Az információs társadalom könyvkultúrájának körvonalai Z. Karvalics László Tudásdepó Expressz Projektzáró konferencia 2011 június 21.

Rossz kérdések, pánikdiskurzusok Túlél-e a nyomtatott könyv? Megszűnnek a könyvkiadók? Szükség lesz-e könyvtárra? Mi lesz a könyvtárosokkal? Mi lesz az olvasással? Mennyi értéket pusztítanak és mit torzítanak el a könyvplázák? Felhigítja-e a kultúrát a sok önjelölt szerző? Belefulladunk-e az információs özönvízbe?

A megfelelő értelmezési keret: az egyedi „válságjelenségek” mögötti átfogó kontrollválság: az előző kontrollforradalom kimenetei már nem alkalmasak az új kihívások kezelésére Amit meg kell értenünk: a 19. század kontrollforradalmának és a 21. század kontrollválságának természete

Kontrollforradalom a könyvkultúrában ( ) A hosszú 19. század a könyv diadalmenete … (Martin Lyons) … de beindul a a könyv túlhaladásának a folyamata is. (Frederic Barbier) Hatalmas mennyiségi gyarapodás Új szerepek és szereplők (riporter, polgári foglalkozással bíró publicista, tudós szerző) Kulcsszavak: mennyiség, sebesség, árképzés, értékesítés, magánhasznok és közjavak

Technológiai innovációk 19.sz. második fele Papír (tekercspapír) Szedés (Lino-és monotype) Nyomdagép (Rotációs nyomdagép) Kép (Cinkográfia, Fotográfia, ofszet) Könyvmanufaktúrák helyett hatalmas könyvgyárak és kiadói üzemek Sajtóbirodalmak és óriás hírügynökségek

Gazdasági-társadalmi innovációk 19.sz. második fele Értékesítés (üzlethálózatok, utazó ügynökök, részletfizetés, bizományosi rendszer, hirdetés, a könyv, mint reklámhordozó, vasúti eladási helyek) Szerzői jogvédelem kialakuló rendszerei Új műfajok, új könyvformák Olvasókabinetek, kölcsönkönyvtárak, közművelődési könyvtárak, könyvtárosképzés

Technológiai és szervezeti innovációk 21.sz. eleje E-papír, digitális jelhordozók és olvasók Desktop publishing rendszerek Desktop képszerkesztés, Print on demand (POD) Transznacionális médiavállalatok és kiadók Online óriáskönyvtárak Online folyóirat-és könyv-adatbázisok Online könyvkereskedelem Creative commons, copyleft, free content

Két (könyv)kultúra határán Az ipari korszakos intézményi és kontrollstruktúrák információs társadalmi környezetben és technológiával Nem kérdés, hogy melyik „győz” Az ipari korszakos struktúrákat „kontrollkörnyezetük” tartja életben

Hol állunk? Az idén több mint egymillió új mű jelent meg, a nyomtatott könyv élőbb, mint valaha" - Robert Darnton, a Harvard Egyetem könyvtárának igazgatója (2011 június 10.) Az elmúlt hónapokban az Amazon az Egyesült Államokban több e-könyvet ad el, mint nyomtatottat (2011 június 1.) 2010 augusztus: felmérés a valaha kiadott összes könyvről: számuk 130 millió Elképesztő minőségi és mennyiségi ugrás minden kategóriában

Egy másfajta szőnyegbombázás Google Books 15 millió digitalizált dokumentum több mint 35 ezer kiadótól, 100 különböző országból és 400 nyelven (csak a Google E-book store-ban 3,5 millió könyv) Europeana, 2010 november: 14 millió dokumentum érhető el 2011 március: 9100 könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban Google Books és Osztrák Nemzeti Könyvtár ezer kötet digitalizálása, benne régi magyar könyv A probléma: mi nem digitalizált, mi nem elérhető

Az új kontrollstruktúra körvonalai Corpus Universale – a nyomtatott termékekbe fagyott kultúrkincs közjószággá válása Valódi, méltányos, használat-alapú mikrofizetési rendszer létrejötte A fizikai intézményrendszer elkerülhetetlen virtualizálódása Harmadik könyvmúzeumi hullám Új intézményi-finanszírozási szerkezetben új szolgáltatások Új perszonalizáltság

A változás túloldalán Kiadók tönkremennek – nem mind Újságok megszűnnek – nem mind Nyomdák tönkremennek – nem mind Könyvtárak bezárnak - nem mind Könyvesboltok bezárnak – nem mind A kiadói, könyvművészi, könyvtárosi szakértelem és értéktermelés átköltözik az új terekbe Szerző és olvasó közvetlenebbül talál egymásra, lerövidül az értéklánc Ökológiai szempontból kisebb lábnyommal jobban szétterülnek a szellemi javak és nagyobb transzformációs potenciállal áramlanak a digitális csatornákon

Teszteljük magunkat! Aarhus városi központi könyvtár, 2014 Meseszörf (óriási gördeszkapálya, amely interaktív táblaként üzemel: felhívja egyes könyvekre a figyelmet, és megmutatja, hol találhatók meg a könyvtárban) Információs oszlop (bemutatja a könyvtárban kínált digitális tartalmat, amely a használók mobiltelefonjára letölthető) Infogaléria (egy speciális szoftver segítségével digitális könyvtári hirdetéseket és PR-anyagokat tesznek közzé a város különböző helyein, többek között webtelevíziós sugárzással, más könyvtárak számára is felhasználhatóan) Mindspot (fiataloknak szóló rendezvények, oktatási intézményekkel együttműködve, a könyvtárban és azon kívül) Interaktív padló (a használók mobiltelefonon beérkező kérdéseit kivetítik, azokra a könyvtárosok és más használók is válaszolhatnak) Lib-Phone (egy tölcséres telefonszerű készülékkel egy-egy kiválasztott dokumentumról leolvashatók az RFID-címkéken rögzített információk, és egy másik tölcsér segítségével ezeket és további információkat meg is lehet hallgatni)

Az „új könyvtárt” és az „új könyvtárost” egészen máshol kell keresnünk Online könyvgyűjtemények Nemzeti könyvtár (minden, ami meta és disszemina) Tudományos adatsilók és diszciplináris szakirodalmi „hub”-ok Könyvmúzeumok Könyvtárak fizikai állomány nélkül, de erősödő humán infrastruktúrával „Kifutó” kölcsönkönyvtárak, egyetemi könyvtárak, iskolai könyvtárak

A jövő könyvtárosa Adatgondozó (data curator) adatsilók mellett Elkülönült gyűjteményező és info-mediátor Nyomvonalvágó Információvadász Magas szintű előfeldolgozó (szuper-annotátor) Személyes tanulási, keresési, kutatási és művelődési tanácsadó Tudásfolyamatok lokális koordinátora Létszámában gyarapszik, munkája érdekesebb, kihívásokkal teli, személyesebb, izgalmasabb

Köszönöm a figyelmet!