A Quattrocento szobrász- és reliefművészete Lorenzo Ghiberti- től Donato di Niccoló di Betto Bardi- ig Másfél évszázad művészete: Toszkána, Umbria Szobrászat és dombormű- készítés

Firenze, a Keresztelőkápolna  Vasari a város legősibb templomaként említi. A posztógyártók- és kelmefestők céhe felel feldíszítéséért, a hiányzó két kapu megalkotására is ők hirdettek pályázatot Ø

Andrea Pisano: A firenzei Battisterio – Keresztelőkápolna- déli (első) bronzkapuja Keresztelő Szt. János életéből vett jelenetek a két kapuszárny fölső db négykaréjos mezejében, részlegesen aranyozva. Alul a 4 kardinális erény allegorikus alakjai. Pisano már ban dolgozott ezen, a pályázat kihirdetésekor ez volt a „referenciamű”

Filippo Brunelleschi pályaműveLorenzo Ghiberti pályaműve Izsák föláldozásának történetét kellett ábrázolni, kikötésekkel: ugyanannyi figura szerepelhet a reliefen, e gótikus fomaadású négykaréjos keretben kellett elhelyezni Mindkettő re készül el, teljesen eltérő kompozícióval, végül Ghiberti átlós elrendezésű, drámaibb értelmezése nyeri a pályázatot

Lorenzo Ghiberti: Porta del Paradiso, A Paradicsom Kapuja Ekkorra Ghiberti az északi kaput már elkészítette 1404 és ‘24 között. A Paradicsom Kapuja tehát sorban a harmadik, a 10 db reliefmezejében az Ószövetség jeleneteit látjuk, a keretben a próféták alakjaival. Visszatekintve Ghiberti is ezt tartotta legjobban sikerült művének, a posztócéh elragadtatva fogadta, és végül a keleti oldalra helyezték

Ghiberti, Porta del Paradiso: Dávid lefejezi Góliátot Az elő- és hátteret elválasztó szikla és ligetes középtér a távlat illúzióját adja, hátul Jeruzsálem falai és tetői

ugyanott, József és testvéreinek története Ø

Ghiberti Salamon és Sába királynő találkozása A kötött műfajnak mondható domborműkészítésben eddig senki sem volt képes ilyen sokalakos jeleneteket elhelyezni és a térmélységet érzékeltetni

Firenze, az Orsanmichele fülkeszobrai Ø

Az Orsanmichele épülete helyén eredetileg a Szent Mihály kolostor kertje volt, innen a név  Orto di San Michele, ‘Szent Mihály kertje’, ez egyszerűsödött Orsanmichele- re. Az as évek végétől egy nyitott oszlop- csarnokú gabona- és árutőzsde működött ennek a helyén, amely az as évek elején egy tűzvészben leégett. Ez után az oszlopcsarnok árkádíveinek befalazásával kezdték el építeni a kéthajós csarnoktemplomot, ami az előző diakockán látható, és amely csak 1380 körül készült el teljesen. A fontossága akkor nőtt meg, amikor a benne elhelyezett szentképnek a firenzeiek elkezdtek csodatevő jelleget tulajdonítani, és az Orsanmichele valóságos búcsújáróhellyé vált. A kelmefestők és gyapjúszövők céhe ezután volt kénytelen a köz számára átengedni. A szentségház és a benne lévő, nagy tiszteletnek örvendő Mária- kép. Az Orsanmichele egyébként egy nem túl értékes, késő gótikus architek- túrájú épület lenne, de ami miatt mégis rendkívüli jelentőségű, az a földszinti szoborfülkéiben található kő- és bronzszobrok sora.

Amiért tehát hallatlanul értékes ez az épület a számunkra, az az, hogy foglalatát adja a korszak egyik legjelentősebb szobrászati anyagának. Firenze legnagyobb szobrászai készítik a gótikus formaadású fülkékbe szen- tek, evangelisták és ószö- vetségi királyok alakjait. A fülkéket végignézve nyomon követhetjük tehát a Quattrocento toszkánai szobrászatának fejlődését.  Filippo Brunelleschi: Szent Péter Lorenzo Ghiberti: Keresztelő Szent János Ezt a két alkotást nem kell megtanulni, csak azt kell tudni felsorolni, kik készítettek ide szobrokat, illetve mi a hely előtörténete- jelentősége.

