Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése HEFOP 1.2. Intézkedés Kutatási Alkomponens ZÁRÓKONFERENCIA Budapest, 2008. március 20-21. Javaslat a megalapozottabb.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nehézségek és lehetőségek a régóta munka nélkül levők elhelyezkedésének segítésében Régi-új alapvetések Források:  HEFOP 
Advertisements

Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
A Kormány intézkedései és tervei
MTA Regionális Kutatások Központja Vidéki alternatívák – segély és/vagy munka? Dr. Balcsók István tudományos munkatárs MTA RKK ATI Debreceni Osztály.
FIP képzés - menetrend 01. – Bevezetés – Általános információk a FIP-ekről 02. – Közfeladatot ellátó szervek, közérdekű adatok közzététele 03. – ÁFSZ és.
Az állást kereső kerületi lakosoknak nyújtott szolgáltatások a Baross utcai munkaügyi kirendeltségen és a Kesztyűgyári állásbörzéken Szakmai gyakorlat.
A munkaerő-kereslet és –kínálat előrejelzését megalapozó kutatások a HEFOP 1.2 intézkedésének keretében.
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
Bemutató a NKH Befektetésösztönzési Főosztály munkatársai számára
2004. március eEgészség – Digitális Aláírás Workshop 2004 Március Tim Zoltán, CISA Insurance Technology Kft. „Megbízható harmadik fél szolgáltatás,
(A biztosítási jogviszony nyilvántartás múltja, jelene, jövője. )
Munkanélküliség.
Oktatás és gyermekesély kerekasztal március 20. Köllő János (MTA KTI)
MTA Munkatudományi Bizottság szakmai rendezvénye szeptember 28.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem.
„Út a munkához „ program Simon Gábor államtitkár.
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
Főigazgatói értekezlet A KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVVEL KAPCSOLATOS KIRENDELTSÉGI FELADATOK AZ ÁLLÁSKERESÉSI MEGÁLLAPODÁS LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI november.
Segélyezési rendszer átalakítása
Lakónépesség*: Lakónépesség*: ezer fő Foglalkoztatottak: Foglalkoztatottak: ezer fő Munkanélküliek száma: Munkanélküliek száma: ezer fő Gazdaságilag.
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.2. Intézkedés Kutatási alkomponens zárókonferencia Demográfiai alapú prognózis a munkaerő-piaci kínálat alakulására.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő-kínálat,
Együttműködési lehetőségek és megoldások a foglalkoztatási és szociális terület munkájában Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális.
Dél-dunántúli Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-KERESLETIÉS KÍNÁLATI ELŐREJELZÉSEK HEFOP 1.2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése kutatási alkomponens.
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja Budapest 2005.szeptember 8.
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
Munkaerő-piaci helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Új utak az elsődleges munkaerőpiacra Munkaintegráció útjai Zalában, a második esély iskolák szerepe.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
A munkaerő-felmérés módszertana
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
TÁMOP „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban” - Budapest.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. „Komplex munkaerő-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedés TÁMOP /
„Gondoljunk a jövőre” Szakmai nap előadó: Magyar Mariann projektmenedzser Regionális Szociális Forrásközpont Kht. Szombathely június 22.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
Munkaerő-piaci helyzetkép a Lenti kistérségben. A népesség csoportosítása gazdasági aktivitás, foglalkoztatás és munkanélküliség szerint Népesség Munkaképes.
Dávid János: A munkaerő szakmaszerkezetének keresleti előrejelzése, a munkaerő-kereslet és –kínálat egybevetése Hozzászóló: Varga Júlia Budapesti Corvinus.
Az ÁFSZ feladatai az „Út a munkához” program végrehajtásában Pirisi Károly főigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetéről. Megnevezés Csongrád megyeMagyarország 2010.II. név2016.II. névváltozás2010.II. név2016.II. névváltozás ezer.
Ágazati létszámstruktúra előrejelzése nemzetközi adatok alapján
Heves megye munkaerő-piaci helyzete
Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések SIPOS-KOVÁCS MÓNIKA PROJKETMENEDZSER.
„Út a munkához” program tapasztalatai
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A családsegítő szolgálatok beilleszkedési programjai, a RÁT-ban részesülő személyek számára felajánlható szolgáltatásai:
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő-kínálat,
„Első lépés” a Zemplénben TÁMOP C-09/
A megyei paktum keretében megvalósuló munkaerő-piaci program
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartása publikus felületének bemutatása Balatonboglár, 2010.március.
„Út a munkához”program
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
A családsegítő szolgálatok beilleszkedési programjai, a RÁT-ban részesülő személyek számára felajánlható szolgáltatásai:
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
Előadás másolata:

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése HEFOP 1.2. Intézkedés Kutatási Alkomponens ZÁRÓKONFERENCIA Budapest, március Javaslat a megalapozottabb foglalkoztatáspolitikai döntésekhez szükséges információrendszerre Kutas János – Rák György

