A MOZGÓKÉP TÖRTÉNETE A CAMERA OBSCURÁTÓL A MULTIPLEXEKIG

A mozgókép összetevői 1. Képalkotás 2. Képrögzítés 3. Képnagyítás 4. Képmozgatás 5. Hangosfilm

1. Képalkotás a 9. sz.-ban arab csillagászok szerkezetet találtak ki, hogy a csillagok képét sík felületre vetíthessék a 9. sz.-ban arab csillagászok szerkezetet találtak ki, hogy a csillagok képét sík felületre vetíthessék ezt fejlesztette tovább a 15. sz.-ban Leonardo da Vinci (camera obscura), és ezzel megteremtette az optikai képalkotást ezt fejlesztette tovább a 15. sz.-ban Leonardo da Vinci (camera obscura), és ezzel megteremtette az optikai képalkotást

2. Képrögzítés 1816—Nièpce továbbfejlesztette Leonardo camera obscuráját, az képalkotást képrögzítéssel bővítette úgy, hogy a doboz egyik oldalára fényérzékeny anyaggal bevont üveglapot helyezett---HELIOGRÁFIA 1816—Nièpce továbbfejlesztette Leonardo camera obscuráját, az képalkotást képrögzítéssel bővítette úgy, hogy a doboz egyik oldalára fényérzékeny anyaggal bevont üveglapot helyezett---HELIOGRÁFIA az eljárás legfőbb hátránya, hogy a kép csak nagyon rövid ideig marad a felületen az eljárás legfőbb hátránya, hogy a kép csak nagyon rövid ideig marad a felületen 1826—ebből az időből származik az első megmaradt heliográfia, amit szintén Nièpce készített 8 órás exponálási idővel 1826—ebből az időből származik az első megmaradt heliográfia, amit szintén Nièpce készített 8 órás exponálási idővel A képek nem sokszorosíthatók, kézi kiigazítást igényelnek A képek nem sokszorosíthatók, kézi kiigazítást igényelnek

1838—Daguerre francia fényképész ezüstlapra készített felvételeket, melyek még pozitív és tükörképek voltak— dagerrotípia (Petőfi egyetlen fennmaradt képe is ezzel a módszerrel készült)—félórás exponálás 1838—Daguerre francia fényképész ezüstlapra készített felvételeket, melyek még pozitív és tükörképek voltak— dagerrotípia (Petőfi egyetlen fennmaradt képe is ezzel a módszerrel készült)—félórás exponálás a dagerrotípiát Talbot fejlesztette tovább úgy, hogy negatív képet fényképezett, mely eredeti állású volt a dagerrotípiát Talbot fejlesztette tovább úgy, hogy negatív képet fényképezett, mely eredeti állású volt ekkoriban kezdték használni a magnéziumvakut is ekkoriban kezdték használni a magnéziumvakut is

3. Képnagyítás A laterna magica (bűvös lámpás) a modern diavetítő őse volt. A philadelphiai Henry R. Hely szabadalmaztatta 1870-ben. A laterna magica (bűvös lámpás) a modern diavetítő őse volt. A philadelphiai Henry R. Hely szabadalmaztatta 1870-ben. Elsőként Athanasius Kircher számolt be róla Ars Magna Lucis et Umbrae néven 1671-ben, valószínűleg nem ő találta fel, csak egy már létező találmányt írt le. Egy olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra. A 19. századra több vándorló laterna magica- művész is járta Nagy-Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban. Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő. Elsőként Athanasius Kircher számolt be róla Ars Magna Lucis et Umbrae néven 1671-ben, valószínűleg nem ő találta fel, csak egy már létező találmányt írt le. Egy olajlámpa és egy lencse segítségével az üveglapokra festett képeket ki lehetett vetíteni egy megfelelő vászonra. A 19. századra több vándorló laterna magica- művész is járta Nagy-Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban. Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő.

