A DLA kurzus során felmerült kérdésekhez kapcsolódó illusztratív információk Kaucsek György

„KATAPULTÁLÁS”

Kompetencia fogalma n * KÉPESSÉG EGY HELYZET KEZELÉSÉRE (ujjak) n * CSELEKVŐKÉPESSÉG (tenyér)

A KOMPETENCIA „KÉZ”-MODELLJE Motiváció Egészség Hit Munka és életfeltételek stb. Vezetési- szervezeti erőforrások Kapcsolat Értékrend Tapasztalat Gyakorlati készségek Elméleti ismeretek Kommunikáció

n Stressz modell

Követelmények és cselekvési-döntési játéktér (KARASEK, 1979) Követelmények csekélymagas csekély Döntési játéktér Tünetgyakoriság (%) –Szívmegbetegedések –Idegi panaszok –Túlzott fáradtság

FALAK LEBONTÁSA

Le kell bontani azokat a falakat, amelyek elválasztanak bennünket egymástól a szervezeten belül, valamint a fontos fogyasztóinktól, partnereinktől.” JACK WELCH:

A HATÁROK EGYRE INKÁBB PSZICHOLÓGI- AIAK LESZNEK...

PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, I.

PSZICHOLÓGIAI HATÁROK, II.

Gibson közvetlen érzékelés elmélete szerint n érzékelő rendszerünk inkább az energiaáram mintáira van hangolva és nem annyira az energiára. Ezek a minták, amelyek szándékolt viselkedéseket vagy lehetőségeket specifikálnak, nem érzék specifikusak, így egyik érzékszervi modalitásból áttehetők a másikba. Ezt igazolták azok a kísérletek, amelyekben az illat, hang, íz vizuális formában való kifejeződését vizsgálták. Kiderült, hogy pl. lehetséges a desszert ízét kifejezni annak csomagolásában, a zenét a tárgy alakjában, tehát az emberek képesek vizuális formákban kifejezni különböző érzékleteket, és mások képesek azokat ugyanolyannak, vagy hasonlónak észlelni. n Az észlelt alakzatokból kell haladni az általuk hordozott jelentések felé.

TUDATOSSÁG

Tudatosság n Feltétlenül többet kell az emberek szükségleteiről tudnunk… a tudásnak ki kell a találgatást szorítania (trial and error). Az előre nem látható eshetőség közrejátszását minimumra kell csökkenteni. n A műkedvelő nem tudja miért nem fog halat

Minimális funkció Minimális kommunikáció Minimális funkció Maximális kommunikáció Maximális funkció Minimális kommunikáció Maximális funkció Maximális kommunikáció VARIÁCIÓK A TERMÉKEK “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ” “KOMMUNIKÁCIÓ” ÉS “FUNKCIÓ”DIMENZIÓIRA

Minimális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa meg a funkciót - pl.: turista étkészlet, kalapács, konzervnyitó, fogpiszkáló, kulcstartó, lúdtalpbetét. Maximális funkció, minimális kommunikáció A feladat a funkció könnyű, gyors, hatékony (professzionális) elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a funkciót - pl.: szemsebész-szike, célszerszámok profik részére, rejtett szerkezeti elemek, vadászpilóta botkormány, nuncsaku, az űrhajózásban, katonaságnál, mérnöki, orvosi vagy bármilyen szakterületen és a csökkent munkaképességűek által használt, különleges, egyéni tervezésű maximális teljesítményt megvalósító eszközök.

Minimális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció elvégzése, és hogy a tárgy mutassa be a felhasználót - pl.: "Rambo" túlélőkés, Swatch óra, ajándéktárgyak, presztízstárgyak, reklámtárgyak - és az eredeti funkciót nem az eredeti kontextusban alkalmazó tárgyak: bányászlámpa vagy búvársisak mint dísztárgy. Gyakorlatilag a giccsek többsége is ilyen jellegű tárgy. Maximális funkció, maximális kommunikáció A feladat a funkció könnyű és hatékony professzionális) elvégzése és a felhasználó bemutatása - általában minden olyan időtálló értékekkel bíró, közízlést fejlesztő termék, ami a fogyasztót jellemző csoport igényeinek, vagy teljesen egyéni, a szocializációs folyamatban kialakult igényeiknek (életstílus) is meg tud felelni.

