezet nem változik. A 3. és 4. táblában használt (mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíció) kifejezést cseréljük le teljes nettó nyitott pozícióra, azáltal, hogy az IFRS- re áttérő hitelintézetek esetében a derivatív ügyletek már a mérlegben kerülnek kimutatásra.    A kitöltési előírásokba bekerült néhány kiegészítés az IFRS-t alkalmazó hitelintézetek számára, hogy hol kell kimutatni a mérlegbe bekerült pénzügyi derivatívákat a D01 1-2. táblában, valamint arra vonatkozóan, hogy kizárólag az átértékelendő deviza pozíciókat kell az 1-2. állományi táblákban szerepeltetni. Magyar Nemzeti Bank

Hitelregisztert érintő, valamint kamat- és mérlegstatisztikai változások 2017-től különválik a statisztikai és felügyeleti célú mérleg Statisztikai mérleg – M01-es adatszolgáltatás IFRS-re áttérőknek és a nem áttérőknek is kell jelenteni 2017-ben! Egységesen ez lesz a kötelező tartalék alapja! A frissített módszertani segédletek és ellenőrzési szempontok megtalálhatók a honlapon http://www.mnb.hu/statisztika/informaciok-adatszolgaltatoknak/rendeletek- allasfoglalasok/kapcsolodo-eloirasok-technikai-segedletek/a-hitelintezetek-szamara-uj- adatszolgaltatasokat-eloiro-20-2016-vi-6-mnb-rendelet-3-sz-mellekleteben-felsorolt- technikai-segedletek-2016-december-es-2017 Magyar Nemzeti Bank

Alapvető feladatokhoz kapcsolódó tervezett változások - Pénzforgalmi adatszolgáltatások Kajdi László Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság 2016. szeptember 14.

Pénzforgalmi adatszolgáltatások P07 adatszolgáltatás 05. tábla Euro ATM-k forgalma 07. tábla Kártyás forgalom: értékhatár szerint kártya kibocsátása szerint vásárlás típusa szerint Magyar Nemzeti Bank

Pénzforgalmi adatszolgáltatások P08 adatszolgáltatás Lakossági-vállalati kártya bontás P34 adatszolgáltatás 01. és 04. tábla Visszaélések azonosítás nélkül lebonyolított tranzakcióknál 07. tábla Interneten elkövetett incidensek száma Magyar Nemzeti Bank

Pénzforgalmi adatszolgáltatások P53 adatszolgáltatás Kincstárral szembeni forgalom Egyéb kategória Takarékszövetkezetek bevonása Azonos szerződés szerinti teljesítési dátum P55 adatszolgáltatás Bevételek szektorok szerinti bontása Magyar Nemzeti Bank

P56 adatszolgáltatás módosítása Wirtz Gergő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ 2016. szeptember 14.

P56 - Az országos fiók- és ATM kereső szolgáltatás alapját képező adatszolgáltatás http://fiokesatmkereso.mnb.hu

Részletesebb adatok Az adatszolgáltatás kétféle új adattal egészül ki Nyitvatartási információk fiókok esetén A felhasználói visszajelzések alapján szükséges az egyes fiókok nyitvatartásának megadása Általános nyitvatartási adatok a hét napjain GIRO bankfiókkódok Pénzforgalmi elemzési okokból Amennyiben az ATM bankfiókhoz van telepítve, az ATM-nél is meg kell adni Magyar Nemzeti Bank

Beküldés – ERA űrlap Egyedi ERA űrlapok: Az új mezők felvitelre kerülnek a normál ERA űrlapokra Ősfeltöltés: 2017. január 1-jei állapotnak megfelelően kell megadni legkésőbb 2017. január 31-éig Ősfeltöltés támogatása, egyszerűsítése: Az intézmények Excel fájlban megkapják az állományukat, az új adatok oszlopai üresek Az intézmények a kitöltött fájlt az ERA rendszerben beküldve elvégzik az ősfeltöltést Magyar Nemzeti Bank

Alapvető feladatokhoz kapcsolódó egyéb változások Adorján Andrea Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

Módosuló adatszolgáltatások Fizetésimérleg-statisztikai adatigények: 20/2016. (VI. 6.) MNB rendeletben előírt M04, M14 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások miatt R21 – az M04/M14 adatszolgáltatások instrumentum kódjaihoz történő igazítás és a konzorciális hitelben részt vevő rezidens ügyfél egyszerűbb azonosítása érdekében; módosul az adatszolgáltatói kör, a beküldési gyakoriság negyedévesről havira változik, továbbá az adatszolgáltatás táblái módosításra kerülnek R45 - az R39 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás helyett az éven túli hiteltartozás előtörlesztéséről a hitelintézeteknek e jelentést kell teljesíteniük; az adatszolgáltatás adattartalma alapvetően változatlan marad Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról (L72): Első alkalommal 2016 III. negyedévére vonatkozóan kellett volna teljesíteni, de végül kikerült a 2016. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek közül [17/2016. (V. 11.) MNB rendelet alapján], így az adatszolgáltatást első alkalommal 2017. I. negyedévére vonatkozóan kell teljesíteni. Magyar Nemzeti Bank

Megszűnő adatszolgáltatások 1. Az alábbi adatgyűjtések kiváltásra kerülnek a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendeletben előírt adatszolgáltatásokkal, így 2017-től megszüntethetők. Kivételt jelent a más forrásból ki nem váltható H34 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblája, amelyet 2017-től a pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségeit előíró rendelet fog tartalmazni. Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (F01, F03, F08, F09, F14) A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés (F19, F33) Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt (F77-F81) Átsorolás jelentések (F82-F87) A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai (H01, H09) A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele (H34) Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról (K01) Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról (K03) Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények (R07) Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények (R16) 2. Az MNB által a BIS felé háromévente teljesítendő jelentés alapjául szolgáló két adatszolgáltatás kikerül az adatszolgáltatások köréből. Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (forgalmi adatok) (D24) Jegybanki felmérés a devizapiac és a származékos ügyletek piacának aktivitásáról (nyitott kötésállomány) (D25)

Az EBA ITS szerinti adatszolgáltatások 2016. évi változásai Kissné Ladányi Éva Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

A hitelintézetek 2017. évi felügyeleti adatszolgáltatását szabályozó rendeletek A 20/2016. (VI.6.) MNB rendelet a jegybanki információs rendszerhez a hitelintézetek egyes pénzügyi instrumentumaira, általános pénzügyi információira és tőkemegfelelésére vonatkozóan teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről A BIZOTTSÁG 680/2014/EU Végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (ITS) - idei módosítások 2017. évre vonatkozó MNB rendelet a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről (jelenleg hatályos: 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet) 2017. évre vonatkozó MNB rendelet a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről (jelenleg hatályos: 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelet)

20/2016. MNB rendelet által előírt adatszolgáltatások A 20/2016. MNB Rendelet előírásokat tartalmaz: a Statisztikai mérlegre és eredménykimutatásra illetve az egyedi FINREP jelentésekre – IFRS-re áttérők Mellékletei : I. Az adatszolgáltatások és az adatszolgáltatók köre, az adatszolgáltatások gyakorisága, teljesítésének módja, határideje II. Az egyes adatszolgáltatások táblái Az adatszolgáltatások kitöltési előírásai Általános rendelkezések Az M01-M15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai A SOLO_FINREP_NY, SOLO_FINREP_NY_AE, SOLO_FINREP_H, SOLO_FINREP_NE és a SOLO_FINREP_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai A SOLO_COREP_NY, SOLO_COREP_NY_AE MNB azonosító kódú adatszolgáltatás speciális kitöltési előírásai Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges technikai segédletek

