BME Közösségi gazdaságtan Andor György

BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Mit, hogyan, kinek a számára? ›Milyen legyen a minimális állam? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2

BME II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II.2.4.a. Az egyenlőtlenség mértéke 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›Abszolút szegénység –Az emberi létezéshez szükséges dolgok köre (élelem, hajlék, ruha stb.) –„Világszinten” nagyjából azonos › Relatív szegénység –Egy adott társadalmon belül, „relatíve”. –Ami az egyik társadalomban alapvetőnek számít, az a másikban nem (pl. vezetékes víz, angol WC).

BME ›Szegénységi küszöb (létminimum) –A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. ›Nagyjából az egy főre jutó átlagjövedelem 60 %-a alatti jövedelemből élők. ›Magyarországi adatok –Létminimum: EFt/fő/hó egy aktív felnőtt, egy kétgyermekes család: 250 EFt/hó, egy nyugdíjas EFt/hó –Kb. lakosság kb %-a ›Mobilitás kérdése 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

5 5 ›Jövedelmi egyenlőtlenség –A háztartások 20 %-ánál a jövedelem 40 %-a. ›Vagyoni egyenlőtlenség –A háztartások 1 %-ánál a vagyon 40 %-a. ›Lorenz-görbe és a Gini-együttható

BME II.2.4.b. Az egyenlőség különböző megközelítései 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8 ›Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség –Szabad út ›az élet egyéni kialakítása, ›a tehetség kibontakozása, ›a szorgalom, a teljesítmény előtt. –Csak a teljesítmény számítson ›a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. –Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. –De segítség itt nincs!

BME ›Egyenlőség, mint az esélyek azonossága –Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok minden tekintetben lehetetlen ›Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai – kínai, stb. ›Bizonyos területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. –Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött ›Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? ›Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

BME ›De az örökölt fizikai vagyon csak az élet egyik igazságtalansága. Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? –Nézzük előbb a vagyonit! ›Öröklés korlátozása ›De, vásárolhatnak kiemelkedő oktatást és nevelést is ›Adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. –Nézzük most a fizikai/szellemi képességbelit! ›Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! ›Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. ›Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? ›És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? ›Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

BME ›Egyenlőség, mint eredményegyenlőség –A végeredmény tompítása –Miért ne lehetne a különbségeket kiegyenlíteni? ›Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! ›Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) ›Kapjon akkor „méltányost”! –Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. –„Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. –Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. –Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

BME ›Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. –Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? –Az emberek végképp nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. –Igen rossz történelmi tapasztalatok ›Erőszak ›Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. ›„Az emberek nem angyalok…” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

BME ›A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. –Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. –Így persze értelmetlen lenne a játék. –Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”: ›Iskolát választunk, házasságot kötünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. ›Ezeket végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13