Engem, Másokat, Engem és Másokat n Sacrifice (szakrálissá, áldozativá válik) n Commit (elkötelezetté tesz) n Provoke (provokál, kihív) n Entertain (gondolatokat, érzelmeket kelt) n Diversify (változatossá tesz)

Sir Terence Conrad milyen ötlettel nyerte meg egy építészeti és belsőépítészeti mű pályázatát? Megjelenítette a hét főbűnt az új létesítményt érdekessé téve ezáltal: n Irigység n Hiúság n Kapzsiság n Falánkság n Lustaság n Kéjvágy n Harag Zobor László (DLA dolgozat)

JELENTÉS-CENTRIKUS DESIGN ELMÉLETI ÉS ESZTÉTIKAI ALAPOK, DESIGNTÖRTÉNELMI FOGALMAK, DESIGN FILOZÓFIÁK MEGTALÁLÁSA

Struktúra-funkció Az analógia elve alapján olyanok ezek a magvas üzenetek, mint a hegedűhúr, amelynek „funkcionális” komplexitása (a belőle kelthető hangok sokfélesége, sokszínűsége) jelentős mértékben meghaladja annak „strukturális” komplexitását (nem túlságosan bonyolult szerkezet) (Moles, 1973).

Hófehérke koporsója (Braun) Francia ágy Svéd asztal Falak lebontása

KORUNK NÉHÁNY TIPIKUS GONDOLATI VEZÉRFONALA, ELVE A tárgyak személyessé válnak. A párkapcsolat a termékkel bensőségesebbé válik A termékek iránti vonzalom csökkenőben van. Kevesebb az ünnep! Munka és szórakozás közötti határok csökkenése. Teljes rendszerekben gondolkodás egyedi termékek helyett. Rendszerelvek kiterjesztése „Ellen élni” Fogyasztói aktivitás növekedése, követelődzőbbé válása Interaktivitás (tervezzünk együtt) Racionális érvek vs érzelmi meggyőzés

Teljes rendszerekben gondolkodás egyedi termékek helyett. n „tervező hibridek” kávéfőző ébresztő órával n Fürdőszoba

A helyes tervezői magatartásmódnak és cselekvésnek egyik fontos, ha nem a legfontosabb előfeltétele az adott designtörténelmi időszak problémáinak feltárásához és kezeléséhez szükséges fogalmak helyes és egyre mélyebb ismerete. Mindent el kell követni ezért annak érdekében, hogy az un. kognitív folyamat (a fontosabb fogalmak érzékelése, észlelése, ennek szimbolikus reprezentációja révén létrejövő jelentéshálózatok, és az azokban rejlő tudás aktivizálása) a jövendő tervezők gondolkodásában végbemenjen. Ezzel oldódhat a pozitív értelemben vett bizonytalanság arról, hogy mit akar a fogyasztó és a tervező, és nem kevésbé az is tisztázódhat, hogy milyen cselekvési tér nyílik a tervező számára arra, hogy rányomja egyéniségének bélyegét a jelen korszakra.

Célok világossága A jövő általában nem a nehezen elérhető célok miatt tűnik ijesztőnek, hanem attól, ha maga az elérendő cél sem világos számunkra. Ha ugyanis egyszer eldőlnek a célok, akkor azok nagymértékben meghatározzák további viselkedésünket. Ezen túl már nem azon kell töprengenünk, hogy milyen célt szolgáló cselekedeteket keressünk, hanem elég csak az ismert célt szolgáló cselekedeteket megtalálni.