Új, ITS szerinti adatszolgáltatás 2016.Q3-tól 2.4.1 taxonómia verzió Delegated Act (Bizottság (EU) 2015/61. felhatalmazáson alapuló rendelete) szerinti likviditásfedezeti mutató (LCR DA) Az adatszolgáltatás jogi alapja: a Bizottság (EU) 2016/322 végrehajtási rendelete (2016. február 10.), alkalmazandó 2016. szeptember 10-től. Gyakoriság: havi Beküldési határidő: T+30 nap (6 hónapon át, 2017.márc. 10-ig) Első vonatkozási időszak: 2016.szeptember 1-30. Első beküldési határidő: 2016. október 31. (2016.november 02.) 2017. március 31-re vonatkozó jelentés beküldési határideje: T+15 napra rövidül. Tartalmi változás az MNB által elrendelt adatszolgáltatáshoz képest: A C_72.00-C_76.00 táblák jelentős devizanemek szerinti részletezésben – eredeti devizában! - jelentendők, illetve a tájékoztató adatok kitöltése is kötelező. A táblaszerkezet a hivatalos (OJ) magyar fordítás szerinti. Ezzel egyidejűleg a CRR szerinti LCR (C_51.00-C_54.00) és az MNB által elrendelt rendkívüli LCR adatszolgáltatási kötelezettség megszűnik. Az MNB határozatok visszavonásra kerültek, új határozatok kiadmányozása útján. Magyar Nemzeti Bank

Változás a likviditási célú ITS adatszolgáltatásban - 2016. Q3-tól Lényege: Jelentős devizában fennálló tételek jelentése megváltozik valamennyi modulban (LCR DA, NSFR, ALMM) Jelenleg: az adatszolgáltatás pénznemére átszámítva Jövőben: eredeti devizában jelentendők Változással érintett táblák: LCR DA új modulban: C_72.00.w, C_73.00.w, C_74.00.w, C_75.00.w, C_76.00.w NSFR modulban: C_60.00.w, C_60.00.x, C_61.00.w, C_61.00.x, ALMM modulban: C 67.00.w, C 68.00.w, C 69.00.w, C 70.00.w, C 71.00.w. A befektetési vállalkozások mentesítést kaptak az MNB-től az ITS szerinti likviditási célú egyedi adatszolgáltatások alól - figyelembe véve a sajátszámlás kereskedésre illetve jegyzési garanciavállalásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét valamint összetettségét. Magyar Nemzeti Bank

ITS változásai 2016. Q3. – Tőkeáttétel (1.) 2013.jún.26. CRR első 2014.jan.4. Bázeli bizottság módosított szöveg 2014.okt.10. CRR módosítás 2015/62. rendelet 2016.márc. 23. 680/2014/EU VHR. módosítás 2016/428. VHR 2016.szept.30. Új tőkeáttétel jelentés 2016.09.30-i tartalmi változások (jogi háttere : CRR. 429., 429a., és 429b. cikkek) Módszertani változások Tőkeáttételi mutató Eddig: a negyedéven belüli havi tőkeáttételi mutatók számtani átlaga 2016 Q3-tól: csak negyedév végi adatokból számítva Értékpapír-finanszírozási ügyletek : 2016 Q3-tól: nem csökkenthető a kapott biztosítékok értékével (szigorú feltételek melletti nettósítás) Mérlegen kívüli tételek Eddig: nem volt „mérlegesítés”, (azaz hitel-egyenértékesítés) (CCF) 2016 Q3-tól: lesz „mérlegesítés” (a Standard módszernél alkalmazott CCF) Magyar Nemzeti Bank

ITS változásai 2016. Q3. : Tőkeáttétel (2.) Származtatott ügyletek, eladott hitelderivatívák, minősített központi szerződő féllel kötött ügyletek 2016 Q3-tól : a LR mutatóban való figyelembe vételük változik Konszolidáció Eddig: számviteli konszolidáció 2016 Q3-tól: kockázatalapú kerethez alkalmazott szabályozói konszolidáció Szerkezeti változások 2016 Q3-tól: COREP jelentésben a Tőkeáttételi táblák szerkezeti felépítése változik, követi a tartalmi változásokat : C_40.00, C_41.00, C_42.00, C_43.00, C_44.00 táblákban sor(ok) és/vagy oszlop(ok) kerül(nek) beszúrásra illetve törlésre C_45.00 és C_46.00 tábla törlésre kerül C_47. új tábla : Tőkeáttételi mutató számítása, a C_45.00 tábla utódja Fontos: A Tőkeáttétel indikatív minimum elvárt szint változatlan 2014. januárban meghatározott indikatív referenciaérték, az alapvető tőke 3%-a Kalibrációs időszak vége 2017-ben, Folyamatos felülvizsgálat (BIS) Magyar Nemzeti Bank

Felügyeleti adatszolgáltatási MNB rendelet - pénzpiac Pintér Csilla Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

A felügyeleti adatszolgáltatás 2017. évi tervezett változásai Az IFRS-t és az MSZSZ-t alkalmazó hitelintézetek felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettsége 2017-ben eltérő Az adatszolgáltatási táblák 3 csoportja: Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő táblák A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő táblák Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák

1. Az IFRS-t alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő táblák Új adatszolgáltatások 1. 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet: Egyedi FINREP táblák (SF0101-SF46) A 680/2014 EBA ITS-ben előírt, egységes európai konszolidált szintű, IFRS alapú FINREP adatszolgáltatás alapján kidolgozott táblák. 2016. december 31.-re vonatkozó összehasonlító (nyitó) adatok küldése (néhány egyedi FINREP tábla és C01, C02, C03 COREP táblák) 2. Pénz- és hitelpiaci MNB rendelet: Mérleg – következő év végére várható állományok (IFRS) (14IA) Eredmény – következő év végére várható adatok (IFRS) (14IB) A tervadatok jelentésére szolgáló eredeti 14A és 14B táblák a magyar számviteli szabályok szerinti mérleget és eredménykimutatást követik. Ezért szükségessé vált olyan új tervtáblák kidolgozása, amelyek az IFRS alapú egyedi FINREP mérleg és eredménykimutatás táblák szerkezetén alapulnak.

2. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő táblák A 2017-ben MSZSZ-t alkalmazó hitelintézetek által továbbra is teljesítendő adatszolgáltatások: A jelenlegi felügyeleti mérleg és eredménykimutatás, valamint kapcsolódó részletező táblák (1AB, 1AN, 1B, 1C, 2A, 2C) Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek- értékpapírok értékelési adatai (3J1) Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai (3J2) Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt tételek (3K1) Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok (3K2) Mérlegen kívüli tételek - Függő és jövőbeni kötelezettségek (C12H) Fióktelep – Mérlegen kívüli tételek – Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek (F3CB) Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás (8C) Céltartalék változása (8D) Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok (11AC) Mérleg – következő év végére várható állományok (14A) Eredmény - következő év végére várható adatok (14B)

Új adatszolgáltatások 3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (1.) Új adatszolgáltatások Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő igénybevételével (9E) Az MNB feladata a felügyelt intézmények pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységének felügyelete, a megfelelő szabályozási rendszer kialakítása. Ennek érdekében ellenőrzi a hitelintézetek által megbízási szerződés útján pénzváltási tevékenységet végző kiemelt közvetítők által bonyolított átváltási tranzakciókat. Az új, havi gyakoriságú adatszolgáltatás e felügyeleti feladatok ellátását szolgálja.