Donato di Niccoló di Betto Bardi, avagy Donatello: Szent György Donatello célja volt a középkori ikonográfia sémaszerű jellegzetes- ségeinek elhagyása, mint Szent György esetében a lovagi beállítás és a sárkánygyík maga. Egyedül a jel- lemábrázolás emeli ki a hősi ka- raktert. Az ifjú honvédő városi polgár toposzát teremtette meg ezzel. A fegyverkovácsok céhének adomá- nyából készült, az Orsanmichele fülkeszobrai közé. Ma a másolatát látjuk a helyszínen, az eredeti a Museo di Bargellóban található.

Donatello: Evangelista Szent János A Dómműhely ban bízta meg Donatellót, hogy a Dóm nyugati főkapujának oldalára két hatalmas szobrot készítsen, két evangelistáét. Az elkészült Szent János ülő szobrát látjuk. Az alakot nagyon plasztikusan kialakított redőzetű, bő ruházat rejti, a fej és a lábak ellentétes irányú mozdulata némi feszültséget hordoz. Donatello ezen alkotása azért is nagyon jelentős, mert Michelangelo Buonarrotti- t nagyban inspirálja majd hasonló témájú tevékenységében.

Donatello: Habakuk próféta A Dómműhely ben dönt a harangtorony emeleti, üres szoborfülkéinek pályázatkiírásáról. A figura sémája itt a világtól elvonuló szent ember, az aszkéta megjelenítése. A firenzeiek csak a „Lo Zuccerone” névvel illették, ami ‘tökfej’ magyarul. Ø

Két bronzszobor Donatello – tól:  Judit lefejezi Holofernészt Dávid  Középpontban a kiválasztott nép két kulcsfigurája: a Nabukodonozor babiloni uralkodó hadvezérét lefejező erős nő, illetve a Góliátot legyőző ifjú, aki itt egészen újszerű beállításban látható- a kor szempontjából. Ø

Donatello: Cantoria a Dóm orgonakarzata a Múzsák táncával Válogatott antik motívumok a konzolokon és a mellvéd párkányain

Donatello kortársa, Luca della Robbia már 8 éve dolgozik a Dóm főhajójának énekeskarzatán, mikor Donatello a szemben lévő orgonakarzatra a megbízást kapja. Robbia domborműves mellvédjének két részletét látjuk, ami hasonló mozgalmasságú, mint társáé- itt is a puttók önfeledt tánca Ø

Capella Pazzi: a kupolatér tondói, vagyis kerek domborművei Márk Máté János Lukács Luca della Robbia alkotásaival már találkoztunk Ø

Luca della Robbia: Hölgy mellszobra és Mária a Gyermekkel Mindkettő: as évek vége. Robbia kedvelt, már- már védjegy- szerű technikája a mellszobrok készítésénél is a festett, mázazott terrakotta alkalmazása. Ø

Donatello: Gattamelata zsoldosvezér szobra, Padova, a Szt. Antal dóm előtt, Előképe Marcus Aurelius lovasportréja a II. szd- ból A hadúr ábrázolása részletező, ló és lovasának nyugodt egységét utána sokan próbálják utánozni. A római kor után ez az első, monumentális köztéri lovasszobor- kompozíció.

Jacopo della Quercia alkotása Sienában: a Fonte Gaia 1449 Gaia a föld-szülő istenanya az ókori görögöknél, az ikonográfiában a helyére itt Szűz Mária lép Quercia művészetére Donatello nagy hatással volt

Fonte Gaia,  Rea Silvia szobra A félköríves fülkékben a négy kardinális erény allegorikus nőalakja: -Erő (Fortitudo) -Mértékletesség (Temperantia) -Bölcs előrelátás (Prudentia) -Igazságosság (Veritas)

Siena, Fonte Gaia: középütt a trónoló Mária a Gyermekkel és két védőszenttel

Verrocchio: Hitetlen Tamás Az Orsanmichele fülkeszobra 1480 körül Részletező, expresszív redőstílus a drapériákon a jelenet drámaiságát kiemelendő

Andrea Verocchio: Primulás hölgy A kézfejek kihangsúlyozása!

Verrocchio: Don Colleoni bolzanói zsoldoskapitány szobra, Velence Szöges ellentéte a Gattamelata nyugodt méltóságának, a dölyfös hadvezér mozdulata és tartása Verrocchio elmélyült jellemábrázolásáról tanúskodik  a ló kihegyezett,gazdája minden rezdülésére való figyelme, az ügető lépés és Colleoni gesztusában kibontakozó feszültség!

Agostino di Duccio Rimini, a Malatestiano- templom oldalkápolnája: A Zodiákus- kápolna Az állatövi csillagjegyeket ábrázoló domborművek, valamint szemben Luna, a Hold allegorikus alakja egy mítikus lovak vonta szekéren 1457 körül Ø

Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag harmada a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Jernyei Kiss János professzor. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk, 2016.