R EGIONÁLIS H ITOKTATÓI T OVÁBBKÉPZÉS S ZEKSZÁRD ÉS P ÉCS A hittanórák megtervezése, hatékonnyá tétele

M ILYEN A GYENGE TANÁR ? készületlen, labilis idegzetű, sértődékeny, önmagába zárult, megbízhatatlan, a gyerekeket megveti, lenézi, megalázza, türelmetlen, unalmas, sekélyes, rossz szervező, állandóan irányítani akar, autokrata, nincs kapcsolata a diákokkal, határozatlan, nem fegyelmez, nem nevel, nem kreatív, kapkodó, engedékeny, merev, tehetségtelen, részrehajló, nem szereti a gyerekeket, következetlen, arrogáns, bizalmatlan, igazságtalan.

A HATÉKONY TANÁR érdekes és hasznos feladatokat ad a tanulóknak; változatos tanítási technikákat használ, amelyek alkalmazkodnak a tanulók érdeklődéséhez; az új fogalmakat játékosan, a meglévő ismeretek felhasználásával tanítja; megfelelő arányban alkalmazza az egyszerű és a komplex választ igénylő kérdéseket; biztosítja az óra egyenletes lefolyását, illetve az egyik tevékenységről a másikra való zökkenőmentes átmenetet; fenntartja az óra tempóját; érthetően magyaráz; ismeri a motiválási lehetőségeket; minden tanuló számára egyaránt érthető kérdéseket tesz fel; elfogadja és integrálja a tanulók kezdeményezéseit (például kérdés, megjegyzés stb.).

„A KI TORNYOT AKAR ÉPÍTENI, NEM ÜL - E LE ELŐBB, HOGY KISZÁMÍTSA A KÖLTSÉGEKET, VAJON FUTJA - E PÉNZÉBŐL, HOGY FEL IS ÉPÍTSE ?” L K 14,28

FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni: - A pedagógiai tervezés, és - a pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról.

A SZAKTANÁR ÁLTAL KÉSZÍTETT TERVEK A tanmenet A tematikus terv Az óravázlat.

A CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Oktatási cél: Az anyag összefoglalása egy mondatban, amit az adott órán szeretnék megtanítani Pld. : Ábrahám mindig engedelmes volt Istennek, ezért nevezzük a hívők atyjának. Nevelési cél: Az adott oktatási célon keresztül a gyermek személyiségének fejlesztésének konkrét területe.

A CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Konkrét cél: Nem a tananyagra, hanem a gyerekre irányul. Arra utaljon, milyen teljesítményt várok el az óra végén, ami szerint fel tudom mérni, sikeres volt-e az óra vagy sem. A nevelési cél mindig konkrét, lemérhető, és az elvárt szintet is konkrétan érinti.

K ONKRÉT CÉLOK : Nem megfelelő szavak: A diák majd az óra végén… megérti, érzi, tudja, hiszi, értékeli, ráébred stb. Megfelelő szavak: bemutat, felsorol, felidéz, összehasonlít, leír, felismer, kimond, összefoglal, megmagyaráz, kiemel, alkalmaz, részt vesz, kifejez stb.

N EVELÉSI CÉLOK Nem jó: Az óra végén a gyerekek majd értik a szeretet fő parancsának fontosságát. Jó: Az óra végén a gyerekek el tudják mondani, mi a szeretet fő parancsa. Nem jó: Az óra végére a gyerekek fejlődnek a szeretetben és a hitben. Jó: Az óra végén a gyerekek elkészítenek egy-egy lapot, melyen saját szavaikkal megfogalmazzák a keresztény hit jellemzőit.

A Z ÓRAVÁZLAT ELKÉSZÍTÉSE Az óravázlat az órára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óravázlat-készítés a tanítási óra tervezése, az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen. Az óravázlat az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is.

A Z ÓRAVÁZLAT SZOKÁSOS TARTALMA : Az első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait. A második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is. A harmadik (esetleges) rész e a táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve.

A Z ÓRAVÁZLAT SZERKEZETE 1. rész: A készítő tanár: Az osztály: Az óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Az óra feladatai: 2. rész: Az óra anyaga: 3. rész: A táblai vázlat: IdőkeretTananyagMódszerek, eszközök

Ó RAVÁZLAT SABLON IdőÓra meneteAlkalmaz ott módszere k Felhaszn ált eszközök Tanulók munkájá nak értékelés e Didaktika i megjegyz ések

H ITTAN ÓRAVÁZLAT SABLON Iskola…… Osztály …… Óraszám: ………… Téma ………………… Dátum: ………… Érdeklődés felkeltése 2. Illusztrált magyarázat 3. Kapcsolat az élettel Ima 4. Heti gyakorlat Szükséges anyagok 5. Befejező összefoglalás

É RDEKLŐDÉS FELKELTÉSE Történet, mese, filmrészlet, dia, játék, beszélgetés …stb, bármi, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, és színesen, érdekesen rávezet az óra témájára. Mindig legyen a gyermek korához és a témához illő.

I LLUSZTRÁLT MAGYARÁZAT Legalkalmasabb az élőtábla módszer, amikor egyszerre magyarázunk és rajzolunk. Képek, fotók, újságok, festmények, zene, Biblia, bármi, ami vizuálisan segíti az előadottak megértését.

K APCSOLAT AZ ÉLETTEL A téma aprópénzre váltása: miben segíti a tanítás a diákot MA, az Ő HELYZETÉBEN? Még az óra előtt meg kell fogalmaznunk magunknak, miért is jó az adott téma a gyerekeknek? Hogy segíti őket a keresztény életben?

H ETI GYAKORLAT Kiemeljük azt az erényt, ami a tanítás lényegét cselekvésben kifejezheti. A gyerek erősödjön a jó cselekvésében, nem csak a szándékában. Az erény legyen életkorának megfelelő, és segítse elő a fejlődését.

B EFEJEZŐ ÖSSZEFOGLALÁS A gyerekek adják vissza azt, amit az órán hallottak: - kérdés felelet - nyitott mondat - plakát készítés - rajz - drámajáték - tesztek, rejtvények - stb.

I MA Az órán belül hol helyezem el? Milyen lesz a formája? Kapcsolódjon az óra anyagához Nyújtson élményt Adjon lehetőséget a befelé figyelésre NE használjuk fegyelmezési eszközként!

A Z ÓRAVÁZLAT SEGÉDESZKÖZ, NEM SZENTÍRÁS!!!!! Az óravázlathoz való merev ragaszkodás a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja.

F ONTOS : Nincs hittanóra Jézus nélkül!

B IBLIOGRÁFIA Prezentáció forrása: Rácz Dávid: „Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse?” Lk 14,28. Felhasznált irodalom: Fogassy Judit SDSH: Katekéták kézikönyve (SZIT, 2011)