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (2.) Módosuló adatszolgáltatások – Főbb változások A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása (SF07HT, SF07HA, SF07HB) (régi kód: 7HT-7HB) Teljesítő és nemteljesítő kitettségek (SF1801, SF1802, SF1803) (régi kód: NPET-NPED) Átstrukturált hitelek (SF1901, SF1902, SF1903) (régi kód: FBET-FBED) IFRS-t alkalmazóknak a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet, MSZSZ-t alkalmazóknak a pénz- és hitelpiaci MNB rendelet írja elő A nemteljesítő és az átstrukturált kitettség fogalmát (a 680/2014/EU Bizottsági rendelettel összhangban) 2017-től külön MNB rendelet szabályozza (a 250/2000. Korm. rend. szerinti átstrukturált fogalom és a 7. melléklet szerinti minősítési kategóriák törlésre kerülnek). Az új táblákba beépítésre került a H34 jelentés adattartalmának jelentős része (a háztartási hitelek terméktípus szerinti bontása). Az euro, svájci frank és egyéb deviza altáblák összevonásra kerülnek: Összesen, Forint és Deviza altáblák lesznek jelentendők. A kis intézményekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet kiemelt figyelem követi  a szövetkezeti és a fióktelep formában működő hitelintézetek esetében a havi gyakoriságú SF1801-SF1803 (régi kód: NPET-NPED) jelentések küldésére vonatkozó küszöbérték (50 milliárd Ft MFÖ) törlésre kerül. 

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (3.) Egyes mérlegtételek állománya (4LAN) Olyan egységes táblakép került kidolgozásra, amely az alkalmazott számviteli kerettől (IFRS/MSZSZ) függetlenül napi gyakorisággal kitölthető. Az eszköz és forrás tételeket a bruttó könyv szerinti érték helyett a 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet szerinti M01 MNB azonosító kódú Statisztikai mérleggel egyezően a bruttó tőkeösszegükön kell jelenteni. Cash-Flow jelentés (CASHFLOW)  Az MNB monetáris politikai műveletei során alkalmazott fedezeti politikával összhangban a CASHFLOW708 „Önkormányzati kötvények (befogadási értéken) az MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetekből” sor törlésre került. A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása (H3403) Az új adatgyűjtések által ki nem váltott H34 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. tábláját 2017-től a pénz- és hitelpiaci MNB rendelet fogja tartalmazni.

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (4.) Belső hitelek (C43H) A Hpt. változás megszüntette a belső hitel tilalmát, azonban a belső hitel nyújtása a CRR nagykockázati-vállalási limithez kötött (Hpt. 106.§). A belső hitel korlát teljesülésének vizsgálatához új táblakép került kidolgozásra. Hpt. előírások vizsgálata (5A) A tábla belső hitelekre vonatkozó blokkja (5A1 és alábontó sorai) a C43H táblával összhangban - a belső hitelek szabályozásának változása miatt - módosult. Bankközi állományok adatai (5B) A derivatívák eltérő számviteli kezelése (IFRS-ben mérlegtételek) miatt a tábla „Követelések” és „Kötelezettségek” blokkja kiegészítésre kerül 2 új oszloppal, melyben a derivatívák mérlegértéke jelentendő. Informatikai adatok (9I) A tábla az Informatikai Felügyeleti Főosztály mint a tábla felhasználójának felülvizsgálata alapján került módosításra, a jogszabályi változásokkal összhangban (2 sor megnevezése módosul, 9 új sor beillesztésre kerül, 10 sor törlésre kerül).

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (5.) Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. (9FA) A tájékoztatási hiányossággal kapcsolatos panaszok kivizsgálása a fogyasztóvédelmi területek kiemelt prioritása, célzott fogyasztóvédelmi vizsgálatok alapját képezheti az az információ, hogy a fogyasztók által sérelmezett tájékoztatási hiányosságok a szerződés életútjának melyik fázisában keletkeznek. Ezért a „Tájékoztatási hiányosság” panasztípus a kifogásolt tájékoztatás időpontja alapján megbontásra kerül: szerződéskötés előtt/szerződés fennállása alatt/ szerződés megszűnéséhez kapcsolódó. A peresített panaszügyek (9FA2) panasztípus szerinti bontását tartalmazó cellák tilos mezőre módosulnak, elegendő az összegző cella kitöltése. Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II. (9FB) A tárgyidőszakban lezárt (9FB1) és a tárgyidőszak végén folyamatban lévő (9FB2) panaszügyek panasztípusok és szolgáltatási ágak szerinti bontását tartalmazó alábontó sorok törlésre kerülnek, elegendő az összegző cella kitöltése. További módosítások Változatlan táblaszerkezet mellett néhány tábla kitöltési előírása kiegészítésre került az IFRS-t alkalmazó hitelintézeteknek szóló iránymutatással: pl. 1D, 4AT-4AE, 8PBF, 9AA-9AG6, 20A

3. Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák (6.) Termékismertető – Hitel- és pénzügyi lízingtermékek (9HA-9HM, 9HS), Lekötött betét (9BB ) Az űrlapok számos új mezővel egészülnek ki (pl. a finanszírozás maximális aránya, a kamatváltoztatási mutató vagy kamatfelár-változtatási mutató MNB honlapján közzétett betűkódja, a kapcsolódó lakossági fizetési számlatermékek, konstrukció jellege, igénybevételi feltételek, igénybevétel lehetséges csatornái, hiteltúllépés). Az adatkiegészítéseket, módosításokat illetően az egyes termékek kiegészített adattartalommal történő felülvizsgálatát, ősfeltöltését 2017. március 1-i állapotra vonatkozóan 2017. február 28-ig kell elvégezni. Finanszírozási terv A finanszírozási terv adatszolgáltatás elrendelésének alapja az EBA által kiadott GL/2014/04. számú ajánlás. A táblák egységes kitöltését az EBA validációs szabályokkal és a helyes értelmezést elősegítő Q&A-kal biztosítja. A módosításra ezen ellenőrző szabályok és Q&A-k alapján kerül sor: P_01.01 Eszközök A P_01.01060 és P_01.01130. sorokban az értékvesztett hitelek könyv szerinti állománya helyett az értékvesztés összege jelentendő negatív előjellel (EBA validációs szabály alapján). A különböző ügyfélszektorokkal szembeni látra szóló követelések jelentése pontosításra került (2015/1936. EBA Q&A alapján). P_02.06 Strukturális devizanem eltérések A kitöltési útmutatóban pontosításra került, hogy a három leglényegesebb pénznembe beleértendő a hazai pénznem (forint) is (2015/2329. EBA Q&A alapján).

2017-től megszűnő felügyeleti adatszolgáltatások A 20/2016. (VI. 6.) MNB rendeletben előírt M01-M05, M11- M15 jelű adatszolgáltatásokkal kiváltott táblák: Tranzakciók számításához szükséges adatok (1E) Értékpapírosítással kapcsolatos adatok (1F) Eszköz és forrástételek hó végi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken) (1G) Származtatott ügyletek tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek) (3DBA - 3DBE) További tábla törlések: Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) (A1AB) Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal) (A1AN) Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Források) (A1B) Évközi auditált jelentés - Eredménykimutatás (A2A) Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról (4B) Fióktelep – Lebonyolításra átvett hitelek (F7EB)

A hitelintézetek mint befektetési szolgáltatást nyújtók – a jelentendő táblák változásai Dr. Németh Pál Statisztikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

Táblaváltozások A) Új táblák - nincsenek B) Megszűnő táblák - nincsenek C) Módosuló táblák: Jelentősen változnak 33LEZ: A hónap során lezárt pozíciók adatai 33NYIPO: Nyitott pozíciók adatai a hónap végén 33KP1: Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái 31D1: Tájékoztató adatok (2) 37G: Informatikai adatok

Jelentős változások (1) 33LEZ: A hónap során lezárt pozíciók adatai 33NYIPO: Nyitott pozíciók adatai a hónap végén Két új oszlop: A számlavezető megnevezése Portfóliókezeltség A kitöltési útmutatóból olvashatók ki a lényeges változások! Jelenleg 2017-től ügyfél ügyletek ügyfél ügyletek + saját számlás ügyletek legalább 10-szeres tőkeáttétel tőkeáttétel mértékétől függetlenül a portfóliókezelés keretében kötött ügyleteket nem kell jelenteni ezeket az ügyleteket is kell jelenteni a LEZ esetén ügyfelenként, de a mögöttes termék típusára összesítve ügyfelenként/azon belül pozíciónként

Jelentős változások (folytatás) 33LEZ: A hónap során lezárt pozíciók adatai és 33NYIPO: Nyitott pozíciók adatai a hónap végén Összefoglalva: Az OTC-n lebonyolított összes származékos ügyletről kell jelenteni. Ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni az adatokat. Kapcsolódó tábla: 33KP1: Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái Új kategória: kockázati kategóriába nem besorolt ügyfél Új oszlop: az egyes kockázati kategóriákba besorolt ügyfelek száma

Egyéb táblaváltozások 31D1: Tájékoztató adatok (2) Új sorok: A nyújtott befektetési szolgáltatásból és kiegészítő szolgáltatásból eredő összes követelés / összes tartozás Vezetett NYESZ ügyfélszámlák száma (db) Vezetett TBSZ ügyfélszámlák száma (db) 37G: Informatikai adatok Számos sor (16 db) törlésre kerül. Négy új sor az informatikai rendszer zártságával kapcsolatos tanúsításra vonatkozóan. Fontos változás a költségfelméréshez kiküldött tervezethez képest: a 30DA, 30DB és 34A táblákat nem kell jelenteniük a hitelintézeteknek.

