Köznevelési Kerekasztal Gyermek, tanulói életutak – munkacsoport – Javaslatok Dr. Zalay Szabolcs igazgató Pécsi Leőwey Klára Gimnázium, NPK elnökségi tag.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Van-e „Fazekas titok”?.  1911 – ben Bárczy István f ő polgármester alapította  1948 – tól óvoda, általános iskola és módszertani központ egy épületben.
Advertisements

Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
Az iskolai szociálismunka
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
A koragyermekkori nevelésről
„Lépj feljebb! Tanulj tovább! Segítünk! A sarkadi Ady Endre - Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban”
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
Mobil: (30) Cím: 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 13.
2009 Merényi Zsuzsanna Közoktatási szakértő-középiskolai tanár
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázati felhívásához
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Dr. Nyitrai Ágnes, AVKF Paradigmaváltás a családi napközi ellátásra való felkészítésben június 1.
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
MENTORI MEGSEGÍTÉS A GÖLLESZ VIKTOR SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN.
A kerettantervek fejlesztése
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére.
„A három-ötperces eseményeknek különös varázsa van az életünkben” Bródy János.
ÚJ TUDÁS- MŰVELTSÉG MINDENKINEK Gyula, június 23.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
Kéttanítós modell Bethlen Gábor Református Általános Iskola, Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Törökszentmiklós.
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
TÁMOP / jelű Együtt, hogy jobb legyen című projekt Kettős mentorálás Készítette: Bagi Lászlóné február 24. Hódmezővásárhely.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere
TEHETSÉGGONDOZÁS MAGYARORSZÁGON 2010-BEN Nyíregyháza, október 3.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
A szaktanácsadó segítő szerepe
A Mozgássérültek Állami Intézetének bemutatása Február 22. Kogon Mihály igazgató.
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Integráció és inklúzió
Minőségfejlesztés Szülői elégedettség mérés március Készítették: Kemény Viktória, Pástiné Rozinay Ágnes, Tölgyesi Henrietta.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság tehetségfejlesztést segítő tevékenysége a gyakorlati programokban Debrecen, szept Dr. Polonkai Mária a.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
A 18 éves korra emelt tankötelezettséggel kapcsolatos pedagógusi tapasztalatok Istenes Mónika Budapest január 27.
Iskolapszichológus protokoll – vitapontok, dilemmák és megoldási javaslatok 2. N. Kollár Katalin és Martonné Tamás Márta március 22.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
A jogszabályi változások megvalósulása és hatása intézményi szinten Fővárosi helyszín Készítette: Kállai Gabriella ONK, Budapest november 4.
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
Közoktatás-fejlesztési programok 2007-ben Új Magyarország Fejlesztési Terv Hámoriné Váczy Zsuzsa OKM Balatonfüred, november 14.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
Az esélyegyenlőség elvének érvényesülése az oktatáspolitikában EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG Pölöskei Gáborné helyettes.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
Iskolai tehetséggondozó tevékenység az online kérdőíves felmérés tükrében Sági Matild.
Óvodák a Köznevelési Kerekasztal munkájában Márkus Lászlóné NPK budapesti elnökségi tag Budapest,
Az Óvodapedagógusok helyzete, problémái Nagyné Szabó Etelka Az NPK Óvodai Tagozatának elnöke Budapest,
Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók a tehetséggondozásban Kállai Gabriella.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
Az NPK működése és céljai a kerekasztal tárgyalásokon Habár fölül a gálya… Sonkád,
A Nemzeti Pedagógus Kar Célok, eredmények, választás –
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
A köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
„Lépj feljebb. Tanulj tovább. Segítünk
EGY PESSZIMISTA MINDEN LEHETŐSÉGBEN LÁTJA A NEHÉZSÉGET, EGY OPTIMISTA MINDEN NEHÉZSÉGBEN MEGLÁTJA A LEHETŐSÉGET Dr. GLOVICZKI ZOLTÁN SONKÁD, június.
Előadás másolata:

Köznevelési Kerekasztal Gyermek, tanulói életutak – munkacsoport – Javaslatok Dr. Zalay Szabolcs igazgató Pécsi Leőwey Klára Gimnázium, NPK elnökségi tag Budapest, február 23..

Témacsoportok tanulói életutak elősegítése tankötelezettség / végzettség nélküli iskolaelhagyás kimeneti szabályozás átjárhatóság esélyegyenlőség integráció tehetséggondozás diák érdekképviselet

Preambulum Gyerekek, tanulók nélkül nem beszélhetünk iskolákról. Jó iskola elképzelhetetlen jó tanár nélkül. Zavarosság helyett „világosságra” van szüksége a diákoknak és a tanároknak egyaránt. A problémák forrását tehát elsősorban a „zavarban” látjuk, amely különböző gondolatrendszerek, paradigmák keveredéséből adódik. 1) „Ismeretátadó / poroszos paradigma” kontra „helyzetbehozó / kompetenciafejlesztő paradigma” Ennél a problémánál az egyértelmű koncepció hiányát érzékeljük. 2) „Centralizáció” kontra „decentralizáció”. Szakmailag-pedagógiailag indokolatlan ingadozás, amely krónikus, kölcsönös bizalomhiányból fakad. 3) Több pénz kontra kevesebb pénz. Közvetlenül vagy közvetve a gyerekekre fordítandó költségvetési tételek jelentős „hiánygazdálkodást” szenvednek el, különös tekintettel a KLIK szűkös gazdálkodási helyzetére.

