I. tétel

Ön egy vállalatnál dolgozik, amelynél az e- technológiák alkalmazása már megkezdődött. Azt a feladatot kapta, hogy elemezze az egyes fejlődési szakaszokat és azok hatását Információtartalom vázlata Az e-technológiák fejlődési szakaszainak elemzése – Bilaterális extranetes EDI –kapcsolatok – Elektronikus jelenlét – Elektronikus együttműködés – Elektronikus tranzakció – Elektronikus piactér – Elektronikus partnerhálózatok

Az e-technológiák fejlődési szakaszainak elemzése

Bilaterális extranetes EDI –kapcsolatok 0. (megelőző) szakasz: Bilaterális extranetes EDI- kapcsolatok. Az 1990-es éveket megelőzően is voltak - főként nagyvállalatok - között elektronikus kapcsolatok. A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, Interneten kívüli hálózatokon az EDI-szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és standardizált tranzakciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. A kapcsolat mindig két stratégiai partner, vagy szoros kereskedelmi kapcsolatban álló vállalatpáros között jött létre.

Elektronikus jelenlét 1.szakasz: Elektronikus jelenlét. Ez már internet technológia, de ez esetben a honlapok még kizárólag marketingcélokat szolgálnak. Az alkalmazott megoldások nem mutatnak túl egy új kommunikációs csatorna lehetőségein. A vállalatok az új csatornán egyirányú kommunikációt folytatnak. Ennek tipikus megjelenési formája az elektronikus katalógus, kiegészítve elérhetőségi információkkal és reklámokkal.

Elektronikus együttműködés 2.szakasz: Elektronikus együttműködés. Lényege a kétirányú kommunikáció, de a vállalat szélesebb körben a vevőivel, a beszállítóival és a partnereivel létesít együttműködést, kihasználva az internet adta lehetőségeket és eszközöket. Jellegzetessége az Interakció és a párbeszéd. A vállalat beszállítói hozzáférnek a készletinformációkhoz, a vevők termékkatalógushoz jutnak és elmondhatják észrevételeiket, visszajelzéseiket stb. Az elektronikus együttműködés elengedhetetlenül szükséges alapja az olyan korszerű logisztikai rendszereknek, mint a just in time vagy a nulla készletelvű termelés és kiszolgálás.

Elektronikus tranzakció 3.szakasz: Elektronikus tranzakció. Ebben a szakaszban a piaci szereplők az elektronikus csatornák lehetőségeit kiterjesztik a kereskedelmi tranzakciókra is. Az Interneten on- line felkínált árukat és szolgáltatásokat elektronikus formában is meg lehet rendelni, tehát az üzlet elektronikus formában jön létre. Fejlettebb eseteiben a megrendelést kővető szakaszok is megvalósulhatnak elektronikus formában. A megrendelést követő on-line és off-line formában is megvalósítható szakaszok a következők lehetnek: rendelés-visszaigazolás, szerződéskötés, fizetés vagy átutalás, termékek utógondozása, kiegészítő szolgáltatások nyújtása,beüzemelés, karbantartás, ellenőrzés, termékszállítási közreműködés, termék nyomon követés. Digitális termék esetében a termék,szállítás' maga is történhet on-line formában. Ebben a szakaszban a logisztika számára az anyagáramlási rendszerek szervezésében már meghatározók az e-technológia adta speciális igények. (A korábbi szakaszokban elsősorban még csak információszervezési megoldásokra volt szükség.)

Elektronikus piactér 4. szakasz: Elektronikus piactér. Az e-technológiák negyedik szakasza napjainkban is alakulófélben van; egyrészt az egységes elektronikus piactér meg­teremtésével áll összefüggésben, másrészt az jellemzi, hogy harmad- és negyedszintű elektronikus partnerszolgáltalók (un. kiberközvetítők) is megjelennek a folyamatban. Az elektronikus piactér a valódi piacterektől eltérően mind földrajzilag, mind időben szétszórt résztvevőket is egyesíteni tud. Sajátossága a nagyfokú automatizáció, ami a logisztikai rendszerekre is komoly hatással van.