Évközi rendeletmódosítás (9SE, 9SD) - 2016 Végh Andrea Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ 2016. szeptember 14.

Jogszabályi előírások, előzmények PAD előírások (a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve) Fenti direktívával összhangban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról alapszámla fogalma, feltételei, jellemzői, díjazása, … hatálybalépés: 2016.09.18. a feltételeknek megfelelő hitelintézet legkésőbb 2016.10.15-től köteles alkalmazni 263/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fizetési számla váltásáról 1480/2016. (VIII. 31.) Korm. határozat az alapszámla bevezetésével kapcsolatos további feladatokról a rendelet 2017-től kiegészül az ún. „szociális alapszámlával” (definíció: a szociálisan rászoruló személyek számára alapszintű szolgáltatásokat biztosító díjmentes alapszámla) jelenleg kidolgozás alatt (2016.10.31-ig) bevezetés legkorábban: 2017.01.01-től Magyar Nemzeti Bank

Az 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet (9 SE tábla) évközi módosítása Milyen konkrét adatszolgáltatási változtatások lépnek hatályba az adattartalmat, cellákat illetően? Alapszámla fogalmának bevezetése a fizetési számlák megnevezésében mindenképpen szükséges feltüntetni, hogy alapszámláról van szó: a termék „Alapszámla” megnevezést kapjon! a ERA Számlabejelentő szolgáltatás e) Igénybevétel feltételei/e3 „Foglalkozás, státusz” mező kategóriái kiegészítésre kerülnek általános, kizárólag 18 éven aluliaknak, közszolgáknak, prémium ügyfeleknek, alapszámla a továbbiakban az általános kategória mellett az alapszámla konstrukció is publikálásra kerül a lekérdező felületen Adatszolgáltatási határidők bejelentő felületen elvégzett ősfeltöltés: 2016.10.15-28. között (a vonatkozási idő: 2016.10.15.) (szociális alapszámla 2017-es módosítás: rendelet függvényében…) Magyar Nemzeti Bank

Termékválasztó alkalmazások továbbfejlesztése – 2017 Termékválasztó alkalmazások továbbfejlesztése – 2017. évtől hatályos módosítások Végh Andrea Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ 2016. szeptember 14.

Termékválasztó programok Jelenleg 3 féle választó alkalmazás Hitel- és lízingtermékválasztó (HLV) 2010. április Betét- és megtakarításkereső (BMK) 2011. június 1. Bankszámlaválasztó (SZVP) 2012. december 12. Kapcsolódó egyéb webes alkalmazások Háztartási költségvetés számító Hitelkalkulátor Magyar Nemzeti Bank

A továbbfejlesztés indokai Tartalmi/felhasználói/technikai/IT szempontok 3+1-in, felhasználóbarát felület, reszponzív dizájn, egységes megjelenés Rugalmas változásmenedzsment Elemzési, felügyeleti célú adatigények PAD előírásainak való megfelelés Földrajzi infrastruktúrák kereshetővé tétele (fiók, ATM) Szenzitív célcsoportok igényei Magyar Nemzeti Bank

Pénzügyi Navigátor koncepció Transzparencia biztosítása Lakossági (mass) termékek összehasonlíthatósága hitel/lízing; betét; fizetési számla és betéti bankkártya Ingyenes, független, kötelező (hiteles) adatszolgáltatáson alapuló programok Intézmények teljes köre Tudatos fogyasztói döntéshozatal Egységes rendszer: microsite, füzetek, hírlevél + internetes alkalmazások 2014/92/EU irányelv – PAD (Payment Account Directive) A fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatósága díjjegyzék, összehasonlító weboldal Fizetési számlaváltás (263/2016. (VIII.31.) Korm. rendelet) Alapszámla nyitása és használata (262/2016.(VIII.31.) Korm. rendelet) Átláthatatlan termékdíjszabás Magyar Nemzeti Bank

Fejlesztések ütemezése 1. Országos fiók- és ATM kereső (már működik) 2. Betétkereső, hitelkereső, háztartási költségvetés számító modulok megújítás 2017 (első félév) 3. Bankszámlaválasztó modul Eredeti határidő: 2017 (ősz), valószínű csúszás Magyar Nemzeti Bank

Betétkereső, hitel- és lízingtermékválasztó (háztartási költségvetés számító) programok - 1. A fejlesztés ütemezése – minden lépcső előtt RSS értesítést teszünk ki az ERA-ban (feliratkozás!) ERA Adatbejelentő (és MNB admin) felületek (betét, hitel) – időrendben Adatbejelentő felület külső intézményi tesztelése – 2017 január közepétől; Ősfeltöltés kezdete – 2017. február 6-tól; A 2017-re vonatkozó adatszolgáltatási rendelet tervezete szerint: „A 2017 évre meghatározott adatkiegészítéseket, módosításokat illetően az egyes termékek kiegészített adattartalommal történő felülvizsgálatát, ősfeltöltését 2017. február 28-ig kell elvégezni.” – 2017.03.01-jei vonatkozási időre; (MNB pénzpiaci rendelet 10., 11. sz.melléklet) FONTOS: A meglévő adatok migrálásra kerülnek, kizárólag az új adatokat szükséges feltölteni, illetve a migrált adatok ellenőrzését követően beküldeni. 2017. január 1. és 2017. február 6-a között az adatokat a 2016-os rendelet alapján kell jelenteni, a jelenlegi felületen. 2. Lekérdező felületek fejlesztése – időrendben A jelenlegi lekérdező felületek (betéti és hitel/lízing) várhatóan 2017. február 6-ától nem lesznek elérhetőek Külső intézményi tesztelés éles adatbázison: 2017 április végétől Új lekérdező felület élesítése: 2017. május vége Magyar Nemzeti Bank

Betétkereső, hitel- és lízingtermékválasztó (háztartási költségvetés számító) programok – 2. Újdonságok például Bejelentő űrlap lay-outja átalakul – átláthatóbb, egyszerűbb kezelhetőség Beépített betét/hitel-kalkulátor - felhasználói input alapján becslést végez a felhasználó által megadott paraméterek szerint Földrajzi távolság alapján történő szűrés lehetősége Terméktípus választás helyett felhasználási cél választása Admin felületen „csengetési”, értesítési funkciók – elsősorban a bankszámlák esetében Komplex ellenőrzés funkció pl. szélsőértékfigyelés bankszámlák költségkalkulációjánál „új” termék bejelentésének figyelemmel kísérése DE: a jelentéstételi logika nem változik! Magyar Nemzeti Bank

Bankszámlaválasztó A PAD/fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatósága kapcsán az irányelv vonatkozó részeinek átültetését megalapozó szabályozás kiadása (RTS) az Európai Bankhatóság részéről jelentősen csúszik, így az irányelv ezen részének átültetése még nem teljesíthető. A vonatkozó szabályozási tervezet EU Bizottság részéről várhatóan 2017 első negyedévében kerül kihirdetésre. A tagállami átültetésre kizárólag az egységes terminológia publikálását követően kerülhet sor. Magyar Nemzeti Bank

XBRL Fábián István Informatikai igazgatóság 2016. szeptember 14.

