Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba / félév 9. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK

Egy kis visszacsatolás az előző órára:  Minimálbér:  Nincs nemzeti minimálbér pl.: Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország, Izland, Norvégia és Svájc,  Ezekben egyes szakmákra ágazati (kollektív szerződés szerint) van minimálbér van.  A jogszabályokon kívül adott munkakörre a munkáltató is megállapíthat végzettségi szintet. Ha megállapított, akkor viszont az annak megfelelő minimálbéres lesz. 2

A mai tervezett témák:  Folytatás az előző óráról: a munkáltató utasításának jogszerű megtagadása  Egy kis munkaidő, pihenőidő és mentesülések a munkavégzés alól 3

Mi az utasítás?  Minden és bármi, akár így hívják, akár nem, ami az arra jogosulttól érkezik, és abból a munkavállalónak arra kell következteti, hogy valamit tegyen, ne tegyen, és/vagy hogyan, stb.  Kúriai gyakorlat: „az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható az utasítás ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia.” 4

A munkáltatói utasítás (jogszerű) nem teljesítésének esetei A munkáltatói utasítás megtagadása („nem csinálom meg, és mást se teszek helyette”) Van, amikor kötelező megtagadni Van, amikor dönthet a munkavállaló Eltérés a munkáltató utasításától („mást/máshogy csinálom, mint ahogy arra utasítottak”) 5

Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) 6 A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné más személy egészségét vagy a környezetet. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Beszéljünk kicsit arról, hogy mi van munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző utasítás esetén…  Emlékeztető az 1. óráról: Mi a munkaviszonyra vonatkozó szabály?  Munkaviszonyra vonatkozó szabály – a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata.  Az utasítás jogszerűen megtagadható, de nem kötelező megtagadni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba (jogszabályba) ütközik.  Mi van, ha nem tagadjuk meg? Mentesülünk a felelősség alól, pl. büntetőügyben? 7

Eltérés a munkáltató utasításától (Mt. 54.§ (3) bek.) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 8

Mi van akkor, ha el kellene térni az utasítástól, de van lehetőség értesíteni a munkáltatót?  Együttműködési kötelezettség – szólni kell.  Ha a munkáltató megerősíti a vélelmezett őt károsító utasítást, akkor végre kell hajtani.  A jognyilatkozatoknál láttuk, hogy lehet kérni a jognyilatkozat írásba foglalását akkor is, ha az szóban is hatályos. Szóbeli utasítás esetén esetleges bizonyítási nehézségek. 9

Az utasítás jogszerű megtagadása esetén  Munkavégzés hiányában az alapbér illeti meg a munkavállalót.  De: ha nem is hajtja végre az utasítást, és az adott munkát nem is végzi el, ettől még köteles rendelkezésre állni.  Ha viszont rosszul méri fel a helyzetet, és nem jogszerű az utasítás megtagadása, vagy jogszerűtlenül tért el az utasítástól, akár egy jogszerű, súlyos kötelezettségszegés miatti munkáltatói felmondás is lehet a következménye.  Pl. nem bizonyosodik be a veszélyhelyzet, értesíthető lett volna a munkáltató, nem is fenyegette károsodás, stb.  Indokolás ! Mi az indoka az utasítás megtagadásának? Ha megtagadunk egy utasítást, „illik” megmagyarázni miért. 10

Eset:  Ha a munkavállaló jogosult megtagadni az utasítást, de ehelyett végrehajtja, akkor hogyan alakul a felelősség?  (Legf. Bír. Mfv. I /2003. sz.) 11

Tényállás:  május 8-án meghibásodott a d.-i szennyvíztisztító telepen lévő technológiai átemelő szivattyú.  Az intézkedésre jogosult csoportvezető, J. J., akit a távol lévő üzemvezető helyettesítésével is megbíztak, utasította a villanyszerelőt és a lakatost a meghibásodott szivattyú kicserélésére.  A művelet nem volt sikeres, ekkor J. J. intézkedett, hogy a szennyvizet az aknából szivattyúzzák le. A helyszínre szállított szivattyú nem működött.  A jelenlévők szétszedéssel és tisztítással megkísérelték a működőképesség helyreállítását, azonban ez sem járt sikerrel.  J. J. volt a baleset napján a kijelölt vezető, a munkavállalók a problémát neki jelezték  A szivattyú szétszedése után, a javítás eredménytelenségét követően a munkavállalók J. J.-nek szóltak, S. A. pedig J. J.-vel együtt érkezett a helyszínre, és ott is maradt. Egy tanú előadta, hogy "...Ő (J. J.)...azt mondta, nem tudta értesíteni a szippantó kocsit, s majd az A. beöltözik, s lemegy". 12