1/a) Gyermek, tanulói életutak - általános javaslatok – valódi fejlődési szükségleteknek megfelelő curriculumok a használható ismeretek megszerzésének igénye az érzelmileg fejlesztő tanulói élmények az egészséges életmód tudása komplex értelemben a köznevelési intézményeken belüli jó légkör kialakítása a pedagógusok képzési és továbbképzési rendszerének fejlesztése a pozitív attitűdök megerősítése a felesleges adminisztrációs terhek csökkentése az ismeretszerzés örömének diákok számára történő megadása a tanulás és tudásközpontú légkör megteremtése

1/b) Gyermek, tanulói életutak - beazonosított problématerületek – óraszámok, tartalmak átgondolása (I. munkacsoport) beiskolázás (a középiskolai rendszerhez hasonló működés) iskolaérettség (szakmai döntések erősítése / óvoda, iskola) szegregáció (a minőségi lehetőségek erősítendők pl. EGYMI – k) tanórán kívüli foglalkozások (zavarok az egész napos iskolával) művészeti oktatás (szabályozottabb működés igénye)

2) Tankötelezettség / végzettség nélküli iskolaelhagyás -összetett társadalmi probléma -a centralizáció itt jó eredményeket hozhat -a 16 éves, kötelező iskoláztatási korhatár tartandó, -a Híd I. és Híd II. programok jól működnek -korrigált osztálylétszám („számított osztálylétszám”) jogszabály szerinti alkalmazása, illetve kibővítése (SNI területen kívül is, pl. BTM) -integrációt csak ott érdemes megvalósítani, ahol a feltételek adottak -a szegregált oktatás előnyeit is érdemes figyelembe venni -megfelelő számú szakember biztosítása -másoddiplomás képzések támogatása -jól működjék az első jelzőrendszer -a két ágazat szoros együttműködése (köznevelési / szociális) -differenciálás (módszerben, struktúrában) -a gyermekvédelmi felelősök státuszának visszaállítása -a végzettség nélküli iskolaelhagyók számára védőháló kialakítása

3) Kimeneti szabályozás -a kilencosztályos általános iskola elképzelése csak abban az esetben támogatandó, ha sikerül a meglévő rendszerbe úgy integrálni egy új évfolyamot – az infrastrukturális háttér meglétének biztosításával párhuzamosan – ha az alapkészségek megerősítésére irányul ez a folyamat -a fejlődéslélektan szakaszaihoz igazodó iskolai szakaszolás lenne üdvözítő -fontos a területen a megfelelő mérések alkalmazása (bemenet, folyamat, kimenet) -hozzáadott érték mérésének szükségessége -SNI kör részére csak akkor, ha speciális standardizált mérőeszköz áll rendelkezésre -a kéttannyelvű iskolák komoly értékteremtő funkcióval bírnak, esetükben a bemeneti és a kimeneti létszám, mint indikátor felülvizsgálata indokolt

4) Átjárhatóság -horizontális és vertikális problémaként egyaránt kezelendő -a tartalomfejlesztési munkacsoport felé javasoljuk az életvitel gyakorlati tantárgy óraszámainak emelését az TANAK és ÉRTAK területen, a szakképzésbe és a munka világába való eredményesebb belépés elősegítése érdekében -fontos lenne biztosítani a váltás lehetőségét a különböző iskolatípusok között. Ez jelenleg nagyon sok akadályba ütközik -a téma további vizsgálatot igényel

5) Esélyegyenlőség -esélykiegyenlítés / hátrányos helyzetű, leszakadó kistérségek -tehetségek esélyeinek növelése -gyógypedagógia (szakemberek hiánya) -személyi és tárgyi feltételek hiánya -felső tagozaton kis létszámú osztályok -iskolabusz hálózat alkalmazása -a civil szektor lehetséges kapcsolódási lehetőségeinek felülvizsgálata -felzárkóztató képzések, egyéni tanulási utak és tervek, pszichológiai- pedagógiai és életvezetési mentorhálózat

6) Integráció -az integráció mértékének differenciálttá tétele, de csak megfelelően képzett pedagógusok és adekvát eszközpark megléte esetén támogatandó – a „rideg integráció” nem előrelépés! -családi háttér bevonása -érzékenyítés és fejlesztés párhuzamossága -a mediáció aktívabb beépítése -a pedagógusképzésbe is beépíteni

7) Tehetséggondozás -a tehetségfogalom pontosítása -az Arany János Tehetséggondozó Programok átlátható, következetes, szakmai irányítási és finanszírozási problémáinak azonnali megoldása („buszsáv” / pályázati jelleg) -a nemzetiségi képzés megerősítése további feladat -strukturálni a költségvetését a kiemelt programoknak -tanulmányi versenyek finanszírozása – rangsor /POK-feladat -biztosított legyen a keret a gyerekek jutalmazására -művészetoktatásnál jogok és kötelezettségek tisztázása -a gyakorlati ismereti tárgyak megerősítése, manuális intelligencia

8) Diák érdekképviselet -általános iskolában legyen tényleges fórum erre (demokráciára nevelés, állampolgári jogok, vitakultúra fejlesztés) -a diákönkormányzatiság jogainak és kötelezettségeinek felülvizsgálata -ne csak 3 évente legyen diákparlament, hanem folyamatosan működő és többrétegű hálózat legyen ez / állami források -az önkormányzatokkal szorosabb kapcsolat -programszintű jó gyakorlatok elterjesztése (pl. disputa) -kompetens felnőttként kezeljék a pedagógusok a fiatalokat, ez a tanárok módszertani felkészültségén és gyakorlatán is múlik

Köznevelési Kerekasztal Köszönöm a megtisztelő figyelmet!