Tartalomjegyzék Bevezető Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció Mi az XBRL? Hogyan csináljuk most? Hogyan tervezzük 2018-tól? Magyar Nemzeti Bank

Bevezető Ez az előadás NEM a jogszabályi környezetet igyekszik bemutatni, hanem azokat a megfontolásokat, amelyek miatt az EBA - és később az EIOPA is - az XBRL-t választotta. Az MNB felkészítette az adatgyűjtő rendszerét 2014-től arra, hogy az ITS szerinti adatszolgáltatásokat (a megszokott formátumban) tudja fogadni. Az adatszolgáltatási követelményeket az EBA XBRL taxonómia- és adatmodell (DPM) közzétételével határozta meg. A második szintű jelentéseket (Level 2: NCA -> EBA) az EBA csak XBRL- ben fogadja. XBRL: eXtensible Business Reporting Language EBA: European Bank Authority EIOPA: Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság NCA: National Competent Authority - Magyarországon az MNB ITS: Implementing Technical Standard: 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet - amelyet az EBA is támogatott és szorgalmazott - szerinti felügyeleti adatszolgáltatás tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet. A bevezetőm célja annak felidézése, hogyan került sor erre a mai XBRL előadásra. EBA által támogatott és szorgalmazott - lásd EBA IT Strategy 2015-2017 XBRL: Promote the XBRL standard and support the transition from national data exchange format to XBRL. Magyar Nemzeti Bank

Bevezető Az első szintű jelentések (Level 1: bank-> NCA:) formáját az EBA nem határozta meg. Az EBA minden fórumon hangoztatott szándéka, hogy a Level 1 jelentések is XBRL-ben történjenek. (EBA IT Strategy 2015-2017) Az MNB új adatfogadó és feldolgozó informatikai rendszert fejleszt. Ez a rendszer XBRL képességekkel is rendelkezni fog. Az EBA erős ajánlásai alapján, valamint a nemzetközi folyamatok ismeretében az MNB elhatározta, hogy az első szintű jelentéseket is XBRL-ben fogadja, ha a követelményeket XBRL-ben fogalmazzák meg. 2018-tól üzemel majd az új adatbefogadó- és feldolgozó rendszer. Az MNB közzétette a fenti szándékát, hogy legyen ideje a szektor intézményeinek az XBRL jelentések elkészítésére történő felkészüléshez. A Bankszövetség képviselői kérték, hogy az MNB adjon bevezető ismertetőt az XBRL-ről. Magyar Nemzeti Bank

Tartalomjegyzék Bevezető Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció Mi az XBRL? Hogyan csináljuk most? Hogyan tervezzük 2018-tól? Az XBRL hasznát az európai szempontból, az EBA szempontjából lehet hamarabb megérteni, nem az MNB – vagy a magyar bankok - szempontjából. A következő néhány dia az európai felügyeleti harmonizációról és annak az adatszolgáltatási informatikai rendszerekre gyakorolt hatásáról szól. Magyar Nemzeti Bank

Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – Szabványos megoldás A 2008. novemberében, Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport az uniós pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának reformját ajánlotta, az európai felügyelet fokozottabb integrációjára szólított fel. EU szinten harmonizált, egységes jogszabályi környezet, egységes felügyelés, jó minőségű adatok alapján. Az adatokról szóló követelmények egységesítése, egységes fogalomtár használata. Az adatokat el kell juttatni a rendeltetési helyükre: Jelentési lánc Magyarország, stb.: Hitelintézetek(stb.) -> NCA -> EBA SSM országok esete: Hitelintézetek(stb.) -> NCA -> ECB -> EBA Hogyan biztosítsuk az adatminőséget, az egyértelműséget, az automatizálhatóságot, a rugalmasságot a lánc minden egyes eleménél? Adatformátum megválasztásának jelentősége Szabványok alkalmazása. Standard módszerek és technológiák alkalmazása. ECB: European Central Bank SSM: Single Supervisory Mechanism A 2008-as pénzügyi/gazdasági válság egyértelművé tette, hogy globális világban nem lehet nemzeti szinten eredményesen felügyelni a pénzügyi folyamatokat. Ha a pénzvilág globális, akkor a felügyeleti rendszernek is globálisnak kell lennie. Az Európai Bankfelügyeleti Rendszer harmonizációja jó ötlet, DE Megoldandó problémák: 27 tagállam, Kommunikációs problémák (nyelvi és üzleti, üzleti – IT) - (Nyelv független is: EU 28/27 tagállam 20 nyelv) Egységesen értett fogalomrendszer használata Sokféle IT (jelentéskészítő és jelentésfogadó) rendszer Szaporodó adatszolgáltatási elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodóképesség (Az EBA 9 szakmai szerve ontja az igényeket… + ECB ) Verzióváltások követése, idősoros elemzési lehetőség megtartása Költségek minimalizálása, Ugyanazt az adatot ne kérjük többször Legfőbb megválaszolandó informatikai kérdés: Milyen adatformátumot válasszunk? Olyan adatformátumot kell választani, amely nem igényli az összes (banki/felügyeleti) rendszer egyidejű cseréjét, de mégis alkalmassá teszi azokat: A jelentési kötelezettség egyértelmű, a jelentésben szerepeltetetett összes pénzügyi fogalom minden lényeges tulajdonságát tartalmazó leírásra Alkalmas elektronikus továbbításra és fogadásra, automatikus feldolgozásra Olyan rugalmas szótárral párosul, amely alkalmas a fogalmak verziózására, helyei sajátosságok vagy speciális követelmények kifejezésére is Nem csak az adat, hanem a meta adatok is elektronikusan továbbíthatók és automatikusan feldolgozhatók A jelentések automatikusan validálhatók, az adatformátum alkalmas a validációs szabályok definiálására is – ne különüljön el a kettő A gépi feldolgozás mellett alkalmas emberi szemmel értékelhető kimutatások definiálására, megjelenítésére is (emberi kontrol lehetősége) – a felelősség továbbra sem a gépé, hanem az emberé Nyelv (pl. C# és Java) és platform (pl. Windows és Linux) független! Szabványos, de ne kelljen érte fizetni, legyen specializálható és bővíthető… => XBRL Magyar Nemzeti Bank

Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – Egyedi MNB megoldás Az MNB felügyeleti adatbefogadó rendszere - a KAP (kliens/küldő) és a KIR(szerver/fogadó) összekapcsolt alkalmazások. Szorosan össze vannak kapcsolva (adatszótár), a KAP azt tudja, ami a KIR- nek jó – és fordítva. A jelentési lánc egyszerű. CSV fájl: butított formátum, csak az értékeket tartalmazza. Az értékek tulajdonságainak leírása nincs benne, a szakterületi jelentéstartalom csak a fejekben van meg. Az üzleti szabályokat külön kezeli az adattól (csv fájltól). Jelentéscsomag. KAP csv formátum csv formátum KIR Nézzünk előbb egy nem szabványos megoldást! Nem lehet rákényszeríteni mindenkit ennek a használatára. A nem szabványos nem azt jelenti, hogy nem jó. KAP MNB Intézmények Magyar Nemzeti Bank

Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – Együttműködés értékpapír-piaci szektor Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – Együttműködés Bankszektor Biztosítási szektor Értékpapírszektor HU Problémák: Különböző szektorok Sok ország, sok nyelv Több keretrendszer (IFRS, Basel, Solvency II) Arányossági elv érvényesítése Egyedi- és csoport jelentések Országhatárokon átnyúló jelentések Adatokra vonatkozó adatok: meta adatok Jelentési lánc is bonyolultabb GE Bonyolódik a helyzet, ha európai együttműködés szempontjából vizsgáljuk a dolgot. A közgazdaságtan és az informatika különböző fogalmakat használ és azoknak más tulajdonsága érdekli őket. Az adatok tulajdonságait, jellemzőit a meta adatoknak nevezzük (adatokra vonatkozó adatok). Milyen fogalmakat használ az üzleti terület szakembere? Milyen rendszer szerint kell az adatokat jelenteni? (IFRS, FINREP, COREP) Mit jelent a ‚pénzügyi adat’? Hol találhatók ezek? Nettó vagy bruttó értékről beszélünk? Könyv szerinti vagy piaci értékről beszélünk? Auditált kell, konszolidált kell, milyen módszer szerint konszolidált? Mi kell az informatikusnak? Mi az adat? Szám, egész szám? Szöveg? Ha szám, akkor mi a mértékegysége? Milyen a viszonya más mennyiséggel? Kilehet számolni más adatokból? Milyen gyakorisággal, honnan jön? Van értelme valamilyen szempont szerinti bontásáról beszélni? Stb. Fogalmak egységesítése szakterületi szinten, szakterületek között, az informatikusokkal is. Az együttműködéshez egységesen használt és egységesen értett fogalmakra van szükség. HR Magyar Nemzeti Bank BR-AG

Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – Jelentési lánc Bank IT rendszere NCA IT rendszere ECB IT rendszere EBA IT rendszere Elemző Adatszolgáltató Elvben választható hagyományos adatformátumok Követelmények: Az adattovábbítás és feldolgozás legyen elektronikus, titkosított, automatikus. Minden adatnak legyen meg a definíciója (meta adat) - későbbiekben adatelemzésnél is legyen használható Az adat legyen ember számára megjeleníthető, különböző formában is Validációs szabályok létrehozása és automatikus ellenőrzés lehetősége (elküldés előtt, közben és az adatfogadási helyen is) Most is az európai együttműködés szempontjából vizsgálódunk… Ha már van szótár és minden szereplő érti is, akkor elkezdődhet a jelentéskészítés, küldés, fogadás, felhasználás folyamata. Ez a jelentési lánc. Milyen feladatokat kell elvégezni az adatszolgáltatónak? És az adatfogadónak? Milyen adatformát válasszunk? txt: Könnyen előállítható, olvasható, módosítható – de nem elég ’kötött’, nem lehet szabályokat ellenőrizni. csv: Van (sérülékeny) szerkezete, könnyen előállítható – könnyen elrontható, nehézkesen olvasható, nincsenek üzleti szabályok. (csak a puszta adatot tartalmazza) word: Jól olvasható, könnyen előállítható – nehezen automatizálható a feldolgozás, könnyen elrontható, nincsenek üzleti szabályok. PDF: Jól olvasható, nem lehet könnyen elrontani – nehezen automatizálható, nincsenek üzleti szabályok excel: Olvasható, szabályok definiálhatók, automatikusan ellenőrizhetőek – nem platform független, lokalizációs eltérések, adatok meta adatai nincsenek (csak lap, sor és oszlop kódok), a megjelenítési szempont az elsődleges, nem az adat. HTML: jól olvasható mind ember, mind gép számára, könnyen előállítható – nehezen feldolgozható, nincsenek üzleti szabályok. adatbázis: Könnyen lekérdezhető, üzleti szabályok vannak, automatikusan feldolgozható - nehezen állítható elő, nem platform független XML: Adatokat jól lehet definiálni, de csak egy struktúrában, ami nehezen változtatható – kompatibilitási problémák. Még ez tűnik – az Excel mellett – a legjobbnak. De a pénzügyi jelentésekkel szembeni komplex igény. -> nehéz többféle osztályozást készíteni -> nehéz módosítani, sok következménye van a módosításnak. (verziózás, előző verziók nem lesznek kompatibilisek, megnehezítjük az elemző dolgát) Nincs jelentéstan (szemantikai) a struktúrák mögött, pusztán technikai szempontokból írják le a fogalmakat. Megoldás: Az XML hibáit kell kiküszöbölni: -> a struktúrát szét kell választani a fogalmaktól, -> a fogalmak közötti kapcsolatokat rugalmasan, a struktúrától függetlenül kell kezelni, -> jelentéstani leírást kell készíteni, nem pusztán technikait.   => XBRL: X- Flexible framework: Különféle jelentési szituációkhoz alkalmazkodni képes, nem függ pl. jogszabályoktól. B- Kifejezetten üzleti adatok leírására és továbbítására van tervezve. R- Informative reporting: elemzés vagy üzleti döntés céljára szolgáló összesített adatokat (is) képes leírni, L- Communication (encoding and decoding) of information: sentences/statements built according to certain syntax (grammar) and semantics (meaning) Magyar Nemzeti Bank

Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció – XBRL szabvány Az EBA egyik fő feladatának tartja a pénzügyi felügyeleti jelentési rendszerek európai szintű konvergenciájának előmozdítását. A jelentések formátumának megválasztásakor - összes szempont (egyértelműség, költségek, kockázatok, technológiák, rugalmasság, többnyelvűség, automatizálhatóság stb.) figyelembe vételével - az XBRL- re esett a választás. Az XBRL nemzetközi technikai szabvány(nyelv), amely képes fogalmak jelentéstani leírására, adatmegjelenítés definiálására, üzleti ellenőrzési szabályok definiálására, hibaüzenetek megjelenítésének definiálására, többnyelvűsítés lehetőségei, nemzeti kiterjesztés, újraértelmezés, átdefiniálás lehetősége. Magyar Nemzeti Bank

Tartalomjegyzék Bevezető Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció Mi az XBRL? Hogyan csináljuk most? Hogyan tervezzük 2018-tól? Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Markup alapok Markup Language alapok - markup (jelölő) Bináris- és szöveges fájlok Szöveges fájlokban jelölők használatának ötlete. HTML – HyperText Markup Language megjelenítés a cél: <title>Az oldal címe</title> XML – eXtensible Markup Language, rugalmas, sok célra használható adatelemek megjelölése a cél <Person ID=”1” age=”28”> <Name>teszt János</Name> <Address type=”permanent”>1045 Budapest…</Address> </Person> XBRL – eXtensible Business Reporting Language (XML nyelvcsalád tagja) Induljunk egy kicsit messzebbről! Bináris fájlok mindenféle byte értéket tartalmazhatnak. Szöveges fájlok csak karaktereket (kódtábla pl. ASCII, UTF-8 ) A bináris fájlokat a programok, a szöveges fájlokat az ember olvassa jobban. Az internet elterjedésével megnőtt a szöveges fájlok jelentősége (HTML, jobban átmegy a tűzfalon a bináris tartalomnál stb.) Kellenek programok, amelyek értelmezik ezeket a jelölőket. Markup (tag) érték és attribútum. Megengedett nevek, ezeket tartalmazza a szabvány. Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Az XML nyelvcsalád XML – tartalmazza az adatokat (instancia fájl). XML schema (XSD fájl) – leírja az adatszerkezetet XSLT – XML fájlok transzformálására XPoint – rámutat definíciókra XLink – kapcsolatot teremt (pl. definíciók között) XQuery – SQL-hez hasonló lekérdező nyelv XPath – lekérdező nyelv, jobban illeszkedik az XML-hez Szakterület specifikus nyelvek: XBRL, SDMX, MathML, ebXML, BioML A feldolgozás nem algoritmikus, hanem deklaratív típusú Wikipedia-ban 200-nál több változat… Az XBRL-t a pénzügyi információk jelentéséhez fejlesztették ki. Vannak hasonló speciális célra kifejlesztett egyéb nyelvek is, mint pl. az SDMX, amelyet a statisztikai információk jelentésére készítettek. MathML – matematikai képletek leírására ebXML – e business céljára BioXML - biológiai objektumok (élőlények) leírására Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Története Jó az XML, de nem elég jó pénzügyi jelentésekhez. Megoldás az XBRL. Adatszolgáltatási kötelezettség leírása különböző informatikai rendszerek közötti adattovábbítási célból. Bonyolult szabályok szerinti ellenőrzés, ‚szép’ kimutatások, fogalmak verziózási lehetősége, lefúrási lehetőség stb. XBRL története –technikai és hatóságok fejlődése XML: A pénzügyi jelentéseknek komplex struktúrájuk van. -> nehéz többféle osztályozást készíteni -> nehéz módosítani, sok következménye van a módosításnak. (verziózás, előző verziók nem lesznek kompatibilisek stb.) Nincs jelentéstan (szemantikai) a struktúrák mögött, ezek pusztán technikai szempontokból írják le a dolgot. Megoldás: -> a struktúrát szétválasztani a fogalmaktól -> a fogalmak közötti kapcsolatokat rugalmasan, a struktúrától függetlenül kezelni -> jelentéstani leírást kell készíteni. X- flexible framework: Különféle jelentési szituációkhoz alkalmazkodni képes, nem függ pl. jogszabályoktól. B- kifejezetten üzleti adatok leírására és továbbítására van tervezve. R- informative reporting: elemzés vagy üzleti döntés céljára szolgáló összesített adatokat (is) képes leírni, L- communication (encoding and decoding) of information: sentences/statements built according to certain syntax (grammar) and semantics (meaning) És ráadásul szabadon elérhető, nyitott, megismerhető szabvány. Magyar Nemzeti Bank BR-AG

