A menetrend mégegyszer: h Falu- és vidékfejl. Gy (Zh) 14-18h Falu- és vidékfejl. Ea h Regionális politika 14-16h Falu- és vidékfejl. Gy 16-18h Regionális politika

Falutípusok

I. típus Agglomerációs magterülethez tartozó falu I.1. - Rohamos népességnövekedés 1990 után - Kedvező demográfiai helyzet - Urbánus foglalkozási szerkezet - Szellemi dolgozók többsége (39%) - Magas jövedelemszint - Magas az aktív keresők aránya - 2/3 ingázó - Az agglomerációs övezet községeit a II. világháború utáni városhoz csatolások (Nagy-Miskolc, Nagy- Budapest) és a rendszerváltás óta tömegessé váló várossá nyilvánítás megritkította Példa: Budapest környékén: (sok település már várossá nyilvánítva!) Vecsés, Üllő, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Pécel, Göd, Pilisvörösvár, Pomáz, Gyömrő, Budakeszi, Budaörs Miskolc környékén: Felsőzsolca, Nyékládháza, Emőd, Szirma I.2. - Ugyanazon jellemzők - Kisebb lélekszámú települések - A hosszú távú népességszám változásban (1949-től) mutatkozik igazán különbség! - Pécs környékén

II. Az agglomeráció külső övezetéhez tartozó falu - Népesedési folyamatában mutatkozik különbség az I. típustól - Társadalmuk kevésbé urbánus - A szellemi foglalkozásúak alacsonyabb aránya 25% - A jövedelmi viszonyok kedvezőtlenebbek - Az agglomerációs zóna Budapest környékén növekedett meg: Budapest-Nagykáta- Újszász- Szolnok vasútvonal mentén, Dabas környékén - Továbbá Dunaújváros- Székesfehérvár- Várpalota tengely mentén - Győr és Mosonmagyaróvár között - Miskolc körül A dunántúli városok környékén (Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Pécs körül nem bukkan fel ez a falutípus, valószínű, hogy az agglomerálódás nem tudott mit kezdeni az apró- és kisfalvas településszerkezettel

III. Típus III.1. Lakó funkciójú falvak - Népesedési folyamataik különítik el az agglomerációs típusoktól - Csökken a népességük - Nem tömörülnek a munkahely-központok körül - Az aprófalvas ingázó zónákban elszórtan helyezkednek el - Dunántúlon, Nógrád és Heves megyében III.2. Vegyes szerepkörű (lakó- tercier- mezőgazdasági) falvak - Saját munkahelyeik aránya is számottevő - Mezőgazdasági keresők aránya magas - Kedvező agráradottságú vidékeken: Csongrádban a Dél- Tiszántúl lösztalaján, Mohács környékén, Tolnában a Dombóvár- Tamási- Sárbogárd- Szekszárd négyszögben

IV. Típus idegenforgalmi jellegű faluk - Idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek - Pl. Zamárdi, Szántód, Tihany, Mátraszentimre - Megfelelő jövedelmi viszonyok - Az idegenforgalmi szerepkört a kereskedelmi szálláshelyek en megforduló vendégek számával mérik - A saját nyaralójukban üdülőket, futó vendégeket nem észlelhetik, pedig ismertek idegenforgalmi szerepkörükről, pl.: Ópusztaszer, Hortobágy

V. Típus Hagyományos falvak V.1. Agrárkeresők aránya „csak” 6% Rossz munkaerő piaci helyzet Alacsony az aktív keresők aránya Sz-SZ-B. megye, Tisza mentén Bodrogköz, Taktaköz, Közép-Tiszavidék, Tiszazug, Északi-khg. területén, Belső-Somogy V.2. Tanyás községek Magas külterületi népességarány 40-70% Duna-Tisza közén Tiszántúlon megritkult a tanyavilág Nyíregyháza tanyahatárából Nagycserkesz, Kálmánháza Szentes mellett Nagytőke, Cserkeszőlő

VI. típus Apró és kisfalvak VI.1. - Rossz munkaerő piaci helyzet, de még menthető - A kedvező gazdasági helyzetű régiókban keresőik zöme ingázóvá válhatott - Vas, Gy.-M.-S., Zala, Veszprém megye VI.2. - Kedvezőtlen helyzetű, de idegenforgalmi szerepkörrel rendelkező aprófalvak - Mindössze 44 település

VII. típus Apró és kisfalvak (hátrányos helyzetű kistelepülések) VII.1. - Hátrányos helyzetben, de a többi altípustól jobb körülmények - Fogyó népesség VII.2. - Lakosságuk 1949 óta megfeleződött - Az agrárkeresők aránya 2001-ben még 24%! VII.3. - rossz munkaerő piaci helyzet óta a népesség növekszik VII.4. - Rohamosan fogyó népesség A mg.-i funkció és a szegénység foka tesz különbséget!