MEGVILÁGOSODÁS n Időnként célszerű pszichénket tiszta, világos állapotba hozni, akár pillanatokra is (Mérő, 2000). Az ilyen „megvilágosodásos” állapotok hosszabb időre meghatározhatják cselekedeteinket, ill. értelmet adhatnak nekik. n Életünk során bizonyos események: incidensek, beszélgetések, konferenciák, ünnepek, feladatok (pl. diploma) azok, amelyek a „megvilágosodást” hirtelen kiválthatják olyan kérdésfeltevések megválaszolására, mint mit kell tennem, mit szabad remélnem, mit lehet tudnom?

Tervező felelőssége A legtöbb tervező elhanyagolja a termékben rejlő lehetőségeket valamilyen kultúránkkal és életformánkkal kapcsolatos megnyilvánulás közléséről. A kifejezésre törekvés elmulasztása nem kizárólagosan a tervezők hibája, azonban csak ők rendelkeznek a mostanra már példaszerűvé vált süketnémaság megtöréséhez szükséges erővel.

Mit csinálhatok, mit nem? n Idővel újragondolandó: pl. rájöttem, hogy környezetet szennyez. A jelentésláncolatok bővülése újabb szempontokat emel reflektorfénybe. Az nem bűn, amiről nem tudok, hogy az. n A nagyobb műveltség a felelősségtudatot növeli. Mindenkinek van felelőssége, de a tudata a műveltséggel növekszik. Tudatosság és érzékenység az egyetemi végzettséggel nő.

ÉRZELMEK

Az érzelmek a termék iránt dönt ő bbek, mint a használat öröme (teljesítmény, hatékonyság) n Melyek azok az érzelmek, amelyek egyéniek és melyek azok, amelyek általánosak? n Vannak-e olyan érzelmek, amelyek tapasztalattól függetlenek, mindenkinél fellépnek?

Az érzelmek négy típusa n Instrumentális (segít elérni konkrét, absztrakt céljainkat) n Érdeklődés (megigéz, inspirál, megnevettet, kreatív akciókra vagy gondolatokra stimulál, motivál, felkelti és fenntartja az optimális éberségi szintünket) n Esztétikai (a termék külseje, tapintása, szaga, íze, különleges mozgása összhangban van a velünk született, illetve tanult attitűdünkkel; pl.: japán, olasz stílussal kapcsolatos beállítódás) n Szociális (szociálisan tanult standardok, pl. a szülők respektálása; a termék be van ágyazva a szociális környezetünkbe, emberek tervezik, használják, birtokolják)

Meggyőzés n ajánlat táblázatot készítünk, amelyekben megadjuk mind a három alábbi extrém partner számára a fontos jellemzőket és előnyöket.

Ajánlati jellemzők: n - technikai adatok, tények, tulajdonságok, neve, funkciómódok, az ajánlatra vonatkozó: javaslatnak vagy terméknek a mért mennyiségei n - cselekvés, ötlet, érzés mint ajánlat, leírások, körülírások, mit, hogyan, hol, mikor az ajánlattal kapcsolatban vagy a javaslattal kapcsolatban. A jellemzőket megismerve lehet továbbgondolni, hogy milyen személyes haszna lehet belőle a különböző típusú embereknek.

Meggyőzendő extrém partner dimenzió 1 n Autoritér: domináns, önálló, nyerésre vágyó, agresszív, tekintélytisztelő, bizalmatlan, kontrolálló, beképzelt n Szükséglet: Mások szemében jelentősnek akar látszani (prestige), n Jellemző viselkedés: "jelentősnek" szeretne tűnni, törekszik az exluzívitásra (kizárólagosságra), szeretne első lenni és imponálni.

Meggyőzendő extrém partner dimenzió 2 n Tárgyilagos (objektív) ésszerű, tényorientált, visszafogott, precíz, érzéketlen, logikus, gazdaságos, józan n Szükséglet: Mások szemében kiváló akar lenni (önbecsülés) n Jellemző viselkedés: saját maga szeret alternatívákból választani, szükséges számára minden ajánlati információ kommentár nélkül.

