A rendszer tervezése Cél: építsük meg a kívánt rendszer mérnöki reprezentációját. Folyamat: Elemzés követelménymodellek tervezési modell implementáció

A rendszer tervezése Megtervezendő elemek: Architektúra (a rendszer legmagasabb szintű felosztása) Adatok és kommunikáció Interfészek Komponensek

Architektúra: a rendszer szerkezete, alrendszerek és azok külső tulajdonságai. Meghatározza a rendszert, később nem módosítható. Alrendszer: önmagában is működőképes, futó rendszer. Nem függ más alrendszerektől, vannak meghatározott be- és kimenetei. Modul: minden egyéb rendszerkomponens, amely önmagában nem működőképes. Nem független, szolgáltatást biztosít és használ. Pl. osztály, forrásállomány, stb. A rendszer tervezése

A tervezés eredménye: a szoftverarchitektúra: a rendszer különböző nézetei, modelljei. A rendszer tervezése

Modellek fajtái Statikus szerkezeti modellek: logikai és fizikai modellek, alrendszereik, kapcsolataik; Dinamikus viselkedési modellek: az alrendszerek közti kommunikáció; Interfészmodellek: alrendszerek publikus interfészei; Kapcsolatmodellek: alrendszerek közti adatfolyamok A rendszer tervezése

A tervezés lépései 1.Strukturális modell meghatározása: 1.1.Blokkdiagram (dobozkák, informális leírás, részekre bontás) 1.2.Tárolási modell: alrendszerenként egy központi adatbázis. 1.3.kliens-szerver modell: független szerverek és kliensek hálózata, RPC-hívásokkal kommunikálnak. 1.4.Absztrakt gép (rétegzett) modell. (pl. OSI- modell)

Vezérlési modellek Központosított vezérlés: egy központi kijelölt alrendszer felel a vezérlésért. A szolgáltatásért jelentkező alrendszernek meg kell várnia, míg az előzővel nem végeznek: Hívás-visszatérés modell (szekvenciális) Kezelő modell (gyengén valósidejű rendszereknél) Eseményalapú vezérlés: az időzítést külső folyamatok határozzák meg: Eseményszóró modell: eseménykezelők regisztrálása Megszakításvezérelt modell: valós idejű, szigorúan időzített rendszerek.

Moduláris felbontás Alrendszerek modulokra bontása Objektumorientált modell: osztályok és modulok ábrázolása Adatfolyam-modell: bemenet-kimenet transzformációk definiálása. Kommunikáció: csővezetéken, szekvenciális v. párhuzamos átadás.

Rendszerarchitektúrák Osztott rendszerarchitektúra: az erőforrásokat megosztva használják, nyíltak, skálázhatóak, átlátszók, magas a hibatűrésük.

Kliens-szerver rendszerarchitektúrák: Az információfeldolgozás domináns architektúrája. Hagyományos+objektumorientált+komponens alapú szoftverfejlesztés Meglevő komponensek is beépíthetőek. Rendszerarchitektúrák

Példák kliens-szerver modellekre: Kétrétegű architektúra, vékony klienssel: A kliens csak megjelenít, a számítás, a tárolás a szervert, a hálózatot terheli. Kétrétegű architektúra, vastag klienssel: A szerver csak az adatkezelést csinálja, az adatok feldolgozását a kliens. Háromrétegű: 1. szerver adatkezeléssel, 2. szerver feldolgozással, kliens megjelenítéssel foglalkozik. Többrétegű: a fentiek tetszőlegesen egymásba ágyazva. Rendszerarchitektúrák

Osztott objektumarchitektúrák: A kliens és szerver közt ált. nincs megkülönböztetés, csak a szerver nem kérhet a klienstől szolgáltatást. Az objektumok a hálózaton vannak elosztva, interfészeken keresztül kommunikálnak. A hagyományos objektumorientált programozásra és paradigmára épülnek, az objektumok megosztva léteznek, a hálózat tetszőleges pontján. Bármely op. rendszerben és környezetben megvalósíthatóak. Rendszerarchitektúrák

A programspecifikáció 1.Bemenő adatok – input 1.Milyen bizonylatok milyen adatai szolgáltatnak adatokat a fejlesztendő rendszer számára. 2.Tartalmaznak-e ellentmondást ezek az adatok? Ha igen – figyelmeztetni kell a megrendelőt. 3.Nincs-e többszörös adatbevitel? 4.A bevitt adatok mindig egzaktak maradnak-e? (Nincs-e becsült vagy „szépített” adat?)