Mi az XBRL? – Hol használják? XBRL – Hol használják? További információk XBRL-ről. https://www.xbrl.org/ http://www.xbrleurope.org/ http://eurofiling.info/portal/ Hol található több információ az XBRL-ről? Ajánlások, technikai anyagok (pl. XML schema) best practices, tesztesetek, tesztadatok, stb. XBRL 1.1, Dimension 1.0, Formula 1.0, Inline XBRL Miért használják, mi az előnye? Nem kell újra feltalálni a kereket…. - Szabvány Kifejezetten üzleti, pénzügyi jelentések és ezekben szereplő adatok tulajdonságainak leírására tervezték Lehet vele zárt táblázatokat (sor és oszlopok száma adott, nem bővíthető) definiálni Lehet vele nyitott (ismétlő sorokat vagy oszlopokat) jelentéseket definiálni Nyelv független, illetve különböző nyelvekhez kiegészítést lehet hozzá készíteni Kiterjedt, részletes validációs szabályokat lehet a jelentésekhez definiálni ‚Szép’ táblázatos megjelenítési lehetőségek Verziózási lehetőségek ( ha változik a törvény stb.) Hozzá lehet illeszteni az alaprendszerekhez, pl. könyvelő (számlavezető) rendszerekhez Világszerte használják, lehet hozzá programokat, oktatókat, trénereket találni – egyelőre többnyire angol nyelven. Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? Miért XBRL? – Szerkezete XBRL Taxonómia (Definíciók) Használt fogalmak – concept Fogalmak közötti kapcsolatok Külső erőforrásokkal kapcsolat Concept : XML schema (XSD) Kapcsolat: XLink linkbases XBRL instancia fájl (Tényadatok) A fogalmak és értékek egymáshoz rendelésére szolgál. Tipikusan egy adott intézmény, adott időpontra vonatkozó jelentése Mi az XBRL - közelebbről? Szétválasztásra kerül a szabályrendszer és a jelentés. Az üzleti kimutatásokban használt információk egy része változékony, másik része stabilabb. Nem csak az adatokat, hanem a meta adatokat (szótárban található fogalmak, kapcsolataik stb.) is lehet automatikusan küldeni, fogadni, értelmezni. A változékonyabb információkat az instancia dokumentumok, a stabilabbak a taxonómia tartalmazza. Az üzleti riport két független dokumentumra bontásának alapvetően két oka van: az egyik, hogy az üzleti riport az a fajta dokumentum, amit elemzés céljára készítenek. Ehhez az összefüggések és háttér információk elengedhetetlenek. a másik ok az, hogy a tényadatokat, a kimutatásban szereplő adatokat szeretnénk újra felhasználni. Mivel a riportokban használt fogalmak a taxonómiában vannak definiálva, biztosak lehetünk benne, hogy két instancia dokumentumban használt ugyanaz a fogalom, összehasonlítható értékeket tartalmaz. Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Taxonómia elemei. Schema Linkbases (kapcsolati háló) Mi az XBRL schema és a Linkbases? A taxonómia sémákból és kapcsolati hálókból (linkbases-ből) áll. A séma tartalmazza a fogalmak deklarációját, megnevezését, típusát és viszonyaikat. Speciális fogalomkategória a Metric (metrika), amely a jelentésben (érték szerint) befogadandó fogalmak gyűjteménye => ezek az adatpontok. (A többi fogalom az adatpontok további jellemzésére, pontosítására szolgál.) A linkbases-ben: a sémában meghatározott fogalmak közötti kapcsolatok (hierarchia része, ugyanaz-hasonló, ellentéte stb.) és más objektumokhoz való kapcsolatot van. Pl. fogalom megnevezése különféle nyelven, hivatkozás jogszabályra, megjelenítés során alkalmazandó sorrend, alapvető (egyszerű) számszerű viszonyok stb. A link-ek nem a fogalmakhoz vannak ragasztva (mint ahogy pl. a HTML-ben a link be van építve a lapra, hozzá van ragasztva az aláhúzott szóhoz), hanem azoktól függetlenül léteznek. Nem csak egyféleképpen lehet kapcsolatokat definiálni -> bővíthető, kiterjeszthető, felülbírálható. Az EBA és az EIOPA az XBRL Taxonómiát a Data Point Methodology (DPM) módszer szerint fejlesztik. Az adatpontokat egy szótárban tárolt fogalomrendszerrel, dimenzionáltan írják le. Magyar Nemzeti Bank BR-AG

Mi az XBRL? – Hogyan készül?. Adatpont – Data Point Metodology A DPM-ről egy másik előadást kellene tartani…. Ugyanazokat az információkat tartalmazza, mint a taxonómia, de nem kötik a szigorú technikai szabályok. Használt fogalmak: (Domain, domain member, dimension, metrics) A domainokat két betűvel, a belőlük képzett dimenziókat három betűvel jelöljük. A dimenzió kontextusba helyezi a domaint, az elemeit. Táblaképes <–> adatpontos befogadás A táblaképes a megjelenítésre, az adatpontos az adatra koncentrál. Az adatpontot az Excel táblában a lap, az oszlop és a sor koordináták határozzák meg (a hely pozíciója), nem pedig magának az adatnak van önmagában jelentése, és esetleges az, hogy éppen melyik táblában mutatjuk meg. Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? - Validációs szabályok Validációs szabályok, hibatűrés Számábrázolás; érték + mértékegység Intervallum aritmetika: minden szám egy számtartományt jelent és a pontossága is jellemzi, pl. @decimal= ”-3”; -> intervallum: érték ± 500; Műveletek intervallummal megadott számokkal: @decimal= ”0”; -> intervallum: érték ± 0,5 Validációs szabályok, hibatűrés A számítástechnikában a számoknak mindig van egy precizitása. A memóriában a szám tárolására használt memória véges hosszú. Adott helyen kis számokat tudunk pontosabban, nagy számokat kevésbé pontosan ábrázolni. De a matematikának is van olyan tulajdonsága, ami miatt nem lehet abszolút pontosan számolni. Pl. 10/3 ? Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Filing Rules Fizikailag nem része az XBRL-nek a Filing Rules – jelentések elkészítésekor alkalmazandó egyéb szabályok A Filing Rules olyan XBRL szabványon túli szabályokat tartalmaz, melyek betartása célszerű, vagy kötelező. Szöveges dokumentum (PDF, Word). MUST, SHOULD, MAY szabályok Példa: Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? - EBA taxonómia https://www.eba.europa.eu/regulation-and-policy/supervisory-reporting/implementing-technical-standard-on-supervisory-reporting-data-point-model- Hol található az EBA taxonómiája? Google: EBA DPM and taxonomy https://www.eba.europa.eu/regulation-and-policy/supervisory-reporting/implementing-technical-standard-on-supervisory-reporting-data-point-model- Mit tartalmaz a publikáció? DPM Database (Microsoft Access database) DPM Dictionary (Excel workbooks) DPM table layout and data point categorization EBA validation rules EBA XBRL Filing Rules EBA Taxonomy and Supporting Documents Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Logikai és fizikai szerkezet Taxonómia logikai- és fizikai szerkezete Logikai szerkezet: Minden objektumnak van egy tulajdonosa. Az EBA taxonómia logikailag egy szótárból és egy keretrendszerből áll. A szótár a fogalmak ellentmondásmentes és teljes leltára, összhangban a jogszabállyal és a kitöltési útmutatókkal, egyéb üzleti dokumentumokkal. Hosszú időn át stabil, fogalmak nem törlődnek, legfeljebb érvényességi idejük lejár. A keretrendszer, a szótár segítségével a pillanatnyi információigényt írja le. Ez rugalmas, gyakrabban változik. Keretrendszer: neve, rendeletre való hivatkozás, a taxonómia közzétételének dátuma: táblák, táblacsoportok, modulok, validációs szabályok találhatók. Fizikai szerkezet: Az EBA tulajdonos fr (financial reporting) xbrl része a crr-hez (capital requirements regulation) kapcsolatban egy dict és egy fws könyvtárt tartalmaz. A fws a corep jelentéshez - ami az ITS 2013.02 verziójához készült és 2013.09.03-án publikálták – modulokat és táblákat sorol fel. Magyar Nemzeti Bank

