14 hiedelem a villámlásról: melyik igaz? LACUSLACUS

Tényleg nem szabad fa alá állni, ha villámlik? Megvéd-e a villámlástól, ha beülünk az autóba? Veszélyes-e viharban futni, biciklizni vagy villámláskor telefonálni, zuhanyozni? A leggyakoribb, villámcsapással kapcsolatos tévhiteket és hiedelmeket próbáltuk megerősíteni vagy megcáfolni. Rengeteg tévhit és hiedelem kering a villámcsapásokkal kapcsolatban, amelyek az utóbbi hetek viharos időjárásában Magyarországon is sok sérülést és anyagi kárt okoztak. Cáfolatukban, illetve megerősítésükben segítségünkre volt Berta István, a budapesti Műegyetem Villamos Energetika Tanszékének egyetemi tanára.sok sérüléstanyagi kárt

A villám nem csap kétszer ugyanoda – NEM IGAZ Bár a közmondás szerint a villám nem csap kétszer ugyanarra a helyre, a valóságban akár többször is lesújthat ugyanoda, különösen, ha magas épületekről van szó. A New York-i Empire State Buildinget például a megfigyelések szerint évente legalább alkalommal éri villámcsapás. Naponta a világon több mint nyolcmillió alkalommal villámlik, ez évente hozzávetőleg hárommilliárd villámcsapást jelent. De nemcsak a magas épületek lehetnek szinte állandó veszélyben: az „élő villámhárítónak” is nevezett amerikai parkőr, Roy Sullivanre például 1942 és 1977 között hét alkalommal is lecsapott a villám, de minden alkalommal túlélte.

Mindig a legmagasabb pontot „célozza meg” – NEM IGAZ Nem törvényszerű, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap be. Gyakran előfordul, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek – például tévé- vagy rádiótorony – közepe táján talál be. Vidéken sokkal gyakoribb a villámcsapás – NEM IGAZ Sokan úgy hiszik, hogy a villámok gyakrabban csapnak le a hegyekben, vagy magas fákkal tarkított vidéki tájon, de a városokban akár 40 százalékkal is magasabb lehet a villámlások száma, bár nem a magas épületek miatt. A nagyobb települések ugyanis több hőt bocsátanak ki, amelyek növelik a viharok energiaszintjét. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a városi levegőben található szennyeződések szemcséi hozzájárulhatnak a felhőképződéshez. A villámcsapások gyakoriságát illetően nem kivétel például Budapest sem, legutóbb például a Margitszigeten csapott bele a villám egy harminc éves nőbe, akit a helyszínen újra kellett éleszteni.

Nem szabad telefonálni, ha villámlik – RÉSZBEN IGAZ Azt szinte mindenki tudja, hogy fedett helyre kell menni, ha villámlik, azt viszont már kevesebben, hogy a vihar alatt zárt helyiségekben sem lehetünk teljes biztonságban. Ha lehet, ne használjuk a vonalas telefont, mert a telefonvezeték jól vezeti az elektromosságot, és bár aránylag kicsi az esélye, hogy telefonálás közben ér minket villámcsapás, több ilyen esetről is beszámoltak már a világon. A mobiltelefonálás ezzel szemben biztonságos villámláskor is, akár zárt helyen tartózkodunk, akár a szabadban. Tévhit ugyanis, hogy a villámok „követik a rádióhullámokat”, illetve, hogy a mobilban található fém alkatrészek kockázatot jelentenek, mert „vonzzák” a villámokat. A fém csak jó vezető, de nem vonzza a villámot, ráadásul a mobiltelefonokban aránylag kevés a fém.

