Betyárok és szabadsághősök nyomában a Délvidéken április 25 – 29. HAT

2016. április állomás: SZABADKA A Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma , a környező településekkel együtt megközelíti a főt. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és a bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad Szabadka - a magyar szecessziós építészet legszebb városa. Szabadka mellett a Délvidék névtelen hőseire emlékezünk - csak Szabadkán több mint kétezren estek áldozatául a délvidéki szerb népirtásnak ben. A hosszú emlékfalon, a temető mellett az ő neveiket olvashatjuk Városháza

Rövid utazás után a színmagyar lakosságú adai tanyavilágba, a betyárok fő bujkáló- és szoknyavadász területére érünk. Felidézzük Rózsa Sándor betyárseregének délvidéki hős- (és kevésbé hős) tetteit. Úti célunk Völgypart, amely egy turisták által szinte soha nem járt, mégis látogatásra érdemes tanyaközpont. A helyi magyar iskolában barátkozunk, ismerkedünk és bemutatjuk egymásnak lakóhelyünket, iskolánkat. Átadjuk itthon gyűjtött könyv- és tanszer adományunkat az iskola részére. Völgypart: megnézzük a közelmúltban felavatott „Összetartozás oszlopa” kopjafát, majd a helyi diáksággal közös, 1848/’49-es témára is felfűzött hagyományőrző műsorának tapsolhatunk szép környezetben, a kopjafa mellett kialakított szabadtéri színpadon. Mi is bemutatjuk műsorunkat. Szállás: Kishegyesen (3 éj).

SZÁLLÁS: KISHEGYESEN Kishegyes község Vajdaságban, Bácska szívében a Krivaja (Bácsér) folyó két partján, a Telecskai dombok ölelésében helyezkedik el, ahol 3 településen mintegy lakos él Bácsfeketehegyen, Szikicsen és Kishegyesen, akik zömében magyarok, szerbek és montenegróiak, köztük katolikusok, reformátusok és pravoszlávok vannak. Kishegyes neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkant fel, a Község területe 181 km2. Kishegyes már országhatárokon túl is ismertté vált a magyar hagyományőrzés, kultúra ápolása, tájjelegű termékei és híres fesztiváljai által, ahol minden lehetőség adott a vadász-, sport- és szabadidő turizmus,illetve a falusi idegenforgalom fellendülésére. Idegenforgalmi különlegességek : tanya-, tájház és pékmúzeum látogatás, meggyszüreten való részvétel, meggyes látogatás, pálinkafőzés, méhészlátogatás, termékbemutatók, részvétel pergetésben, kaptármúzeum, kecskefarm látogatás, vadászat apró vadra, ökotúrázás. Számos ma ismert író, képzőművész, színész, zenész és újságíró Kishegyesen kezdte karrierjét : Lajkó Félix és Rúzsa Magdolna pályája is Kishegyesről indult.

2. nap: ELEMÉR Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az elemírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom jelenleg raktárként szolgál. A Kiss-család kastélyát 1936-ban bontották le.

Az Óbega - Császár-tó Speciális Rezervátumban (világörökség) turistahajó vár minket, hogy behatoljunk a természet érintetlen birodalmába, ahol mintegy 250 madárfaj és 40 emlős jelenlétét regisztrálták eddig. ÓBEGA - CSÁSZÁRTÓ

Kora este az écskai Lázár-kastélyt tekintjük meg, ahol Liszt Ferenc muzsikált egykor az écskai aradi vártanú, Lázár Vilmos családjának. Vacsora után a Csillag Születik versenyen elődöntőbe jutott Fokos Zenekar műsorát élvezhetjük. A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilenc éves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.

A Vajdaság fővárosában, Újvidéken teszünk sétát. A város szép főterét a Mária Neve katolikus nagytemplom neogótikus, monumentális épülete határozza meg, melyből legyezőszerűen ágaznak szét a nyüzsgő belvárosi utcák. 3. nap: ÚJVIDÉK Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is. A város főteréről nyílik a Zmaj utca (Zmajeva ulica). Ezen utca végén található a újvidéki szerb érsek palotája (Vladičanski dvor). A másik nevezetes utca a Duna utca (Dunavska ulica), mely a Duna parkba (Dunavski park) torkollik.

Péterváradra megyünk - Európa egyik legnagyobb, teljesen ép erődítményrendszerében megnézzük a híres, részeges óratornyot is. Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű. Pétervárad a középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta, ma múzeum és jelentős kirándulóhely a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt.

Nándorfehérvár-Belgrád – városnézés a szerb fővárosban, mely a magyar történelmi múlt fontos része, a török elleni csatározások egyik legfőbb és fordulatokban leggazdagabb helyszíne, melyhez Hunyadi János legendás diadala kötődik. Történelme során Belgrád a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el.

Sétálunk a Tisza-parti, hangulatos Törökbecsén. Megnézzük a Hungária szobrot és az itt született gróf Leiningen Westenburg Károly, az Aradi 13-ak egyikének szobrát is. 4. nap: TÖRÖKBECSE Törökbecse, Becse nevét évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt, és 1342-ben már vára is fennállt a Tisza szigetén.

Kirándulást teszünk a Sóskopóhoz, a hatalmas területű, kiszáradt tómederhez, majd ellátogatunk a Délvidék egyik legértékesebb építészeti emlékéhez, a Szent István idejében kibővült, korábban ősi szakrális helyként működő, először 1030-ban említett, kísérteties, romjaiban is monumentális aracsi pusztatemplomhoz

Este Micsik Béla tréfás-mesés hangszerbemutatóját élvezhetjük, aki 16 magyar népi hangszert fog művészi szinten megszólaltatni a kedvünkért!

5. nap ÓBECSE - KISHEGYES Az óriás zsilip a Tiszán Óbecse és Törökbecse között egykor a világ legnagyobb, legmodernebb zsilipje volt, amelyet Kossuth Lajos hadmérnöke, a magyar és amerikai szabadságharcos, Türr István tervezett. Felidézzük emlékét, szerepét a szabadságharcban. Továbbutazva még délelőtt Kishegyesre érünk: a helyi magyar iskolában barátkozunk, ismerkedünk diáktársainkkal és bemutatjuk egymásnak lakóhelyünket, iskolánkat. A szabadságharchoz idején a magyar hadsereg július 14-én Gujon Richárd honvédtábornok vezetésével Kishegyesen vívta meg utolsó győztes csatáját Jelasics hadai ellen – felidézzük a csatát, és a szabadságharc záró epizódjait.

Séta a zentai Tisza-parton, látogatás a magyarországi török uralomnak véget vető zentai csata emlékmúzeumában, mely a városháza tornyában található. Innen szép rálátás nyílik a Bánátra és Bácskára. Hazautazás.