 J. J. kötelet kötött egy létrára és S. A. védőruhában, de belégzés elleni védőfelszerelés nélkül lement az aknába.  Eközben S.A. rosszul lett, eszméletét vesztette, J. J. azonnal a mentésére indult, azonban ő is hirtelen mozgásképtelenné vált. A helyszínre kihívott mentők mindkét személy halálát állapították meg.  S. A. szakképzettsége megfelelő volt, és részt vett balesetvédelmi oktatáson.  Segítségképpen: A munkaügyi bíróság a fenti tényállás alapján meghozott közbenső ítéletével megállapította, hogy néhai S. A május 9. napján történt halálos üzemi balesetéből eredően az alperes kártérítési felelőssége 80-20%- os mértékben, a munkáltatóra nézve terhesebben fennáll. 13

Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 1.:  Az alperesnek az objektív kártérítési felelőssége fennállása a perben nem volt vitatott, ezért a kártérítési felelősség alóli részbeni mentesülés (kármegosztás) jogalapját elsősorban S. A. magatartása alapján kellett vizsgálni.  E jogkérdés megítélésénél annak van először jelentősége, hogy S. A.-nak J. J. munkavégzésről tett rendelkezéseit munkajogi értelemben utasításnak kellett-e tekintenie.  A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható ennek ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia.  A perbeli bizonyítékokból aggálytalanul megállapítható, hogy J. J. volt a baleset napján a kijelölt vezető, a munkavállalók a problémát neki jelezték, tőle kértek megoldást, J. J. ennek megfelelően járt el. Magatartását (munkavédelmi szabályszegés, a veszélyes munka megtiltásának elmulasztása, a súlyos veszélyhelyzet felismerésének elmaradása) az alperes vétkes magatartásának kell tekinteni 14

Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2.:  Ilyen tényállás mellett a jelenlévők S. A.-val együtt jóhiszeműen eljárva helytállóan értelmezték J. J. nyilatkozatát utasításként.  S. A. tehát a többi jelenlévővel együtt J. J. kijelölt munkahelyi vezetőt utasításadásra feljogosítottnak tarthatta, ezért az életszerűség szabálya szerint számára utasítást jelentett J. J.-nek az ő aknába való lemenetelét tartalmazó, a jelen lévő, a megelőző tevékenység sikertelenségét J. J.-nek jelentő munkavállalók előtt tett kijelentése.  De: S.A. vétkesen közrehatott a halálos balesetben, ezért indokolt a megosztás, és helyes a 80-20% a munkáltató terhére. 15

8 óra munka - 8 óra pihenés – 8 óra szórakozás? – A munkaidő, és ami azon túl van…  16

Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt § 17

Bevezetés a témába  Csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal.  Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. 18

Pár fogalom 1:  Munkaidő :  a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint  a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.  Előkészítő vagy befejező tevékenység : minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.  Nem munkaidő  a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá  b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. 19

És még pár fogalom:  Napi munkaidő : a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott  a) teljes napi munkaidő vagy  b) részmunkaidő.  Beosztás szerinti napi munkaidő : a munkanapra elrendelt rendes munkaidő.  Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. 20

Teljes vagy részmunkaidő?  A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).  A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló  a) készenléti jellegű munkakört lát el,  b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).  A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). 21

A munkaidő beosztása 22

A munkaidő beosztás szabályai 1.  A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.  A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. 23

A munkaidő beosztás szabályai 3.  A munkaidő beosztható:  Egyenlően  Általános munkarend  Egyenlőtlenül  Munkaidő keret  Elszámolási időszak  A munkavállaló által munkáltatói engedély esetén  Kötetlen munkarend 24

