EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,

Az előadások a következő témára: "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,"— Előadás másolata:

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége, gyakorisága, okozott kár – általános összefoglaló Juhász Norbert Házi dolgozat Bartholy Judit Klímaváltozás Előadás Budapest, 2013

2 Az aszály definiálása és kialakulásának tényezői Az aszály általában hosszabb ideig tartó vízhiányos időszakot jelent. Az aszály kialakulásában és súlyosságában jelentős szerepet játszik a területre eső csapadék mennyisége és időbeli eloszlása. De emellett a szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások is okozhatják.

3 Az aszály mérése és mutatói PSDI a havi csapadékösszegekkel, a havi átlaghőmérséklet idősorokkal és a talaj szempontjából hasznosítható vízkapacitással szimuláljuk a talaj nedvességtartalmát SPI az aktuálisan lehullott csapadék és az átlagos mennyiség viszonyát írja le. Számítása csak normál eloszlású csapadékadatsort igényel. Az eloszlás minden egyes pontjához valamilyen valószínűség tartozik, gyakorlatilag ezek a valószínűségek maguk az SPI értékek PAIPAI=k t *k p *k gw *PAI 0 Távérzékelés

4 Aszály az agrometerológiában A növények rendelkezésére álló vízkészletek –Légköri nedvesség –Talajnedvesség –Lefolyás

5 A vízellátottság fontossága A növény, mint köztes rendszer A növények vízigénye –Optimális –Termesztési –Maximális –Minimális Termo-, hidro- ésszoláris reguláció Vízkészlet Vízellátottság

6 A légköri szárazság Meterológiai jelenség, fizikai erők hatásának összessége. A relatív nedvességtartalom és a hőmérséklet a szabályozó tényezők. A növény válaszreakciói a légköri szárazságra –Párologtatás –Fotoszintézis –Hőoptimum

7 Felhasznált irodalom Szász G. – Tőkei L. (1997): Meterológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda kiadó, Budapest. ISBN 9639239232 Szász G. (1988): Agrometerológia. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. ISBN 9632326679 Dr. Varga-Haszonits Z. (1977): Agrometerológia. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. ISBN9632302818 Dr. Varga-Haszonits Z. – Varga Z. – Lantos Zs. (2004): Az éghajlati változékonyság és az extrém jelenségek agroklimatológiai elemzése. Monocopy Kft., Maronvásár. Pálfai I. (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest. ISBN 9635523823 Nádor G. – Oravecz S.: Aszálykárok kimutatása űrfelvételek felhasználásával http://www.fomi.hu/honlap/magyar/projektek/leirasok/aszalykar/aszalykar.ht m. Letöltés ideje: 2013.10.16. http://www.fomi.hu/honlap/magyar/projektek/leirasok/aszalykar/aszalykar.ht m

8 Köszönöm a figyelmet!