Elektronikus partnerhálózatok 5. szakasz: Elektronikus partnerhálózatok. Ez a hálózati gazdaság jelenleg ismert legmagasabb állomása, amelynek a csírái már megjelentek. A minőségi fejlődés a különböző hálózatok, piacterek, platformok összetett partneri együttműködésével és összekapcsolódásával jön létre. A lokális és a regionális hálózati elemek összekapcsolódásával a kereskedelmi partnerek száma ugrásszerűen nő, és egy kritikus méret után a résztvevők mennyisége többletelőnyöket nyújt. (A hálózatok ereje a tagok számának növekedé­sével mértani arányban nő.) Előnyös iparági együttműködést tesz lehetővé a különböző hálózattípusok összekapcsolódása, melyek között egyaránt megtaláljuk a B2B, B2C, B2A, C2C és C2A kapcsolatokat. A logisztika számára az automatizált partnerkapcsolatok és a logisztikai szolgáltatók összehangolása jelent minőségileg új szintet.

II. tétel Vállalati vezetője felkéri elemezze, hogyan hat az e-technológia a logisztikai folyamat szerkezetére? Az e-logisztika folyamatának szerkezete Az információ áramlás iránya A virtuális termék A virtuális termék tartalma A szekunder információk A primer információk Tercier információk Az igények elektronikus regisztrálása Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést befolyásoló szintjei Strukturális változások – Dezintermediáció – Reintermediáció – Intermediáció A kiberközvetítői

Az e-logisztika folyamatának szerkezete Tulajdonjog Promóció Fizikai áru, anyag Terméket kísérő információk

Az e-logisztika folyamatának szerkezete

Az információ áramlás iránya Az e-logisztikai folyamatok szerkezeti ábráján látható, hogy az információ áramlási iránya jellemzően inkább kétirányú. Új információs jelenség, hogy a termékkel szinkronban megjelenik a „virtuális termék" is, amely a termék vetülete. A virtuális termék Összefoglalja mindazok a digitális információkat, amelyek az interneten termékdigitalizált formájaként jutnak el a fogyasztóhoz vagy a potenciális fogyasztóhoz.

A virtuális termék tartalma digitális leírását (adat, szöveg, kép, animáció); műszaki jellemzőit (digitális leírás, bemutatás, pl. 3D megjelenítés); a felhasználó számára megkülönböztetett fontosságú jellemzőket („elvárt termék" ígérete); marketinginformációkat (termékkialakítás, design, reklám- jelleg); a terméket kiegészítő digitális szolgáltatásokat (installáció, upgrade, termék-utógondozás, fejlesztési hírek, „vevőbehálózás", kedvezmények stb.); a termék testre szabását elősegítő internetfunkciókat (egyedi jelleget kölcsönző lehetőségek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.).

A szekunder információk A kísérő (szekunder) információk továbbra is együtt mozognak a termékkel (pl. a termék csomagolásán szereplő információk, vonalkód, szállítólevél stb.), de a virtuális termék mint információ a terméktől elkülönülten is tud mozogni, valamint „messzebbre" is eljut, globális információt hordoz. A elektronikus marketingben és logisztikában a termékek lokális jellege egyre inkább megszűnik (egyre nehezebb a különbséget észrevennünk). A primer információk A visszafelé irányuló információk az e-logisztika esetében szintén megváltoznak. Visszafelé haladásuk közben különböző logisztikai funkciók „beindulását" eredményezik. Ezeket primer vagy aktivizáló információknak is nevezzük. Az aktivizáló információk jelentik a szívásos (pull) rendszer vezérlő jeleit. Ezek hatására egész logisztikai láncolat indul be, és juttatja

Tercier információk Az elektronikus csatorna lehetőséget teremt a tranzakciót követő (tercier) információ visszajuttatására is. Ezek az információk fontos szerepet kapnak a vásárlói elégedettség mérésében, vagy felhasználhatók a termék/ szolgáltatás továbbfejlesztésében is. A poszttranzakciós információk előnye, hogy azonnali és közvetlen visszacsatolást adnak. a piaci folyamatokba is bevonhatók egyfajta promóciós eszközként. Egyes elektronikus áruházakban a vásárlói vélemények, tapasztalatok, értékelési pontszámok az egyes termékekkel kapcsolatban megtekinthetők, ezzel is erősítve a „szájpropaganda" szerepét

