A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban

Az előadások a következő témára: "A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban"— Előadás másolata:

1 A hypertonia rizikófaktorai gyermek és felnőttkorban
Készítette: Borsos Ildikó Diplomás Ápoló Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Csecsemő- és gyermekosztály

2 Magasvérnyomás fogalma a WHO megfogalmazásában
„ Normálisnak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapodása alapján a 135/90 Hgmm, az új mértékrendszer szerint pedig a 16/11 kilopascal (kPa) körüli vérnyomást szokás tekinteni. A tört első száma a szív összehúzódásakor (systole), a második szám a szív elernyedésekor (dyastole) fennálló értéket mutatja. Az e feletti értéket magasvérnyomásnak, hypertoniának minősítik”.

3 A hypertonia felosztása 1.
Elsődleges – Primer hypertonia A hypertonia oka és eredete ismeretlen, a vérnyomás emelkedés hátterében kiváltó kórfolyamatot nem lehet kimutatni. Másodlagos – Secunder hypertonia Másodlagos hypertonia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat.

4 A hypertonia felosztása 2.
Terhességi hypertonia Terhesség alatt magas vérnyomásnak a 140/90 Hgmm vagy ennél magasabb értéket tekintjük, ha a fenti értéket 6 óránál nagyobb különbséggel két alkalommal észleljük. Gyermekkori hypertonia A fiatalkori hypertonia gyakrabban észlelhető kisebb születési súly esetén, a családban halmozottan jelentkező magasvérnyomású betegek gyermekei körében, azonban az esetek közel 80%-ában renális eredet igazolható.

5 A hypertonia epidemiológiája
Fejlett országokban népbetegségnek számít, A szív – és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője, Évente közel 5000 magyar ember hal meg ebben a betegségben, Mortalitás - 65 éves kortól nagy mértékben megemelkedik. A hypertonia incidenciája rohamosan emelkedik évről évre.

6 Hypertonia jellemző tünetei 1.
Központi idegrendszeri tünetek Tarkótáji feszülés – fejtető irányába sugárzik Feszülő érzés a nyakban Fülzúgás Fejfájás ébredéskor jelentkezik Szédülés Syncope Látási zavarok Végtagzsibbadás Gyengeségérzet Orrvérzés Tudatállapot megváltozása

7 Vizsgálat Célja: Probléma:
Felmérni, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek milyen táplálkozási szokásokkal rendelkeznek valamint milyen fő rizikótényezők játszanak még szerepet a betegség kialakulásában. Probléma: Miért fordul elő gyakrabban a magasvérnyomás-betegség az elhízott betegeknél? Miért alakul ki magasvérnyomás azoknál a személyeknél, akik ételeiket túl sózzák? Miért gyakoribb a hypertonia előfordulása azoknál, akik inaktív életet élnek? Miért alakul ki hypertonia azoknál a személyeknél, akik valamely károsszenvedélynek hódolnak?

8 Vizsgálat helye Vizsgálat helye:
Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház – Rendelőintézet Fekvőbeteg osztályai Kórház dolgozói között Szegedi iskolaorvosi és családorvosi ellátás keretében A vizsgálat ideje: június-október között. Elemszám: Felnőtt: 400/274 (68,5%) Gyermek: 430/391 (97,75%)

9 Vizsgálat módja Minta kiválasztása: véletlenszerű, részvétel önkéntes és név nélküli. Módja: Kérdőív formájában – többnyire zárt kérdéseket tartalmazott Gyermek:15-18 éves korosztály (Fiú Lány 166/fő) Felnőtt:20-70 éves korosztály (Férfi 46 Nő 228/fő) Részei: 5 részből tevődik össze Általános (testméretek) Táplálkozásra vonatkozó Testmozgás Stressz Káros szenvedélyek

10 Hypertonia aránya a vizsgált populációban

11 1. Feltételezem, hogy a megkérdezettek közül a túlsúllyal rendelkező egyének esetében magasabb a magasvérnyomás előfordulásának száma, mint azoknál, akik ideális testsúllyal rendelkeznek.

12 Obesitas aránya hypertoniás betegek körében

13 2. Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával.

14 Feltételezem, hogy a betegség kialakulása nagyrészt összefügg a só túlzott fogyasztásával.

15 3. Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás között.

16 Feltételezem, hogy szoros összefüggés mutatható ki a testmozgás hiánya és a magasvérnyomás mögött.

17 4. Feltételezem, hogy a mindennapi életünkben egyre fokozottabban megjelenő stressz nagyban szerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában. Sterssz helyzet gyakorisága gyermek korban Kor 15 16 17 18 Nem 29% 25% 20% 15% Igen, minden héten 1x - 2x 47% 45% 41% 69% Igen, minden nap 24% 34% 39% Stressz helyzet gyakorisága felnőttkorban Férfi Nő Nem 30% 18% Igen, heti egy alkalommal 22% 25% Igen, hetente többször is. 48% 57%

18 5. Feltételezem, hogy a magasvérnyomásban szenvedő betegek nagyobb része alkalmaz valamilyen élvezeti szert. Gyermekek: Dohányzás: 40% Alkoholfogyasztás: 89,5% Felnőttek: Kávé fogyasztás: 75% Dohányzás: 38,5% Alkoholfogyasztás: 14%

19 Szakmai javaslat 1. Elsődleges megelőzés
Rizikótényezők felmérése a lakosság és családon belöl, Testsúly ideális szintre való csökkentése, Fizikai aktivitás növelése, Só – és zsírszegény , rostdús táplálék fogyasztása, Na bevitel napi 2,3 g-ra, a konyhasóbevitelt napi 6 g-ra csökkenteni,

20 Szakmai javaslat 2. Megfelelő kalcium-, magnézium és káliumbevitel fenntartása, Káros szenvedélyek csökkentése, mellőzése – alkoholfogyasztás mérséklése, dohányzás teljes abbahagyása, Stresszoldó technikák elsajátítása, Ismeretterjesztő – és szűrő programok megszervezése iskolák és lakosság részére, tájékoztatás, ismeretek felmérése. Közös együttműködés kialakítása a családdal, háziorvosi szolgálatokkal, szakemberek bevonásával – dietetikus, gyógytornász-,és más civil szervezetekkel.

21 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET