NYÁR VÉGI, ŐSZI POLLENSZEZON

Disznóparéj (Amaranthus sp.) Kovács Anita

Libatopfélék (Chenopodiaceae) Fejős Andrea PTE ÁOK Pollenallergia

Chenopodium sp. Rendszertani besorolás Törzs: Spermatophyta (magvas növények) Altörzs: Angiospermatophyta (zárvatermők) Osztály: Magnoliatae (kétszikűek) Rend: Chenopodiales (libatopvirágúak) Család: Chenopodiaceae (libatopfélék)

Chenopodium sp. Általános jellemzők Gyomnövények A magyarországi 10 legfontosabb gyomnövénycsaládok közül a 7. helyet tölti be (1. fészkesek, 2. pázsitfüvek, 3. keresztesvirágúak), míg világviszonylatban a 10. helyen áll A világ legjelentősebb gyomfajai közül a Chenopodium album (fehér libatop) a 10.

Fehér libatop Chenopodium album Egyéves gyomnövény Előfordulása: szántóföldeken, kertekben, ültetvényeken... kozmopolita

Fehér libatop – Morfológia Életformája: tavasztól kel folyamatosan őszig Gyökér: vastag karósgyökér, erős oldalhajtásokkal. Szár: tompa, bepirosodó élekkel barázdált, cm-re is megnőhet, erősen elágazó. Oldalágai felállóak. Levél: nagyon változatosak. Többnyire erősen viaszosak ("lisztesek"). Virág: piramis alakú, gomolyos fürt. Színe zöld. Június közepétől a fagyok beálltáig nyílhat. Magérlelés: folyamatosan hozza apró fekete, kissé csíkozott magjait. Magtermése növényenként meghaladja a darabot

Fehér libatop – Termés Termése egymagvú makk. Az ötfogú lepel a termést magába zárja. A termésfal sugaras szerkezetű, nemezes- pikkelyes felületű. A mag kerek vagy lencse alakú, lapított, fekete, fényes.

Fehér libatop – Erős allergén

Fehér libatop – Pollen Disznóparéjféléktől nem megkülönböztethető Mindkettő allergiát válthat ki

Fehér libatop – Pollen

Fehér libatop –Pollen jellemzői Alak: cirkuláris Egyesével terjedő pollen Sporomorfák mérete közepes (23-33 μm) Apertúra: pantoporát, szemcse (1,5- 2 μm-re helyezkednek el egymástól) Pollen fala: 1-1,5 μm

Üröm (Artemisia sp.) - Asteraceae Magyarország: 8 őshonos faj ültetve: 3 (tárkony, istenfa, egynyári üröm) Allergenitás: mindegyik virágpora allergén, legveszélyesebb: fekete üröm (A. vulgaris), Asteraceae – keresztreakció gyakori

Seprűüröm (Artemisia scoparia) száraz gyepek, lösz, homok gyenge illatú, sötétzöld fiatalon selymes szőrű, később lekopaszodó fészek átmérő: 1-1,5 mm

Sziki üröm (Artemisia santonicum) szikes puszták erősen aromás szár tövén fásodó, heverő vagy felemelkedő, nem elágazó levél 1-3x szeldelt fészek: visszás tojásdad

Mezei üröm (Artemisia campestris) száraz gyepek, gyomtársulások gyenge illatú fiatalon selymes szőrű, majd lekopaszodó szár: tövétől dúsan elágazó, barnásvörös

Mezei üröm (Artemisia campestris) levél 1-3x szeldelt, a cimpák szálasak fészek: 1,5-3 mm → sűrű, fürtös buga

Fehér üröm (Artemisia absinthium) száraz gyepek, parlagok, útszélek, gyógynövényként termesztik is selymesen fehér vagy szürkés szőrű, lágyszárú levél végső cimpái 2-4 mm szélesek fészek vacka sűrűn bodros szőrű

Fehér üröm (Artemisia absinthium)

Fekete üröm (Artemisia vulgaris) alsó levél karéjos vagy hasadt, felsők 1-2x szeldeltek levél színe és fonáka feltűnően eltérő színű levél széle visszahajló fészek örve: 2-3 mm Ruderális gyomtársulások növénye.

