TAVASZI POLLENSZEZON

Mogyoró (Corylus sp.) török mogyoró (C. colurna) közönséges mogyoró (C. avellana)

Mogyoró (Corylus sp.) Virágzás ideje: január-február Virágpor mennyisége: 4millió pollen/barka Allergenitás: –erős –keresztreakció lehetséges: gyertyán, komlógyertyán, nyír, éger

Mogyoró (Corylus avellana) monád, kisméretű (10-25 μm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben kör alakú, triporát

Közönséges mogyoró (Corylus avellana) ornamentáció: rugulát-granulát polárisekvatoriális

Török mogyoró (Corylus colurna) monád, közepes méretű (26-50 μm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben kör alakú, triporát

Török mogyoró (Corylus colurna) ornamentáció: mikroechinát, rugulát poláris ekvatoriális

Éger (Alnus sp.) – Kertész Melinda Nyírfafélék családja (Betulaceae) Északi mérsékelt égövben gyakori(folyók,lápok) Kárpát-medencében 2 faja gyakori: - Mézgás éger (Alnus glutinosa) - Hamvas éger (Alnus incana) gyökerén N-kötő sugárgombák élnek szimbiózisban

Lombhullató fa Levelei visszás tojásdadok,egyszerűek,a levélszél fűrészes Barkavirágzat – porzós virágzatok megnyúltak

Virágai gyakran a levélbontás előtt megjelennek; Áltoboz Termése kupaccsal körülvett makk

Az egyik legkorábban megjelenő allergén Februártól májusig szórja ki pollenszemeit A porzós barkái már a télen kifejlődnek Lombfakadás előtti pollenszórás Allergenitási foka magas Keresztreakció : mogyoró,gyertyán,nyír Allergenitás

Mézgás éger (Alnus glutinosa) - monád - közepes méretű - oblát - poligonális keresztmetszet ; 5-kolpát - felszíne: rugulátus-granulátus - tektum: eutektát - footlayer: folyamatos - endexine: nincs

Hamvas éger (Alnus incana) - monád - kicsi - oblát - kör keresztmetszetű ;4-kolpát - felület: granulátus - tektum: eutektát

Havasi éger (Alnus viridis) - monád - kicsi - gömbölyű - keresztmetszete kör alakú,5-porát - felülete: granulátus-rugulátus - tektum: eutektát

Közönséges tiszafa (Taxus baccata)

Virágzás ideje: február-április Pollen mennyisége: milliárd/porzós gomolyvirágzat Allergenitás: még nem kellően bizonyított Pollenje ciprusféléktől nehezen elkülöníthető - LM

Közönséges tiszafa (Taxus baccata) monád, kis méretű (10-25 µm), tojásdad

Közönséges tiszafa (Taxus baccata) ornamentáció: granulát

Boróka (Juniperus sp.) Virágzás: (február)-március-április Allergenitás: erős allergének, akinél valamelyik ciprusféle allergiát vált ki, az nagy valószínűséggel a többi rokon fajra is érzékeny közönséges boróka (J. communis)

Boróka (Juniperus sp.)

Európai ciprus (Cupressus sempervirens)

Életfa (Biota sp.)

Tuja (Thuja sp.)

Nyár (Populus sp.) – Romvári Zsófia

Szil (Ulmus sp.) Vénic szil (Ulmus laevis) monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézet: kör alakú, 6-porát, ornamentáció: verrucát-granulát

Ostorfa (Celtis sp.) sorfaként: déli ostorfa (C. australis), nyugati ostorfa (C. occidentalis) Allergenitás: kevésbé allergén, mint a szil, nincs kölcsönösség a két nemzetség (Ulmus, Celtis) pollenjére való érzékenység tekintetében

Gyertyán (Carpinus sp.) Virágzás ideje: április-május Pollen mennyisége: mogyorónál kevesebb Allergenitás: közepesen allergén

Gyertyán (Carpinus betulus)

felső fókusz optikai metszet alsó fókusz monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben: kör alakú, 4-porát

Gyertyán (Carpinus betulus) ekvatoriálispoláris ornamentáció: rugulát-microechinát

Kőris (Fraxinus sp.) Virágzás ideje: február-április Allergenitás: ellentmondásos orvosi megfigyelések, egyidejűleg virágzó egyéb olajfafélék! (fagyal, aranyfa, orgona, jázmin, olajfa)

Kőris (Fraxinus sp.) virágos kőris (F. ornus) magas kőris (F. excelsior)

Kőris (Fraxinus sp.) Fraxinus pollen Fraxinus és Picea pollen

Magas kőris (Fraxinus excelsior) magas kőris Fraxinus excelsior pollen monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben: kör alakú, 3-colpát, felső fókusz: optikai metszet: alsó fókusz:

Magas kőris (Fraxinus excelsior) ornamentáció: reticulát-heterobrochát-granulát ekvatoriális nézet poláris nézet 3-kolpát 4-kolpát colpus

Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes Rendszertani besorolás: Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Malpighiales Család: Fűzfafélék (Salicaceae) Nemzetség: Salix

Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát- medencében is él. Elterjedése, élőhelye: Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos, számos, keresztezett változattal. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Megjelenése, felépítése: Kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. Kérge eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröseszöldek, gyakran lecsüngők. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek lándzsásak vagy tojásdadok, finoman fűrészelt szélűek, esetleg ép szélűek és hullámosak. Egyivarú barkavirágai nagyon egyszerűek. A virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. A virágok tövében édes nedvet nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós barkák sárgák, esetleg pirosak. Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Életmódja A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezért a fűz főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nő. Az időszakos vízborítást is jól tűri. Laza és kötött talajon egyaránt megél. Magyarországon február-márciusban virágzik, termése május-júniusban érik be. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

A magyarországi folyók, patakok mellett is jó néhány faj képviseli magát a nemzetségből parti fűz (Salix elaeagnos) fehér fûz (Salix alba) Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

kosárkötő fűz (Salix viminalis) törékeny fûz(Salix fragilis) kecskefűz (Salix caprea) Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

****- nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle ***-gyakori allergén **-nem gyakori allergén, keveseket betegít meg *- panaszokat nem okoz, illetve allergenitásáról nincsenek adatok. Allergén hatása közepes mivel nem sok termelődik, ezért ritkán és inkább a szénanáthások közvetlen közelében okoz allergiát. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Fűz évi országos polleneloszlás Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Fűzfa Pollen A fűzfa egyaránt rovar és szélbeporzású. A fűzfa pollenje a leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető pollenek egyike. Pollen fénymikroszkópos képe: Közepes méretű µm, megnyúlt (prolate), reticulate pollen. A poláris tengely mérete 18,8 µm míg az ekvatoriális tengely mérete 20,4 µm. Tricolporat pollen melynek hasítékai szélesek és hosszúak és néha a felszínüket kicsi granuláris struktúrák (exin maradványok) borítják. A pollen fala vékony, a hálószemek mérete a hasíték irányában csökken, ezzel egy kifejezett margót alakít ki. Az intin gyakran megvastagodik és kitüremkedik a colpusok alatt. Pollen pásztázó elektronmikroszkópos képe: Jól látható a margó és a rugby labda forma. Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Fűz (Salix sp.)

Keresztreakció: nyárfa Fűz (Salix sp.) – Laboda Ágnes

Nyír (Betula sp.) Betula pendula porzós barkái – lombfakadáskor!

Nyír (Betula sp.) Virágzás ideje: március-május Pollen mennyisége: 6millió pollen/barka Allergenitás: igen erős allergén

Közönséges nyír (Betula pendula) monád, kis méretű (10-25 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben: kör alakú, 3-porát

Közönséges nyír (Betula pendula) ornamentáció: granulát-rugulát polárisekvatoriális

Juhar (Acer sp.) szélbeporzású: zöld juhar (A. negundo) – többi juharhoz képest a legtöbb virágporszem a levegőben és a leginkább allergén Virágzás ideje: március zöld juhar (Acer negundo)

Zöld juhar (Acer negundo) monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézet: kör alakú, 3-colpát, ornamentáció: rugulát-perforát ekvatoriális poláris poláris terület

Platán (Platanus sp.) Takács Boglárka

Platán törzsszerkezete

Platán levele és virágzatai

Termős virágzat

Termés- csoport

Platán allergia

Platán pollenje

Nyugati platán

Keleti platán

Juharlevelű platán

Tölgy (Quercus sp.) Virágzás ideje: április-május (lombfakadáskor) Pollen mennyisége: 1-1,5millió pollenszem/füzér Allergenitás: allergén, de nem egységes vélemény (csak a tölgyerdő zónában jelentős, nem túl nagy a pollentermelése) kocsányos tölgy (Q. robur)