Az igények elektronikus regisztrálása Az e-logisztikai eszközök alkalmazásának további nagy lehetősége az igények elektronikus regisztrálása, melynek segítségével a termelés előre felkészíthető a szükségletekre. A regisztrált igények azonban nemcsak mennyiségi jellegűek lehetnek, hanem részt vehetnek a termékkialakítás folyamatában is, vagyis a vevői igényeknek jobban megfelelő „termék- designban" és a szorosan kapcsolódó termelésirányításban. A vevői igények egyre erőteljesebben integrálódnak a szállító (gyártó) tevékenységébe

Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést befolyásoló szintjei

Strukturális változások Dezintermediáció : Az értéklánc egyes tagjai kiiktatódnak vagy teljesen megszűnnek. A végfogyasztó közvetlen kapcsolatot építhet ki a nagykereskedővel, sőt akár a termelővel. Reintermediáció: már meglévő szereplők a korábbinál erősebb vagy gyengébb központosító szerepet töltenek be: például ha a termelő, a kiskereskedő vagy a szállító átvállalja a nagykereskedő szerepét, illetve amikor eltolódik a rendszerintegrátori funkció. Intermediáció Az intermedláció azt fejezi ki, hogy teljesen új közvetítő típusok is megjelenhetnek: például az un. kiberközvetítők. A kiberközvetítők a logisztikai lánc több pontján is megjelenhetnek és interface-ként kapcsolják össze az egyes tagokat

A kiberközvetítői A kiberközvetítők a logisztikai lánc szerves részét képzik, hol az információáramlásban, hol az anyagáramlásban vesznek részt mint harmad- vagy negyedszintű szolgáltatók. Kiberközvetítők mindazok a szolgáltatók, akik az elektronikus termékcsere megvalósításán közreműködik.

III. tétel Vállalati vezetője felkéri elemezze, hogyan hat az e-technológia a logisztikai folyamat szerkezetére? Ezúttal ismertesse az e-logisztikai modellt és a megváltozott ellátási lánc ellentmondásait valamint a terméktípusokat! Információtartalom vázlata Az e-logisztikai gyémántmodell Az ellátási lánc ellentmondásai A termékek értéke A termék értékének összetevői

Az e-logisztikai gyémántmodell

A 3PL (Third Party Logistics) A 90-es évek elején-közepén vált általánosan elterjedtté. Ettől az időtől kezdték 3PL szolgáltatóként (Third Party Logistics Provider) nevezni azokat a cégeket, melyek a hagyományos fuvarozáson, raktározáson túlmenően egyre komplexebb, sokrétűbb szolgáltatást nyújtottak ügyfeleiknek (pl. beszállítás, raktározás, készletgazdálkodás, komissiózás, disztribúció, átcsomagolás, komplettírozás, vevőszolgálat) többnyire hosszabb távú, partneri kapcsolat formájában. Ezek a logisztikai szolgáltatók – harmadik félként – sok esetben beékelődtek a tradicionális vevő-szállító kapcsolatba, lehetővé és szükségessé téve a vevő-szállító viszony újraértelmezését, és új – immár a 3PL szolgáltatókat is magába integráló – folyamatok kialakítását.

4PL (Fourth Party Logistics) Elnevezés az Accenture-től (volt Andersen Consulting) származik: egy 1996-ból származó tanulmányukban használták először a 4PL kifejezést, sőt azt védjegyeztették is. Ekkorra már közismertté és divatossá váltak a Supply Chain Management elméletek, melyek szerint „napjainkban nem az egyes cégek, hanem az ellátási láncok versenyeznek egymással” és „a legnagyobb hatékonyságjavulást és költségcsökkenést akkor tudjuk elérni, ha a folyamatokat az ellátási lánc egészére optimalizáljuk”. Ezt az ellátásilánc-koordinátor, -integrátor szerepet látják el a 4PL szolgáltatók, melyek saját és az ellátási láncban működő többi cég erőforrásait és képességeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc folyamatait. A 4PL szolgáltatóknak olyan gyakorlattal, know-how-val és IT-támogatással kell rendelkezniük, mely ezt az integrátor funkciót lehetővé teszi.

