A kompetenciamérés szerepe a közoktatásban – intézményi eredmények értékelése Környei László Ügyvezető COMMITMENT Köznevelési Kht. Kalocsa november 27.

Kompetencia-alapú oktatás és a kompetenciák mérése 90-es évek paradigmaváltása: ismeretek átadása helyett kompetenciák fejlesztése 90-es évek paradigmaváltása: ismeretek átadása helyett kompetenciák fejlesztése PISA vizsgálat: a munkaerőpiac által elvárt készségek, képességek, kompetenciák mérése PISA vizsgálat: a munkaerőpiac által elvárt készségek, képességek, kompetenciák mérése EU ajánlás: kulcskompetenciák definiálása EU ajánlás: kulcskompetenciák definiálása

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006) Anyanyelven folytatott kommunikáció Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség

A tartalmi szabályozás lehetőségei Bemeneti szabályozás Bemeneti szabályozás –Tanterv (NAT-kerettanterv-helyi tanterv) –Taneszköz ( tankönyv, pedagógiai rendszerek, programcsomagok) Kimeneti szabályozás Kimeneti szabályozás –Állami vizsgarendszer –Nemzetközi mérések –Hazai mérések

Hazai és nemzetközi mérések Gazdasági háttér OECD Gazdasági háttér OECD –Szakmai keret INES Tradicionális IEA (TIMSS, PIRLS) Tradicionális IEA (TIMSS, PIRLS) Szemléletváltás PISA 2000 Szemléletváltás PISA 2000 Hazai vizsgálatok Hazai vizsgálatok –Monitor (Vári Péter) –Országos Kompetenciamérés (egy hónappal a PISA 2000 nyilvánosságra hozatala előtt!!)

Az intelligenciafogalom változása logikai/matematikai: számold ki! verbális/nyelvi: mondd ki! vizuális/térbeli: rajzold le! testi/kinesztéziás: táncold el! zenei: énekeld el! interperszonális: szervezd meg! intraperszonális: értékeld! praktikus: fedezd fel! Howard Gardner: Frames of Mind 1993

Az eddigi kompetenciamérések időpontja és a felmért évfolyamok Országos készség- és képességmérés 2006-tól OKM november 09. OKM május 28. …………. 200x. május xx. OKM május 30. OKM május 28.

A kompetenciamérések főbb jellemzői A tesztek a diákok matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálják; A tesztek a diákok matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálják; A diákok önkéntes alapon kitölthetnek egy rövid háttérkérdőívet, amely lehetőséget biztosít a Hozzáadott Pedagógiai Érték vizsgálatára A diákok önkéntes alapon kitölthetnek egy rövid háttérkérdőívet, amely lehetőséget biztosít a Hozzáadott Pedagógiai Érték vizsgálatára A Core-teszt alkalmazásával lehetőség nyílik az egymást követő évek eredményeinek összehasonlítására (a 2003-as méréstől). A Core-teszt alkalmazásával lehetőség nyílik az egymást követő évek eredményeinek összehasonlítására (a 2003-as méréstől).

Országos kompetenciamérés 2006 A diákok százalékos aránya az egyes képességszinteken

Országos kompetenciamérés 2006 A diákok százalékos aránya az egyes képességszinteken

Milyen újdonságokra kell kitérni? Nem egyértelmű a feladatok megoldása (Iskolatársak) Nem egyértelmű a feladatok megoldása (Iskolatársak) A megoldás, hogy nincs megoldás A megoldás, hogy nincs megoldás –Ellentmondás a feltételek között –Hiányzó feltétel Finom megfogalmazásbeli különbségek Finom megfogalmazásbeli különbségek Releváns információ a szöveg végén Releváns információ a szöveg végén

Stratégia kell !!! Nem nehézségi sorrend Nem nehézségi sorrend Sok a feladat! Sok a feladat! Érettségi stratégia! Érettségi stratégia!

A MODELL 3 Matematikai megoldás 4 Valós megoldás 2 Matematikai probléma 1 Valós probléma Valós világ Matematikai világ

Mi az a „cluster”? Egy hosszabb vagy rövidebb szövegmagot tartalmaz. Ez lehet például egy újságcikk részlete,egy mérés körülményeit leíró jegyzőkönyv vagy egy tudós naplójának feljegyzései, azaz olyan szövegrészletek, amelyek ábrákkal, grafikonokkal és táblázatokkal kiegészítve életszerű, hiteles helyzetet vázolnak fel, és ezzel kapcsolatos problémákat vagy kérdéseket fogalmaznak meg. Egy szövegrészlethez általában több kérdés (item) tartozik.

Egy érdekes feladat Két poharunk van. Az egyikben tiszta vizet, a másikban tiszta vörösbort találunk. Először egy kanál bort átteszünk a vízbe, elkeverjük, majd ebből a keverékből egy kanállal visszateszünk a borba. Ezt az eljárást még egyszer megismételjük. Kérdésem, hogy vajon a borban van-e több víz, vagy a vízben van több bor?

Intézményi stratégia (Minden dolgozatot ki kellett javítani) (Minden dolgozatot ki kellett javítani) Az adatbázist le kell tölteni Az adatbázist le kell tölteni Használni kell a szoftvert Használni kell a szoftvert A mérések részletes elemzése A mérések részletes elemzése –Feladatonként (Kompetenciacsoportonként) –Időbeli tendenciák –Személyekre lebontott értékelés Intézkedési terv Intézkedési terv –Munkaközösségek feladatai

Egy iskola három osztályának összehasonlítása (2006. matematika)

Konkrét feladatok Helyi PEPO áttekintése Helyi PEPO áttekintése Belső értékelési rendszer kiépítése Belső értékelési rendszer kiépítése Taneszközök, tankönyvek áttekintése Taneszközök, tankönyvek áttekintése Valódi továbbképzési terv készítése Valódi továbbképzési terv készítése Rendszeres személyre szóló értékelés Rendszeres személyre szóló értékelés Az igazgató szakmai vezető szerepének megerősítése Az igazgató szakmai vezető szerepének megerősítése

A kompetenciafejlesztés minimális feltételei tanulóközpontú, differenciált módszertan személyre szabott tanulási stratégiák változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartásra épülő tanári praxis megváltozott pedagógus-szerep kooperáció és csapatmunka

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Környei László ügyvezető