7. rész. A magas vérnyomás okairól Klikk a folytatáshoz

A magas vérnyomást – az esetek kb. 10%-ában valamilyen más betegség, pl. vesebajok, érbetegségek okozzák. Nagyon fontos megkülönböztetni ezt az önálló betegségként ismert magasvérnyomás-betegségtől, hiszen a másodlagos eredetű magas vérnyomások esetén az előidéző betegséget kell felismerni és gyógyítani.

Igen gyakran örökletes tényezők játszanak szerepet a magasvérnyomás-betegség (esszenciális hipertónia) kialakulásában. Bizonyos családokban halmozottan fordul elő, ami nem minden esetben örökletes, inkább a megszokott egészségtelen életmód okoz átmeneti, vagy tartós hipertóniát.

A zsíros ételek fogyasztása közvetett úton fokozhatja a vérnyomást: elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. A meszes, merev erek keringési ellenállása megnő, tehát nő a vérnyomás, elsősorban annak szisztolés értéke.

A kálciumban és magnéziumban szegény táplálkozás szintén hozzájárulhat a magas vérnyomás kifejlődéséhez. Ez az összefüggés csupán statisztikai felméréseken alapul.

A túlzott sófogyasztás vizet tart vissza a szervezetben. Ha az érrendszeren belül fokozódik a vízmennyiség, megnő a vér térfogata, tehát nő a vérnyomás. Emellett érzékennyé teszik a kisereket a szervezetben normális körülmények között is előforduló érszűkítő anyagokkal szemben. (pl. adrenalin, noradrenalin)

A túlzott mértékű (!) fehérjefogyasztás szintén fokozhatja a magas vérnyomás kialakulásának valószínűségét, feltételezhetően azáltal, hogy bizonyos vérnyomásemelő hormonok termelődését serkenti.

A túlsúlyosakban kétszer gyakoribb a magas vérnyomás, mint a normál testsúlyú egyénekben. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknél ez a túlsúly a csípőre illetve a hasra rakódik. A testsúly csökkentése önmagában is a leghatékonyabb módja a vérnyomáscsökkentésnek.

A feketekávé kis mennyiségben – napi egy- kettő – általában nem befolyásolja a vérnyomást, csak túlzottan érzékeny embereknél. Nagyobb mennyiségű kávé fogyasztása mindenképpen egészségtelen.

Mit eredményez a dohányzás? A dohányos ember szervezetében a nikotin az érintett érszakaszokat (ütőerek) összehúzza, szűken tartja Ennek megfelelően a dohányos személy szívizomzata, agya, veséje kevés oxigént kap a szűk meszes ereken keresztül, szemben a nem dohányos egyén bőséges oxigénellátásával.

Napi 1-2 dl bor nem növeli a vérnyomást, de nagyobb mennyiségben már izgatja a szimpatikus idegrendszert, s így érszűkítő anyagok termelődnek a szervezetben.

Az idegfeszültség, a pihenés hiánya, a stresszel teli életmód miatt „gyakran felmegy a pumpa”, ez normális szervezeti reakció, de ha ez tartóssá válik, akkor a vérnyomás emelkedése is „fixálódhat”, azaz rögzülhet a magas érték.

A szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a magasvérnyomés hátterében nagyon gyakran érrendszeri elváltozások állnak, nevezetesen az erek falának elzsírosodása, majd elmeszesedése, melynek okozója a koleszterin. Következő rész: A koleszterinről