Meggyőzendő extrém partner dimenzió 3 n Kooperatív (együttműködő) kommunikatív, közlékeny, ragaszkodó, hűséges, bizalmat kereső, kifejezetten érzelmi, kontaktusbarát, befolyásolható, biztonságtisztelő, barátságos. n Szükséglet: az érzelmi kudarcok és a tárgyi, anyagi veszteségek elkerülése (biztonság) n Jellemző viselkedés: a biztonságot, megbízhatóságot keresi és a hosszú távú baráti együttműködést.

FELHASZNÁLÓI MINŐSÍTÉSI SZEMPONTOK n 1. Esztétikai szempontok n szép - csúnya; divatos - elavult; kellemes - kellemetlen; elegáns - szegényes; modern - ósdi; egyszerű - csicsás; értékes - talmi (nem igazi, hamis); formás - idomtalan; jópofa - hülyeség; kívánatos - utálatos; mutatós - kopottas n 2. Kényelmi szempontok n könnyed - nehézkes; kényelmes - kényelmetlen; kézhez áll - ormótlan; pihentet - fárasztó; lezser - merev; kompakt - széteső n 3. Funkcionális, illetve használati szempontok n elfér - nem fér el; segít - hátráltat; ötletes - primitív; okos - buta; praktikus - haszontalan; megbízhatatlan - megbíz­ható; pontos - pontatlan; precíz - pongyola; gyors - lusta; tiszta - piszkos; érthető - zavaros; steril - szennyezett n 4. Személyes szempontok n kedves - idegen; szükséges - felesleges; nélkülözhetetlen - luxus; illik (passzol) - kirí (nem passzol); barátságos - barátságtalan; családias - formális; vonzó - taszító; titokza­tos - ismerős; eredeti - megszokott n 5. Gazdasági szempontok n tartós - silány; takarékos - pazarló; olcsó - drága; kímél - szennyez

CSAPAT

KELL, hogy minél inkább azonos - célok és érdekek - értékek és prioritások - normák vagy szabályok fűzzék össze a tagokat, mert... A CSAPATTÁ VÁLÁSHOZ

HOGYAN ÉPÍTSÜNK CSAPATOT? 1. Cél-meghatározás (Miért vagyunk itt? Miért kell a csapat?) 2. Közösség-formálás (Az összetartozás növelése, egymás jobb megismerése, a szerepek kiosztása) 3. Információcsere (Közös vita a “Mit tegyünk, hogyan tegyük?” kérdésekről, kétirányú kommunikáció) 4. Stratégia alakítás (Válasz a “Mit tegyünk, hogyan tegyük?” kérdésekre: ki, mit, miért, mikor, hol tesz: a szerepek meghatározása) 5. Működés (Élmények, tapasztalatok szerzése a munkavégzés során, tanulás a sikerekből és a kudarcokból: az együttműködésben, az egymás megértésében, elfogadásában, a csapatban uralkodó hangulatban bekövetkező változások nyomon követése) 6. Teljesítménymérés (A feladatvégzés mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a terhelés-igénybevétel mértékének megállapítása) 7. Fejlesztés (A tanulás, az elkötelezettség a megújulás elősegítése, cselekvési, döntési terek nyitása a csapattagok számára, korrekciók a szerepek meghatározásában, a jövőkép felvázolása.) (A csapatépítés állandóan ismétlődő feladatai)

45 ÖNISMERET

Önismeret Az ember önismerete különböző érzékelési aspektusokból tevődik össze, ezek fejlődését a környezet gátolhatja vagy éppen serkentheti. Fontos szempont a tér és a benne lévő emberek és tárgyak közötti aktív párbeszéd, a környezet aktiválása,a kapcsolatteremtés, a kommunikáció.