A programspecifikáció 1.Bemenő adatok – input (folyt.) Az adatok jósága érdekében szem előtt tartandó elvek: 1.Célszerű az adatokat bevitelkor valamilyen egységes formátumra konvertálni, különös tekintettel a keresésekben, szűrésekben és indexekben szereplő adatokra. Az ilyen adatokat célszerű Nagybetűs formában tárolni és a bevitelnél eleve így konvertálni.

A programspecifikáció 1.Bemenő adatok – input (folyt.) 2. Hacsak lehetséges, a program az adatokat előre megadott listákból várja. 3.Határozzuk meg a kötelezően kitöltendő adatok körét és megfelelő programkód biztosítsa a kötelező és hibamentes kitöltést.

A programspecifikáció 2.Törzsadatok A törzsadatok azok az adatok, amelyek a rendszer használata során nem, vagy alig változnak. Bevitelük: 1.Meglevő adatállományok 2.Külön segédprogramok 3.Változhatnak – nem célszerú fixen bekódolni a programba!

A programspecifikáció 3.Kimenő adatok – output 4.Formájuk: 1.Képernyő adatlap 2.Képernyőn megjelenített lista 3.Nyomtatott lista Formátumuk azonos vagy legalább hasonló, áttekinthető, logikus!

Képernyőtervek Fő szabály: GONDOLKODJ A FELHASZNÁLÓ FEJÉVEL! A felhasználó számára a program az, amit lát belőle! Megfelelően elhelyezett feliratok – a feliratoknak megfelelően elhelyezett adatok! Használd a felhasználó fogalmait a képernyőn és a menükben is! Ne erőltess a felhasználó számára zavart keltő fogalmakat!

Képernyőtervek Egy képernyő – egy feladat! Pl.: könyvtári kölcsönzés űrlapja – az olvasó adatait megjelenítheti, de szerkeszteni, javítani külön űrlapon kell!

Adatszerkezetek tervezése Fő alapelvek: １．. Egyszeres adatbevitel: egy adatot csak egy helyen kelljen megadni. ２．. Egyszeres adattárolás: egy adatot csak egy helyen tároljunk! ３．. A törzsadatok a listákban jól megjeleníthetőek legyenek! ４．. Szövegek helyett, ha lehet, kódokat használjunk! A kód jól tervezett, rögzített szerkezetű és formátumú, szöveg és szám vegyesen!

Adatszerkezetek tervezése Fő alapelvek: 4. A mező mérete megfelelő legyen a leghosszabb lehetséges adat számára is! A kivételesen extra méretű szöveg rövidíthető. A túl nagy mezők viszont lassíthatják az adatelérést. 5. A numerikus mezők az előrelátható legnagyobb értéket is tudja fogadni. Figyelni kell a nagyságrendek ugrására, a megfelelő számú tizedeshelyre. 6. Megjegyzés típusú mezőket – ha nem muszáj – ne használjunk.

Adatszerkezetek tervezése 7. Logikai mezők esetén figyelni kell a mező értelmét! 8. Ha több táblázat tartalmazza ugyanannak a mezőnek az adatait, használjunk relációt!

Összefüggések az adatok közt Számított adatok esetén: 1. Ha az eredményt időrendben egy adott időpontban rögzíteni kell (pl. valutaváltás esetén az árfolyam), a számított adatokat és a körülményeket naplózni kell. 2. Ha a kiindulási adatok ill. a körülmények nem változnak, a számított adatok újra előállíthatók, nem kell őket külön tárolni.