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén  A munkaidő-beosztást  legalább hét nappal korábban,  legalább egy hétre  írásban kell közölni.  Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.  A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fe l, legalább négy nappal korábban módosíthatja.  Különösen fontos az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményének betartása. 25

A munkarend 26

Általános munkarend  Hétfőtől péntekig napi 8 óra. 27

Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1.  Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más)  Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása.  A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható.  Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (a heti munkaidő max. 48 óra).  A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és összevonhatók a pihenőidők.  Vagyis lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást, de korlátokkal. 28

Munkaidőkeret alkalmazása 2.  Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége.  Elkerülhető a műszakpótlék.  De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt  Kereten felüli munka  Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet.  A pótlékok is járnak.  Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani.  A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.  Kijelölni a pihenőnapokat (heti 2) és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre.  Fontos a kommunikáció. 29

Munkaidőkeret alkalmazása 3.  A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.  A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.  A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. 30

Elszámolási időszak, mint munkarend  Új szabály a Munka Törvénykönyvében.  A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.  Egyelőre még alig alkalmazzák.  Nem teljesen világos, hogy mit kell ezalatt érteni. Ez is egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé.  Egyebekben meg nagyrészt a munkaidő keret szabályait kell alkalmazni. 31

Kötetlen munkarend  A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).  A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.  Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. 32

Munkavégzés vasárnap és más munkaszüneti napokon Vasárnapra rendes munkaidő  a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,  b) az idényjelleggel,  c) a megszakítás nélkül,  d) a több műszakos tevékenység keretében,  e) a készenléti jellegű munkakörben,  f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,  g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,  h) külföldön történő munkavégzés során,  i) a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál  foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.  (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. 33

Munkaszüneti napok  Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. 34

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt §  Rendkívüli munkaidő  a) a munkaidő-beosztástól eltérő,  b) a munkaidőkereten felüli,  c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá  d) az ügyelet tartama.  A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.  Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. 35

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt § - 2.  Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő  a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy  b) az előző (baleset, elemi csapás, stb.) esetben rendelhető el.  Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.  A 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha  a) a munkaviszony nem teljes évben áll fenn,  b) vagy a munkaviszony részmunkaidős. 36

Pihenőidő, ünnepek 37

Pihenőidők fajtái  Munkaközi szünet  Napi pihenőidő  Heti pihenőidő  Heti pihenőnap  Szabadság  Rendes szabadság  Pótszabadság  Betegszabadság  Fizetés nélküli szabadság 38

Munkaközi szünet  A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama  a) a hat órát meghaladja, húsz per c,  b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.  A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.  A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.  A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.  A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti egyik részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. 39

Napi pihenőidő  104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenő időt (napi pihenőidő) kell biztosítani.  (2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani  a) az osztott munkaidőben,  b) a megszakítás nélküli,  c) a több műszakos,  d) az idényjellegű tevékenység keretében,  e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. 40

Heti pihenőnap, heti pihenőidő  A pihenőnapot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén beosztja.  Nem mindegy, hogy pihenőidő vagy pihenőnap. Más a pótléka, ha mégis munkavégzést rendelnek el.  A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.  Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.  A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (De van kivétel.)  106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.  (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.  (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. 41

A munka- és pihenőidő nyilvántartása  134. § (1) A munkáltató nyilvántartja  a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,  b) a készenlét,  c) a szabadság tartamát.  (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.  (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. 42

A szabadság 43

Szabadságok fajtái  Alapszabadság  Pótszabadságok  Betegszabadság  Fizetés nélküli szabadság 44

Az alapszabadság  A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.  Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap.  A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. 45

Leggyakoribb pótszabadságok  Életkor alapján:  A munkavállalónak éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság  16 év alatti gyermekek alapján:  1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap.  Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap  „Apanapok”:  Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.  Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap  Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra  Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kel figyelembe venni. 46

A szabadság kiadása 1.  A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató.  A munkavállaló igénye szerinti rész:  Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni.  Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.)  Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.)  Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 47

A szabadság kiadása 2.  Egyébként:  A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.  A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 48

A szabadság kiadása 3.  A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.)  A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. 49

A szabadság kiadása 4.  A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén  a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,  b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,  A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.  A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 50