Vihar előtt érdemes kihúzni a tévét, számítógépet – IGAZ Ha a villám bejut egy épületbe, valószínűleg a telefon- vagy villamosvezetékeken keresztül léphet be, ezért valóban érdemes kihúzni a konnektorból az elektromos berendezéseket. Nemcsak azért, mert ugyanolyan veszélyesek lehetnek, mint a vonalas telefon, hanem mert a villámlás okozta túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny és drága berendezéseket, ráadásul lakástüzet is okozhat. Míg az épületeket kívül villámhárítók védik, otthonunkba túlfeszültség- védelmi berendezéseket is beszerezhetünk, ennek hiányában viszont érdemes mindent áramtalanítani – például akkor is, ha hosszabb időre elutazunk. A tévét, házimozit, hifit nemcsak a konnektorból, hanem az antenna-csatlakozóból is érdemes kihúzni. Villámláskor viszont a világítást azonban bekapcsolva hagyhatjuk, az nem növeli a villámcsapás veszélyét. Veszélyes fürdeni, zuhanyozni, ha kint villámlik – IGAZ Az elektromos és telefonvezetékekhez hasonlóan a fémből készült vízvezetékek is kockázatot jelenthetnek, ha viharos időben fürdünk vagy zuhanyozunk és hozzájuk érünk. Az ilyen balesetek esélye ma már kisebb, mint régen, mert egyre több lakásban használnak PVC-vezetékeket, amelyek nem vezetik az elektromosságot.

A fémékszer, esernyő vonzhatja a villámokat – NEM IGAZ Tévhit, hogy a testünkön viselt fémékszerek, karórák, vagy a nálunk lévő mobiltelefonok vagy akár MP3-lejátszók veszélyesek lehetnek villámláskor, ezek sem „vonzzák” ugyanis a villámokat. Ezért kár arra fecsérelni az időt, hogy villámláskor megpróbálunk megszabadulni minden fémtartalmú kiegészítőtől vagy ékszertől, inkább azonnal fedett helyre kell menni. Szintén csak mítosz, hogy ha gumitalpú cipőt viselünk, nem csaphat belénk a villám, mert cipőnk körül a levegőben akár már 10 ezer voltos feszültség is ívkisülést okozhat, a villámok pedig 100 milliós vagy akár egymilliárd voltosak is lehetnek. Sokan azt gondolják, egy kinyitott esernyő is veszélyes lehet, mert „villámhárítóként funkcionálhat”. Önmagában az nem jelent kiemelt kockázatot, ha az esőben kinyitott esernyővel közlekedünk, ha körülöttünk magasabb tárgyak – például épületek vannak –, persze más lehet a helyzet, ha például egy kopár hegy tetején sétálunk egy magasba emelt tárggyal, legyen az egy esernyő, vagy bármi más.

Nem szabad fa alá menekülni – RÉSZBEN IGAZ Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) statisztikája szerint a halállal végződő villámcsapásos esetek negyedénél fa alatt álló ember az áldozat. De ez nem azért van, mert „erdős részbe gyakrabban csap a villám”. Ha a fa erdő szélén vagy hegytetőn áll, vagyis jócskán kiemelkedik környezetéből, nagyobb az esélye – de még így sem törvényszerű –, hogy belecsap a villám. Amennyiben kitör a vihar, a menedékhely kiválasztásakor érdemes elkerülni a fákat. Ha erre nincs mód, és mégis a lombsátor alá kényszerülünk – esetleg az erdőben –, keressünk alacsonyabb példányt: célszerű legalább 3- 5 méterre állni a törzstől, a lombkorona szélével egy vonalban, hogyha a villám mégis belecsap, ne álljunk közvetlenül a „vezető” mellett, és még véletlenül se érintkezzünk vele.

Úszás közben veszélyben vagyunk – IGAZ „Leggyakrabban olyan személyeket ér közvetlen villámcsapás, akik exponált helyen tartózkodnak, például hegytetőn, hegygerincen, sík, szabad terepen, nagyobb vízfelületen” – nyilatkozta korábban a témával kapcsolatban korábban Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat volt elnöke. Ilyenkor ugyanis az ember a villámhárító szerepét tölti be, szinte „magához vonzza a villámot”. Szakértők azt tanácsolják, hogy vihar idején hagyjuk el a tavat, folyót vagy tengert, ne álldogáljunk a vízparton, a nedves talajon. Itthon legutóbb május végén ért halálos villámcsapás egy embert: a Velencei-tónál egy 63 éves asszony életét vesztette, amikor az egyik tóparti utcában üldögélt és belecsapott a villám.