Mi az XBRL? – Level 1 jelentések Mely országok használják az XBRL-t a Level 1 jelentésekhez? Magyar Nemzeti Bank http://www.eurofiling.info/corepTaxonomy/corep_taxonomy_in_europe.shtml

Mi az XBRL?– Statisztika Taxonómia (ver: 2.4.1.1 ) 1,16 Gbyte 1 321 mappa 44 521 fájl 5 framework (FINREP, COREP, ae, fp, sbp) Validációs szabályok Filing Rule: ~ 50 darab Instance fájl max: 98 290 KB (2016.06.24) min: 146 KB (2015.05.12) (Legtöbb az 1000 KB körüliekből van) Magyar Nemzeti Bank

Tartalomjegyzék Bevezető Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció Mi az XBRL? Hogyan csináljuk most? Hogyan tervezzük 2018-tól? Magyar Nemzeti Bank

Hogyan csináljuk most? – Lépések EBA Taxonómia értelmezése KIR-es adatszerkezetté (Excel táblákká) konvertálása Validációs szabályok KAP-os szabályrendszerré konvertálása Angol kifejezések (oszlopok, sorok, tábla megnevezések) magyarra fordítása KAP-os jelentések (Excel táblákból összeállított jelentéscsomagok) előállítása Belső tesztelés Jelentés publikálása KAP teszt rendszerbe Külső tesztelés KAP-ban Éles adatbefogadás KAP-ban Adatellenőrzés KAP-ban (adatszolgáltató oldalon) Beküldött jelentés XBRL-é konvertálása (Törzsszám-> LEI kód) XBRL jelentések validálása taxonómiában szereplő ellenőrzések alapján (tágabb, mint a KAP-os) Jóváhagyott (és valid, azaz hibátlan) XBRL jelentések feltöltése az EBA-hoz EBA válaszüzenetek értelmezése Döntési szempontok voltak (2013, 2014) – rejtsük el az XBRL-t az intézmények elől…. Magyar Nemzeti Bank

Hogyan csináljuk most? – Előnyök, hátrányok. Az XBRL-t az MNB elrejtette, nem kell érteni hozzá. Megszokott eszközöket (pl. KAP) és megszokott formátumot lehet használni. Hátrányok Nem érvényesül az EU harmonizáció technikai szinten. Követelmények konvertálási igénye, újraértelmezése. A banki rendszerek fejlesztésével meg kell várni a konvertálást. Nem tudunk hatékonyan részt venni a nemzetközi együttműködésben. Nem tudunk a DPM és a taxonómia tesztelésében részt venni. Az EBA által közzétett dokumentumok (DPM, validációs szabály) csak áttételesen használhatók. Nem felelünk meg az EBA Level 1-re vonatkozó törekvésének, hogy XBRL- ben fogadjuk be a jelentéseket. Magyar Nemzeti Bank

Tartalomjegyzék Bevezető Európai pénzügyi felügyeleti harmonizáció Mi az XBRL? Hogyan csináljuk most? Hogyan tervezzük 2018-tól? Magyar Nemzeti Bank

Hogyan tervezzük 2018-tól? Előnyök Hátrányok Szabványos megoldás. MNB és az intézmények ugyanabból az anyagból dolgoznak, mint az EBA. A taxonómia publikálásával egyidőben elkezdhető a munka. (PWD verzió is véleményezhető). Az EBA által közzétett információkat lehet használni, kevesebb a félreértés. Verzióváltásnál jobban látszanak a változtatások (DPM és Taxonómia). A módszerek, eszközök stb. lehető legtöbbször való újrafelhasználási lehetősége (adatmodell és a szabványok segítségével). Hátrányok Tanulni kell az XBRL-t (és a DPM-et) Kezdeti ráfordításigény XBRL eszközt kell beszerezni Új interfész Az XBRL előnyeit más formátumokkal szemben három fő kategória szerint szokták csoportosítani. Költségcsökkentési hatás (pl. verzióváltások során, belső rendszerek közötti interfészként stb.). Átláthatóság nő – pl. melyik adat hogyan került a jelentésbe? Az adatminőség nő és az adatok előállításához szükséges idő csökken – ugyanazokat a validációs szabályokat használjuk. Az adatminőség ellenőrizhető közvetlenül a jelentés előállítása után – hamarabb kiderülnek az esetleges adathibák. Ez automatizálható is - ‚real time signalling of risk’. Ezek az előnyök főleg akkor jelentkeznek, ha az XBRL-t használó közösség nő (pénzügyi felügyelet, állami szervek, üzleti partnerek egymás között). + Új elemzési módszerek lehetősége Ingyenes XBRL eszközök is vannak. Magyar Nemzeti Bank

Hogyan készüljenek fel? Az XBRL csak egy új adatformátum. Meg kell találni a megfelelő eszközt, ami a saját rendszert a taxonómiával összekapcsolja. Az ITS tartalmát már ismerik, kövessék a jövőben is. Ismerjék meg XBRL-t, DPM-et is. Az EBA által közzétett PWD verziót is véleményezhetik. XBRL eszközt kell beszerezni. Többféle van, ingyenes is, csak XBRL jelentést előállító is és komplett rendszer a teljes jelentéskészítés folyamatát is támogatja. Ismerjék meg az EBA taxonómiacsomag elemeit is, az EBA honlapról ezeket le lehet tölteni. Olyan megoldást célszerű választani, amely automatikussá teszi az új verziókhoz való alkalmazkodást. Magyar Nemzeti Bank

statisztika_fm@mnb.hu e-mail címre A 2017. évi MNB rendelet-tervezetek adatszolgáltatókkal történő egyeztetésének további lépései Külső véleményeztetés meghirdetése az MNB vezetése által elfogadott rendelet-tervezetekről Rendelet-tervezetek elérhetősége a honlapon: https://www.mnb.hu/statisztika/informaciok- adatszolgaltatoknak/rendeletek-allasfoglalasok Kérdések, észrevételek fogadása, írásos válaszadás és a közérdekű kérdések és válaszok közzététele az MNB honlapján – az egyeztetés meghirdetésétől folyamatosan statisztika_fm@mnb.hu e-mail címre

Köszönjük a figyelmet!