Kocsányos tölgy (Quercus robur) monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézetben: kör alakú, 3-colpát, generatív sejt kocsányos tölgy (Q. robur) molyhos tölgy (Q. pubescens)

Kocsányos tölgy (Quercus robur) ornamentáció: nincs megfelelő kifejezés (perforát) poláris ekvatoriális

Fenyő (Pinus sp.) P. mugo (törpefenyő) porzós virágzata

Fenyő (Pinus sp.) Virágzás ideje: április-május Allergenitás: virágporuk tömeges, de nem allergén P. mugo légzsákos pollen P. pinaster

Fekete fenyő (Pinus nigra) poláris disztális poláris proximális ekvatoriális monád, saccát, nagy méretű ( µm), oblát

Erdei fenyő (P. sylvestris) monád, saccát, nagy méretű ( µm), ornamentáció: verrucát-granulát hidratált pollen exine – cappa exine – saccus

Közönséges bükk (Fagus sylvatica) Virágzás ideje: április-május Allergenitás: közepesen allergén

Közönséges bükk (Fagus sylvatica) monád, közepes méretű (26-50 µm), gömb alakú, ekvatoriális nézet: kör alakú, 3-colporát, ornamentáció: rugulát-perforát polárisdehidratált colpus porus

Tavaszi pollenszezon növényei: hársfa (Tilia sp.) Készítette: Horváth Marianna PTE-TTK Biológia

Tilia sp. rendszertana Phylum: Magnoliophyta (zárvatermők) Subphylum: Rosophytina (kétszikűek) Classis: Rosopsida (valódi kétszikűek) Subclassis: Rosidae (központi kétszikűek) Superordo: Malvanae Ordo: Malvales (mályvavirágúak) Familia: Tiliaceae (hársfafélék)

Tilia sp. jellemzői nagy termetű fa (30-35m) levele nagyobb, puha tapintású, az érzugok és az erek fehéren, szakállasan szőrösek a levéllemez vékony, széle fűrészes alfajai a hajtások és a levelek tulajdonságaiban igen eltérőek lehetnek

a virágzás lombfakadáskor történik rovar- és szélmegporzású fák kettős bogas virágzattal rendelkeznek, amelynek kocsánya egy repítőkészülékül szolgáló hártyás murvalevéllel nőtt össze a csészelevelek tövében mézelő nektármirigyek találhatóak sok porzó és sok sziromlevél jellemző rájuk Tilia sp.

a magház 5 rekeszű  ebben kb. 2x5 magkezdemény található, ezekből azonban csak egyetlen egymagvú makk keletkezik, a többi elcsökevényesedik termése bordás, kemény falú, a tengelyén hártyás murvalevél áll, amely a termés repítőkészülékéül szolgál Tilia sp.

Néhány hazánkban előforduló faj Ezüst hárs (Tilia tomentosa) Kislevelű hárs (Tilia cordata) Közönséges hárs (Tilia vulgaris) Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)  alfajai: bársonyos hárs kopasz hárs veres hárs

Pollennaptár virágzási időszak: május – július allergenitási fok: közepes (nem gyakori allergén)

Pollenszemek leírása 1.Kislevelű hárs (Tilia cordata) monád közepes méretű pollen (26-50 μm) oblát (tehát a pollenszem poláris tengelye rövidebb az ekvatoriális síkjánál) ekvatoriális vonala: kör alakú, tricolpat ornamentáció (díszítése): mikroretikuláris tectum: semitectat

Tilia europea pollen

2. Tilia euchlora monád kis méretű pollen (10-25 μm) oblát ekvatoriális vonala: kör alakú, tricolpat ornamentáció: mikroretikuláris – perforát

3. Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) monád kis méretű pollen (10-25 μm) oblát ekvatoriális vonala: kör alakú, tricolpat tectum: semitectat foot-layer: folyamatos, összefüggő endexin: hiányzik

4. Ezüst hárs (Tilia tomentosa) monád kis méretű pollen (10-25 μm) ekvatoriális vonala: kör alakú, tricolpat ornamentáció: mikroretikuláris – perforát tectum: eutectat foot-layer: folyamatos, összefüggő endexin: hiányzik

Felhasznált források: Borhidi Attila (2007): A zárvatermők rendszertana