Villámláskor le kell hasalni – NEM IGAZ Ha lehasalunk a földre villámláskor, nagyobb testfelületünk lesz kitéve a természeti hatásoknak. Ha mindezt nedves talajon tesszük, nő annak kockázata – de nem törvényszerű -, hogy közvetlen villámcsapás ér bennünket. Ugyanakkor az is igaz, ha sík terepen – például mezőn – a szabadban állunk, és a környezetünkben nincs kiugróan magas tárgy, szintén ki vagyunk téve a veszélynek, hogy villámcsapáskor testünk „villámhárítóként” funkcionál. Ilyenkor az a legszerencsésebb, ha minél kisebbre húzzuk össze magunkat. Szakemberek szerint érdemes leguggolni, fejünket a térdünk közé hajtani, és ha nem egyedül vagyunk, legalább öt-tíz méteres távolságot tartani társainktól.

Autóban, repülőben nem lehet bántódásunk – IGAZ Május elején villám csapott egy utasszállító repülőbe Manilában. A fedélzeten ülő utasoknak és a személyzetnek nem esett baja, azok a reptéri dolgozók viszont, akik a gép törzse alatt szerették volna átvészelni a vihart, égési sérüléseket szenvedtek. Nem voltak ilyen szerencsések a kolumbiai San Andrés szigeten tavaly nyáron villámcsapás miatt kényszerleszállást végrehajtott gép utasai. Amint a repülőföldet ért, több részre szakadt: a balesetnek 127 sérültje és egy halottja volt. Az autó és a repülőgép is Faraday- kalitkaként funkcionál villámláskor: mivel fémből készült, külső elektromos erőtér nem hatol be rajta, és mivel sem mágneses tér, sem elektromos tér nincs a belsejében, a bezárt autóban vagy repülőben ülő emberek biztonságban vannak. Éppen ezért villámláskor kevésbé hatékony védelmet nyújt a vászontetős jármű. Ha autóban ülünk, fontos, hogy zárjuk be az ablakokat, és ne érintsük meg a fémvázat. Persze az, hogy a repülőben nem lehet bántódásunk villámcsapás miatt, csak akkor igaz, ha maga a gép nem sérül - például a villám nem a kerozinnal teli szárnyat teszi tönkre.

Biztonságban lehetünk a barlangokban – RÉSZBEN IGAZ Önmagában az, hogy barlangba bújunk, még nem ment meg minket a lehetséges villámcsapás következményeitől. Szakértők szerint csak akkor érdemes odúba, mélyedésbe vagy barlangba húzódni a vihar elől, ha az kellően tágas, a nyílásától és a falaktól legalább 1,5 méter távolságot tudunk tartani, hogy még véletlenül se érintkezzünk a felületével. A mozgó emberbe könnyebben belecsap a villám – NEM IGAZ Nem azért csap valakibe a villám, mert az illető mozog. A sétálás, futás, biciklizés önmagában még nem növeli annak kockázatát, hogy villámcsapás ér bennünket. Ha viszont sík terepen mozgunk, vagyis a környezetünkben nincs kiugróan magas pont, megnő annak kockázata, hogy elér minket a villám. Szakértők szerint ilyenkor érdemes leszállni a bicikliről, és minél távolabb húzódni tőle, hogyha villámcsapás éri, ne vezesse testünkbe az áramot.

Nem szabad hozzáérni ahhoz, akit villámcsapás ért – NEM IGAZ Tévhit, hogy a villámsújtotta embert nem szabad megérinteni, mert „megráz bennünket az áram”. Ahogy a mentok.blog.hu-n is olvasható, a villámcsapás a legritkább és legnagyobb feszültségű áramütés - körülbelül millió volt (egyenáram). Ha valakit villámcsapás ér, az áram a testfelületen keresztül a földbe jut, nem „sugároz vissza”, és nem rázza meg azt, aki a baleset után a szerencsétlenül járt ember segítségére siet. Ilyenkor a mentők értesítése után az a legfontosabb teendő, hogy ellenőrizzük a beteg alapvető életfunkcióit - légzés, keringés -, felmérjük, hogy tudatánál van-e, és ha szükséges, megkezdjük az újraélesztését.