Az emberi szemre a látásra jellemző a retinális utókép, mely nélkül nem láthatnánk mozgóképet Az emberi szemre a látásra jellemző a retinális utókép, mely nélkül nem láthatnánk mozgóképet 1832-től ismerték sztroboszkóp korongot, de leginkább gyermekjátéknak használták 1832-től ismerték sztroboszkóp korongot, de leginkább gyermekjátéknak használták 1872-ben Muybridge „fogadása” (14 kép/s); ezeket a képeket rajzolták át a szroboszkóp korongra spirál alakban– ezt tekinthetjük az első mozgóképnek 1872-ben Muybridge „fogadása” (14 kép/s); ezeket a képeket rajzolták át a szroboszkóp korongra spirál alakban– ezt tekinthetjük az első mozgóképnek Még nem tudták közvetlenül a korongra rögzíteni a képet Még nem tudták közvetlenül a korongra rögzíteni a képet

1882- Marey találmánya tette lehetővé a közvetlen rögzítést- a fotopuska 12 képet volt képes rögzíteni másodpercenként; az eszköz legfőbb hátránya a kevés hely volt Marey találmánya tette lehetővé a közvetlen rögzítést- a fotopuska 12 képet volt képes rögzíteni másodpercenként; az eszköz legfőbb hátránya a kevés hely volt

A helyhiányt megszüntetendő elkezdtek fényérzékeny anyaggal bevont papírtekercset használni a gépekben, de ezeket még nem perforálták– pontatlan képek A helyhiányt megszüntetendő elkezdtek fényérzékeny anyaggal bevont papírtekercset használni a gépekben, de ezeket még nem perforálták– pontatlan képek 1884—Eastman készített először „hobbikamerát”, mellyel szinte mindenki számára lehetővé vált az otthoni fényképezés--- ez volt a KODAK —Eastman készített először „hobbikamerát”, mellyel szinte mindenki számára lehetővé vált az otthoni fényképezés--- ez volt a KODAK 1 A fényépészszalonokban könnyebbé vált az előhívás A fényépészszalonokban könnyebbé vált az előhívás Hamarosan a ma is használatos perforált celluloidszalag került a fényképezőgépekbe Hamarosan a ma is használatos perforált celluloidszalag került a fényképezőgépekbe 1890– a fotopuska és a celluloidszalagos képrögzítő ötvözésével elkészült az első filmfelvevő 1890– a fotopuska és a celluloidszalagos képrögzítő ötvözésével elkészült az első filmfelvevő

1891– Edison készítette el az első filmvetítőt, a kinetoszkópot, melyet pénzbedobással lehetett nyilvánosan működtetni 1891– Edison készítette el az első filmvetítőt, a kinetoszkópot, melyet pénzbedobással lehetett nyilvánosan működtetni 1895—Lumière fivérek első nyilvános vetítése a párizsi Grand Cafe kávéházban– kinematográf 1895—Lumière fivérek első nyilvános vetítése a párizsi Grand Cafe kávéházban– kinematográf Az első magyar film 1901-ből származik, címe A tánc Az első magyar film 1901-ből származik, címe A tánc Az első magyar mozi 1906-tól működött, nevét Heltai Jenőnek köszönhetjük Az első magyar mozi 1906-tól működött, nevét Heltai Jenőnek köszönhetjük

Lumière: A vonat érkezése

5. Hangosfilm Nagyon későn, 1927-ben mutatták be az első hangosfilmet Amerikában, a Paramount Pictures filmstúdió jóvoltából A jazzénekes címmel Nagyon későn, 1927-ben mutatták be az első hangosfilmet Amerikában, a Paramount Pictures filmstúdió jóvoltából A jazzénekes címmel Az első magyarországi egész estés hangosfilm (Kék bálvány) ben került a mozikba—csúfos bukás Az első magyarországi egész estés hangosfilm (Kék bálvány) ben került a mozikba—csúfos bukás A Székely István rendezésében 1931-ben elkészült második magyar hangosfilm viszont óriási siker lett. Címe Hyppolit, a lakáj A Székely István rendezésében 1931-ben elkészült második magyar hangosfilm viszont óriási siker lett. Címe Hyppolit, a lakáj az első kísérleti tévéadás a BBC-ben, mely 1936-tól lesz állandó az első kísérleti tévéadás a BBC-ben, mely 1936-tól lesz állandó Az első színes film az 1936-os berlini olimpiáról szólt Az első színes film az 1936-os berlini olimpiáról szólt 1940-ben a Disney stúdió egész estés rajzfilmében, a Fantáziában hallhattak először sztereó hangot 1940-ben a Disney stúdió egész estés rajzfilmében, a Fantáziában hallhattak először sztereó hangot Magyarországon az ötvenes években terjedt el a televízió Magyarországon az ötvenes években terjedt el a televízió A kilencvenes években a hagyományos celluloid alapú képminőséget felváltotta a digitális képfeldolgozás, mely sok szakember szerint a modern művészet új iránya lesz A kilencvenes években a hagyományos celluloid alapú képminőséget felváltotta a digitális képfeldolgozás, mely sok szakember szerint a modern művészet új iránya lesz