Fekete üröm (Artemisia vulgaris) felső fókusz optikai metszet alsó fókusz monád, kis méretű (10-25 µm), gömb alakú, 3-colporát, ornamentáció: microechinát-granulát

Sziklai üröm (Artemisia alba) sziklagyepek, sztyeprétek, mészkedvelő erősen illatos, aromás szár töve fásodó levél végső cimpái max. 0,7 mm szélesek fészek: 4 mm → fürt

sztyeprétek, füves mezsgyék enyhén sótűrő levél matt, szürkén molyhos, szabályosan szeldelt, végső cimpái hegyesek, 3-4 mm h. fészek 3-4 mm Bárány üröm (Artemisia pontica)

monád, kis méretű (10-25 µm), oblát, ekvatoriális körvonala: lobát, 3-colporát, ornamentáció: microechinát-granulát poláris nézet:poláris terület: ekvatoriális nézet: apertúra:exine felszín:

Selymes üröm (Artemisia austriaca) sztyeprétek, főleg löszön levél fénylő, selymes szőrű, szabálytalanul szeldelt pártacimpák vörösesek, molyhosak fészek: 2-3 mm

Istenfa (Artemisia abrotanum) felül kopasz, alul pelyhes-mirigyes félcserje levél végső cimpái fonalasak fészek örve: 1,5-2,5 mm ismeretlen származású

Egynyári üröm (Artemisia annua) adventív (K-Eu., Ny-Ázsia) gyenge illatú, sötétzöld fiatalon selymes szőrű, később lekopaszodó fészek átmérő: 1-1,5 mm

Tárkonyüröm (Artemisia dracunculus) adventív (Közép-Ázsia) gyenge illatú, sötétzöld fiatalon selymes szőrű, később lekopaszodó fészek átmérő: 1-1,5 mm

Tárkonyüröm (Artemisia dracunculus) monád, kis méretű (10-25 µm), gömb alakú, 3-colporát, ornamentáció: echinát-granulát poláris nézet: ekvatoriális nézet: hidratáltdehidratált felső fókusz optikai metszet alsó fókusz

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) egyéves levél: 2x szárnyas, felsők is nyelesek porzós fészkek laza fürtben

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) termős virágok porzós virágok

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) É-Amerikából származik 1878-ban tűnt fel Svájcban I.vh.: Eu., 1920-as évek: Mo. éghajlathoz hozzászokva robbanásszerű terjedés 1970-es évekig nem okozott jelentős allergiát

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Terjedését segítő tulajdonságok: Gyomnövény alkalmazkodóképességének megváltozása Gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása Hidegtűrő képesség növekedése Jó versenyképesség Jó szárazságtűrés Talajjal szembeni igénytelenség Természetes ellenség hiánya Emberi tényezők: Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása Gyomirtás elmaradása Gyomirtási szakismeret hiánya Nem minősített, gyomokkal fertőzött, vetőmag Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása Tarlókezelés elmaradása

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) erősen allergén (2 fő allergénje: Amb a I, Amb a II) parlagfű pollenre allergiás népesség: ~ 30%, a légkör pollenkoncentrációja meghaladhatja az 1000 pollen/m 3 értéket is

Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) monád, kis méretű (10-25 µm), gömb alakú, 3-colpát, ornamentáció: echinát-perforát

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentése, hét A 39. héten mindenhol jelentősen csökkent a pollenterhelés – a heti összpollenszám kevesebb, mint fele az előző heti értéknek. A legmagasabb terhelés Mosdóson, Debrecenben és Szekszárdon, a legalacsonyabb továbbra is Salgótarjánban volt. Mostanra már minden állomáson leginkább csak a parlagfű (Ambrosia) pollenszemeit regisztrálták olyan koncentrációban, mely allergiás tüneteket válthat ki, és ezekből is egyre kevesebb található a csapdákban – összpollenszáma az előző hetinek kevesebb, mint harmada. A magas szintet már csak alig haladta meg néhány napon Mosdóson, illetve Debrecenben, Szekszárdon, Békéscsabán és Nyíregyházán egy-egy nap. Ettől eltekintve legfeljebb közepes koncentrációban, Szombathelyen és Salgótarjánban pedig már csak alacsony koncentrációban monitorozták.

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentése, hét Az általános tendenciától eltérően a legtöbb állomáson kis mértékben emelkedett az üröm (Artemisia) virágporának mennyisége – Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden néhány napra, illetve Szekszárdon és Szolnokon egy-egy napra elérte a közepes szintet, ezen kívül legfeljebb alacsony koncentrációban regisztrálták. Tovább csökkent a libatopfélék (Chenopodiaceae) és a csalánfélék (Urticaceae) pollenkoncentrációja – országszerte legfeljebb alacsony szintet ért el. A pázsitfűfélék (Poaceae) virágporából Mosdóson egy nap még közepes koncentrációt detektáltak, a többi állomáson legfeljebb már csak alacsony koncentrációban, Miskolcon nem monitorozták. Az útifű (Plantago) és a kender (Cannabbis) pollenszemeiből is már országszerte legfeljebb néhány szem volt jelen a csapdákban. Kis mértékben csökkent az allergén gombaelemek mennyisége a levegőben – Egerben, Miskolcon, Salgótarjánban és Tatabányán magas, a többi állomáson nagyon magas szintet ért el.

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának jelentése, hét