Falutájak

I. Nyugat-Magyarország Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron (kivéve Duna-mente), Veszprém megye, Kisbér környéke Kiépült városhálózat középvárosok: Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Pápa kisvárosok: Kapuvár, Csorna, Sárvár, Celldömölk, Kőszeg, Körmend, Tapolca, Sümeg 800 község apró- és kisfalvak jó mg-i adottságúak A Dunántúli-khg. falvaiban bányászkodás, gyáripar is megjelent

II. Duna mente és Mezőföld Mosonmagyaróvár- Győr- Komárom- Esztergom- Dunaföldvár mente, Székesfehérvár környéke Kedvező helyzetű községek Kiváló agráradottságok (jó minőségű talaj) Kedvező piaci viszonyok : Bécs, kisalföldi városok közelsége A Duna vízi útja szállítási lehetőség volt már a vasút előtt Mészárosok útja: Dunaföldvár- Székesfehérvár- Győr vonal Iparosodás: kézműipar majd gyáripar A Szocializmusban országos jelentőségű iparvidék Szocialista városok kialakulása: Tatabánya, Oroszlány, Várpalota, Dunaújváros Ma sok agglomerációs település

III. Somogy-baranyai falutáj Somogy és Baranya megye községei Apró és kisfalvas településszerkezet Rossz munkaerő piaci helyzet Hátrányos helyzetűek az Ormánságban, Zselicben, Belső- Somogyban Jobb helyzetűek Pécs és Kaposvár agglomerációjában

IV. Tolna-bácskai falutáj Tolna megye, néhány Fejér megyei község Sárbogárd környékéről, Bács-Kiskun DNY-i része Közepes és nagyfalvak Kedvező agráradottságok (Bácska, Dél-Mezőföld, Mohácsi-sík) Bácskában tanyarendszer, tanyaközségek: Tompa, Kéleshalom, Rém, Borota Tolnában uradalmi majorok fordultak elő Németek, svábok jelentős létszámban éltek Délszláv népcsoportok is előfordultak néhány községben Szocialista iparosítás elkerülte Eredményes agrárgazdálkodást folytattak Ma a mutatók országos átlag körüliek, szélsőségektől mentesek Bonyhád, Szekszárd környékén jó munkaerő-piaci helyzetű falvak

V. Budapesti agglomeráció Pest megye Szob környékének kivételével Nógrád megyei, jászsági községek Lakófunkció, ingázás Jó munkaerő-piaci helyzet A városokkal szoros gazdasági, infrastrukturális kapcsolatok

VI. ~ Dél-Alföld Csongrád, Békés megye J.-N.-Sz. megye (kivéve a Közép-Tiszavidék) Bács-Kiskun (kivéve a Bácska) Városi jogú települések tömbje: Karcag, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Szarvas, Gyomaendrőd, Dévaványa A községek csak szigetekben helyezkednek el Békésben, Csongrádban A tanyavilágból 19. századtól tanyaközségek alakultak A 20. századtól már szervezetten választották le a tanyavilág egyes részeit az anyatelepülésekről A tanyás településrendszer mára megritkult Fiatal települések jellemzőek, számottevő külterületi népességgel Szolnok, Kecskemét környékén lakófalvak

VII. Észak-Tiszántúl Sz.-Sz.-B. megye, Hajdú-Bihar megye, Bodrogköz, Közép-Tiszavidék területe Mezővárosi-tanyás településszerkezet a Hajdúságban Tanyás múltú községek Nyíregyháza környéki tanyabokros terület Tanyaközségek: Nagycserkesz, Kálmánháza Tanyás múltú: Nagyhegyes, Ebes, Nyírtelek, Bélmegyer Szabályos faluállomány Biharban, Beregben, Bodrogközben A falutájat a rossz munkaerő-piaci helyzetű, stagnáló népességű, közepes méretű falvak uralják Halmozottan hátrányos helyzetű települések pl. Csenger környékén Debrecen környékén lakófalvak, valamivel jobb helyzetben

VIII. ~Észak-Magyarország B.-A.-Z. megye, Nógrád megye északi zónája Zempléni hegység, Cserehát, Hernád-völgy, Aggteleki-karszt, Ózd-Salgótarján közötti dombvidék Apró és kisfalvak Szegényes falvak Kedvezőtlen mg-i adottságok Helyette kiegészítő tevékenységeket folytattak: erdőgazdálkodás, háziipar, vándoripar A 19. századtól iparosítás, szén-vasérc-bányászat, kohászat, nehézipar A Szocializmusban erőteljes iparosítás a Sajó-Zagyva völgyében, Salgótarján, Ózd, Kazincbarcika, Miskolc fejlesztése Jelentős volt az ingázás Ma a falvak többségéből menekülésszerű az elvándorlás Elöregedés jellemző Városok körül népesebb községek Legszegényebb települések, járások találhatóak itt

IX. falutáj Északi-középhegység déli hegylába Miskolc- Eger- Gyöngyös- Hatvan- Pásztó- Balassagyarmat vonal mente Vásárvonal Előző falutáj községeitől népesebb és jobb mg-i adottságú községek Iparosítás, ingázás még nagyobbakká növelte őket Aprófalvak Nógrádban Mindenféle falutípus megtalálható itt, az egységes kép hiánya jellemző