SUSTAINABLE GROUNDWATER YIELD

„a fenntarthatóság fogalma frázissá vált” (Szanyi János 2004) „Változtatni kell a hatósági gyakorlatot, a vízkészlet statikus felosztása nem vezet eredményre.”

HASZNOSÍTHATÓ felszín alatti vízkészletek? Amennyit engedélyeznek! Amennyi utánpótlódik? (Mennyit termelhetünk?)

Utánpótlódás? Milyen módszerrel?

“No single comprehensive estimation technique can yet be identified from the spectrum of methods available; all are reported to give suspect results.” Ian Simmers (1987) In the preface of the proceedings of a conference on recharge estimation in Turkey …relating to natural recharge:

Ma már nem is lehet tudni, mi az az utánpótlódás

„…megcsapolás nélkül utánpótlódás nem lehetséges…” (Lorberer Árpád 1973)

Magyarország felszín alatti vízkészletei Mindig az utánpótlódás alapján határozták meg a vízkészleteket:

Vízkészlet? Kell ez nekünk?

„… a készlet mind fogalmilag (és ezzel együtt) mind számszakilag nehezen definiálható, és könnyebb megadott, konkrét kitermelések összességének negatív hatásait megítélve a legújabb (tervezett) megvalósíthatóságát eldönteni.” ( † Halász Béla 1995)

Utánpótlódás? Vízkészlet? Mekkora területre?

Szabadegyháza, p jelű víztest, a még szabad (felhasználható) készlet m 3 /d, ennek csak 6,6 %-át teszi ki a HUNGRANA többletigénye.

A vízkészlet nem számít, egyedi hatásvizsgálat kell! Mi legyen a vizsgálandó hatás? Mekkora (káros) hatás tűrhető el?

A paragrafusok dzsungelében Szabadegyházán

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (4) b. pont: Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: ”a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés” Tehát a kútnál sem!

A 302/2008. (XII.17.) szerinti módosítás után 4. § (4) b. pont: Felszín alatti víztest vagy víztest csoport jó mennyiségi állapotú, ha: ”a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megszabott arányánál nagyobb részén nem következik be jelentős mértékben vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés”

27.“Rendelkezésre álló felszín alatti vízkészlet” a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek 4. cikkben részletezett ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.

A Víz Keretirányelv szerint: ne okozzunk jelentős kárt - sem a felszíni vizek ökológiai állapotában, - sem a szárazföldi ökoszisztémák életében.

Ahol nem ökológiai veszélyeztettség állt fenn, ott ezt a rongyos régi jogszabályt is elő kellett venni:

„A vízbázis kapacitása az a vízmennyiség, melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják” (123/1997 Korm. rendelet)

TÚL SOK jogszabály van (gyakran betarthatalanok)

A hivatali hozzáállás mégis új jogszabályt szeretne…

…de ha a jogszabály majd rosszul sikerül, akkor ezt is engedélyezni kell:

…sőt ezt is:

A fenntarthatóság szakmai feltételeit kellene kutatni

Groundwater Resources Sustainability Indicators

Nemzetközi egyetértés: az ÖKOLÓGIAI VÍZIGÉNY a talajvízszintek megfelelő mélységben való tartásával biztosítható

szerint például az Eucalyptus marginata számára a javasolt EWR (Ecological Water Requirement) a tereptől mért őszi talajvízszintben van megadva, és ez élőhelytől függően 2.3 – 8.4 m mélység lehet. Froend és Loomes

megállapították, hogy az általuk vizsgált területen 1 és 6 m–es talajvízmélységek közti értékek megfelelők a vegetáció számára, optimális viszonyok pedig 3.5 m–es mélység mellett voltak tapasztalhatók. Xiaomei Jin és társai

TalajtípusTermény h min (cm)h opt (cm)h max (cm) Könnyű vályog Gyapot Kukorica Őszi búza Közepes vályog Gyapot Kukorica Őszi búza Agyag Gyapot Kukorica Őszi búza Cui Ya-li és társai meghatározták azokat a talajvízmélységeket, amelyek mellett még nem következnek be károsodások: Látható, hogy az optimális szint alatt 120 cm-rel még bármelyik talajban bármelyik növény megél, de agyagtalajokban még az optimálisnál 400 cm-rel mélyebb szint is megfelel.

szerint Hollandia területének nagy részén a 80 cm-es talajvízmélység adódott optimálisnak a termelés jövedelmezőségének elemzése alapján. Továbbá megállapították, hogy ehhez viszonyítva 50 cm-rel alacsonyabb szint 94 %-os, 50 cm-rel magasabb szint pedig csak 89 %-os jövedelmezőséget biztosít. Oltmer

Nyugat-ausztráliai erdőkben úgy találták, hogy az érzékenyebb fajok (Banksia ilicifolia) széleskörű pusztulása egybeesett a talajvízszint 2.2 m-es süllyedésével, miközben nem észleltek jelentős károkat azokon a monitorozott helyszíneken, amelyeket kevésbé befolyásolt a vízkivétel. Groom és társai

Talajvíztől függő szárazföldi vegetációknál általánosságban azt tapasztalták, hogy 0.5 m-nél kisebb talajvízszint-süllyedés nem okoz kárt, ha a süllyedés üteme kisebb 0.1 m/év-nél. Department of Water, Australia

A magyar ökológusoktól ökológiai vízigényt vártak, vízhozamban Végül nyilatkoztak az ökológiailag kívánatos talajvíz-mélységekről

Szabadegyházán: Ökológiai hatás: talajvízszintek alapján Gazdasági hatás: rétegvíz-nyomásszintek alapján

A Hsz-203 talajvízkút az V. kútcsoport mellett

Szabadegyháza települési vízbázis II-es (nem üzemelő) kútja

Szabadegyházán: nincs ökológiai károkozás A gazdasági károkat az építtető megtéríti.

Annakidején Einstein gondolatait is kevesen értették, pedig azok mennyivel egyszerűbbek voltak!