MÁSIK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL ISMEREM MEG ÖNMAGAMAT A ROGERS-I ALAPELVEK Óriási értéke van annak, ha képes vagyok egy másik ember megértésére és elfogadására Gazdagíthatom magam azáltal, hogy olyan csatornákat nyitok, amelyeken át mások eljuttathatják hozzám a személyes érzéseiket és élményeiket Minél inkább tudomásul veszem a magam és a másik ember valóságát, annál kevésbé fordul elő, hogy igyekszem a dolgokat,,lerendezni”

48 ÉN IsmeremNem ismerem Ismerik MÁSOK NYÍLT terület VAK terület Viselkedés, cselekvés Nem ismerik REJTETT terület ISMERETLEN terület Tudattalan Érzés, gondolat, viselkedés JO seph Luft -HA R RI ngton Ingham A "JOHARI" ABLAK

2730 Rézi, amikor tizenkét korsó sört visz - és amikor csak egy pohár pálinkát visz Eugen Roth (1957) 100 év humor a német művészetben TERHELÉS- IGÉNYBEVÉTELEK

Munka és életkörülmények - Károsító - Fejlesztő TERHELÉSKÖVETKEZMÉNY IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK Képességek és motivációk Igénybevételi állapotok (Pozitív vagy negatív irányú változások) A TERHELÉS, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK KAPCSOLATA

Terhelő tényezők Terhelés Teljesítmény Igénybevétel A terhelés, az igénybevétel és a teljesítmény kapcsolata

IGÉNYBEVÉTELI ÁLLAPOTOK I. Fiziológiai hatások - Biokémiai változások - Keringési és légzési változások - Az emésztési rendszer változásai - Az idegműködés változásai II. Pszichikus hatások - Pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, érzelmek) változásai

KÖVETKEZMÉNYEK I. Negatív (csökkent munkaképességet okozó) következmények  Elfáradás, monotónia, telítődés, stressz  Testi károsodás (pl. gyomorfekély)  Személyiségkárosodás (pl. neurózis)  Viselkedésbeli kihatások * baleset * hiányzás, munkahely változtatás * teljesítménycsökkenés * élvezeti- és gyógyszerek túlzott fogyasztása (szenvedély betegségek) * interperszonális konfliktusok * elégedetlenség

II. Pozitív következmények Adaptálódás, edződés Gyakorlottság Megelégedettség Személyiségfejlődés (képesség és motiváció)

PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELI KÖVETKEZMÉNYEK, II.

PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELI KÖVETKEZMÉNYEK, I.

PSZICHÉS IGÉNYBEVÉTELI KÖVETKEZMÉNYEK, III.

Cipőértékelés

Az ergonómiai szempontok fontossága cipőhasználat módjától függően különböző, ezért minden egyes cipőnél meg kell becsülni az ergonómiai szempontok „súlyát” a cipő értékelésénél az alábbi kategorizálás szerint: 1. az ergonómiai-egészségi (funkcionális) szempontok erősen alá vannak rendelve az esztétikai (kommunikációs) szempontoknak. 2. a funkcionális és kommunikációs szempontok egyensúlyban vannak. 3. az ergonómiai szempontok a dominánsak

Értékelési szempontok Kezelhetőség (pl. befűzés, bekapcsolás, bekötés könnyedsége) Cipőbesorolás Cipőfelvétel-levétel Cipőhasználati tanácsok Cipősúly Ergonómiai vizsgálati jegyzőkönyv Cipő-variálhatóság (a több funkció érdekében) Ellenállás az időjárási hatásoknak Férfi – női gyermekcipő megkülönböztetés Fűző kialakítás (lábtartásra, kényelemre gyakorolt hatás) Használat időtartama, gyakorisága Illesztés a talaj jellemzőihez (talp, bélés) Járásbiztonság (tapadás: gyorsulás, megállás, fordulás) Kényelmesség, komfortérzés Lábrendellenességek figyelembe vétele Méretválaszték Mintázat, színek (funkcionális céllal) Lábrögzítés (pl. saroktámasz, pántok, nyelv, szártető, párnázott perem a bebújó részen stb.) Szellőzés (pl. testbarát anyagok alkalmazása, perforáció) Talp tulajdonságok (formája, anyaga, mintázata, vastagsága, rugalmassága, kopásállósága stb.) Talpbélés anyaga (pl. energia elnyelés, nedvszívóság, kopásállóság) Tartósság, igénybevétel Teljesítmény Viselő testsúlya szerinti kialakítás Tevékenység-specifikusság Tisztíthatóság