Mi indokolta a kutatást? Szakmai pletyka: 2001-ben azért tette kedvezményezetté a kormány nyugdíj melletti foglalkoztatást, mert úgy tűnt, hogy kirívóan alacsony az idősebb korúak foglalkoztatása, és magas volt az évesek között a nyugdíjasok aránya. Nem voltak kellően biztonságosak az információk. Új lehetőség keletkezett az APEH által az OEP részére gyűjtött, integrált információ-rendszer révén. Új követelmény egy jövőbeli hatósági információkra alapozott népszámlálás, de nem reális a népszámlálás leépítése

A jelenlegi információk között sok az ellentmondás: Népesség-számra háromféle információ Eltér a f oglalkoztatottak száma MEF más létszámot és folyamatot mér, mint a népszámlálás és a mikrocenzus MEF és az intézményi felvétel eltérő mozgásokat mér

Mit kell kiszolgálnia az információrendszernek? Koncepcionális döntéseket Helyzetfeltárás Jövőbeli folyamatok, lehetőségek, kényszerek a cselekvésre Hatósági döntéseket regisztrációba vétel aktív eszközök alkalmazása egyénekre aktív eszközök munkaadók részére, benne egyéb gazdaságfejlesztési támogatásokkal

Milyen elemeket tartalmazzon az információrendszer? 1. Demográfiai adatok iskolai végzettség, hátrányos helyzetű rétegek szerint, területenként 2.Tisztán munkaügyi információk – foglalkoztatottak – munkanélküliek, álláskeresők – keresetek 3.A gazdasági aktivitást jellemző egyéb mutatók – inaktív keresők – nappali tagozatos tanulók – eltartottak, ennek különböző típusai 4.Foglalkoztatáspolitika kapcsolódó „társterületei” – gazdaság-foglalkoztatás – oktatás-foglalkoztatás – szociális ellátás-foglalkoztatás

A megvizsgált adatbázisok, lehetőségek, ellentmondások 1.Megkérdezéses alapúak – MEF – Népszámlálás 2.Intézményi típusúak – KSH – Tarifa-felvétel – Oktatási statisztika 3.Hatósági, adminisztratív – APEH, – OEP, – ONYF Hiányosságok – Iskolázottság hiányzik a hatósági, adminisztratív adatokból – Nincs roma-felvétel, népszámlálás nem pótolja – Nincs egyértelmű fogyatékos információ – Sok, de áthidalható módszertani ellentmondás a megkérdezéses, az intézményi és a hatósági (adminisztratív) adatok között

Javaslatok a fejlesztésre II. A hatósági adatok alkalmazása a bejelentett foglalkoztatás, ill. keresetek nagyságának meghatározása érdekében 1.„új foglalkozások”: AM könyvesek; ápolási díjasok; szociális gondozási díjban részesülők; hallgatói munkadíjban részesülők kutatás, oktatás esetében; foglalkoztatási ösztöndíj; megbízási szerződéssel foglalkoztatottak; felhasználói szerződéssel foglalkoztatottak (?). (Ezekben az esetekben az is kérdés, hogy mekkora jövedelem megszerzése után minősüljenek foglalkoztatottnak.) 2. A hatósági létszámok MEF, ill. intézményi létszám kategóriára való átállítása. 3. A hatósági adatok módosítása az átlagkereset számítás szabályai szerint. I. A különböző adatbázisok kombinálása, amely közelebb visz a reálisabb információkhoz a koncepcionális munkák során

Számos feltétele hiányzik a „csak hatósági adatokból” felépíthető népszámlálásnak - figyelmet érdemel, hogy a népességszám hatósági adata eltér a népszámlálási -statisztikai alapú- információitól -hiányzik a MEF alapú módszertanra (vagy legalább azt megközelítő) építhető hatósági adat-feldolgozás, de a népszámlálás bővíthető további hatósági adatokkal -Néhány fontos információhoz nincs megfelelő hatósági adatbázis. ( Pl. a hátrányos helyzetű réteg /roma, fogyatékosok/ és a fekete/szürke gazdaság) -Célszerű lenne az összehangolási folyamat módszertanának kidolgozása

A fejlesztési irány a népesség egészére kiterjedő hatósági adatbázis, az OEP (APEH) nyilvántartás kiegészítése lehetne. A hatósági adatokra építő népszámlálás kialakítása érdekében a népesség iskolai végzettségét – célirányos módszerrel - be kellene emelni a hatósági adatok körébe. Távlatban elképzelhető egy személyi oktatási elektronikus kártya bevezetése, összekötése a személyazonosságot, foglalkoztatást, lakcímet, útlevelet, autóvezetői jogosítványt, biztosítottság tanúsítványt stb. egyesítő elektronikus nyilvántartással.

Ki legyen a felelős a fejlesztésért? Valószínűleg az APEH, de önként nem fogja vállalni és szakmai segítség nélkül megint hézagos lesz Ha lesz új egészségbiztosítási rendszer, akkor a szereplők „önérdekből” ki fogják kényszeríteni az ellátásban részesülők pontos nyilvántartását Köszönjük figyelmüket és várjuk kérdéseiket!