Mivel ebben az üzleti modellben igen nagy az ellátási lánc résztvevőinek egymásra utaltsága és a 4PL szolgáltatótól való függése, elengedhetetlen, hogy a 4PL, a lánc kulcsszereplői (termelők, vevők) és a logisztikai funkciókat végző 3PL cégek között hosszabb távú, partneri viszony legyen. Bár a 4PL cégek elvileg lehetnek eszközök nélküli, virtuális cégek is, a gyakorlatban azonban leginkább a 3PL szolgáltatók pozícionálják magukat ebbe a supply chain integrátor szerepbe. Miután mind a 3PL, mind a 4PL kifejezések meghonosodtak, a szakirodalomban – utólag – napvilágot látott az 1PL és 2PL definíciója is.

Logisztikai szolgáltató fejlődése

Eszerint 1PL-nek (First Party Logistics) nevezzük azt az üzleti modellt, melyben a gyártó a logisztikai funkciókat egyedül, saját eszközökkel látja el. 2PL (Second Party Logistics) pedig az a konstrukció, amelyben bizonyos alap logisztikai funkciókat (raktározás, szállítás) logisztikai szolgáltatók végeznek, de ezen műveletek komplexitása nem éri el a 3PL szintet, és a szolgáltatóval nincs kialakult partneri viszony. Hogy létezik-e 5PL üzleti modell, és hogyan lehetne definiálni, megoszlanak a vélemények. Tény, hogy az 5PL kifejezés az ezredforduló táján jelent meg, amikor az e-Business hullám a csúcspontján volt. Néhány logisztikai szolgáltató, amely állítólag e- Business megoldásokat kínált ügyfeleinek (a versenytársaktól való megkülönböztetés érdekében és az e-Business eufória révületében) 5PL-nek kezdte magát nevezni. Más publikációk viszont a logisztikai elektronikus piacterek (e-marketplace) üzemeltetőit definiálták 5PL- nek, mivel ezt az üzleti modellt a PL-evolúció újabb állomásának tekintették. Mindezek alapján úgy véljük, egyelőre korai az 5PL kifejezés használata, annál is inkább, mivel még a 4PL modell sem terjedt el kellően széles körben.

Az ellátási lánc ellentmondásai az ellátási láncok dezintermediációja (a hagyományos közvetítők megkerülése) mellett a reintermediáció is folyamatban van, valamint teljesen új közvetítők is megjelenhetnek; az elektronikus beszerzés szabadabb lehetőséget teremt a beszállítók megválasztására és váltogatására (szabadabb üzleti partnerváltás) de a logisztikai folyamatok hatékonyságának növelése érdekében a stratégiai hosszú távú kapcsolatok jelentősége növekszik, a kiszervezési törekvésekkel szemben - melyek a vállalati tevékenység leegyszerűsödésére, specializálására fokuszálnak - az ellátási lánc stratégiai integrálódása szükségessé teszi a vállalati határok elmosódását a menedzsment külső összehangolását és komplexitásának növelését a virtuális piac sokkal szélesebb (globalizáltabb) értékesítési lehetőséget nyújt, ami uniformizált tömegtermelés!, méretgazdaságossági és standardizált minőségi megfontolásokat helyez előtérbe, ugyanakkor az egyedi vásárlói igények, a lokalizált és regionalizált érdekek egyre nagyobb fokú testreszabást igényelnek stb.

A termékek értéke A termékek értéke (ára) még jobban eltávolodik az előállítási értékétől. Korábban láttuk, hogy a termék gyártási költsége a termék árának legfeljebb ötven százalékát teszi ki. Ez még tovább csökken, ami nemcsak a marketingköltségek növekedésének köszönhető, hanem a termék „kiszélesedésének" is. A termék kiszélesedése a formahasznosságra ráépülő szolgáltatások révén jön létre, amely így „megfelelőbb" lesz a fogyasztó számára. (A beépülő szolgáltatási érték kapcsán jelentős versenyelőny is keletkezik.) Az e- logisztika további „értékrétegeket" hoz létre, és lehetővé teszi a termék fogalmának újabb kibővített értelmezését. A hagyományos értékeket e-logisztikával bővítve a fogyasztó további két hasznosságtípushoz is jut, egyrészt magasabb termékbiztonságot kap (stabilitás, minőségi szabványok, hitelesség, bizalom stb.), másrészt a termék egyedi jellegével - a virtuális termékhez kötődő szolgáltatások révén - sajátos individuális személyiségi igényét is kielégítheti. Ez a testre-szabási vagy egyediség hasznosság.

A termék értékének összetevői Vevői szükségletek, igények Termelés Humán erőforrás Pénzügy Beszerzés Értékesítés