Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése HEFOP 1.2. Intézkedés Kutatási Alkomponens ZÁRÓKONFERENCIA Budapest, március Javaslat a megalapozottabb foglalkoztatáspolitikai döntésekhez szükséges információrendszerre Kutas János – Rák György
Mi indokolta a kutatást? Szakmai pletyka: 2001-ben azért tette kedvezményezetté a kormány nyugdíj melletti foglalkoztatást, mert úgy tűnt, hogy kirívóan alacsony az idősebb korúak foglalkoztatása, és magas volt az évesek között a nyugdíjasok aránya. Nem voltak kellően biztonságosak az információk. Új lehetőség keletkezett az APEH által az OEP részére gyűjtött, integrált információ-rendszer révén. Új követelmény egy jövőbeli hatósági információkra alapozott népszámlálás, de nem reális a népszámlálás leépítése
A jelenlegi információk között sok az ellentmondás: Népesség-számra háromféle információ Eltér a f oglalkoztatottak száma MEF más létszámot és folyamatot mér, mint a népszámlálás és a mikrocenzus MEF és az intézményi felvétel eltérő mozgásokat mér
Mit kell kiszolgálnia az információrendszernek? Koncepcionális döntéseket Helyzetfeltárás Jövőbeli folyamatok, lehetőségek, kényszerek a cselekvésre Hatósági döntéseket regisztrációba vétel aktív eszközök alkalmazása egyénekre aktív eszközök munkaadók részére, benne egyéb gazdaságfejlesztési támogatásokkal
Milyen elemeket tartalmazzon az információrendszer? 1. Demográfiai adatok iskolai végzettség, hátrányos helyzetű rétegek szerint, területenként 2.Tisztán munkaügyi információk – foglalkoztatottak – munkanélküliek, álláskeresők – keresetek 3.A gazdasági aktivitást jellemző egyéb mutatók – inaktív keresők – nappali tagozatos tanulók – eltartottak, ennek különböző típusai 4.Foglalkoztatáspolitika kapcsolódó „társterületei” – gazdaság-foglalkoztatás – oktatás-foglalkoztatás – szociális ellátás-foglalkoztatás
A megvizsgált adatbázisok, lehetőségek, ellentmondások 1.Megkérdezéses alapúak – MEF – Népszámlálás 2.Intézményi típusúak – KSH – Tarifa-felvétel – Oktatási statisztika 3.Hatósági, adminisztratív – APEH, – OEP, – ONYF Hiányosságok – Iskolázottság hiányzik a hatósági, adminisztratív adatokból – Nincs roma-felvétel, népszámlálás nem pótolja – Nincs egyértelmű fogyatékos információ – Sok, de áthidalható módszertani ellentmondás a megkérdezéses, az intézményi és a hatósági (adminisztratív) adatok között
Javaslatok a fejlesztésre II. A hatósági adatok alkalmazása a bejelentett foglalkoztatás, ill. keresetek nagyságának meghatározása érdekében 1.„új foglalkozások”: AM könyvesek; ápolási díjasok; szociális gondozási díjban részesülők; hallgatói munkadíjban részesülők kutatás, oktatás esetében; foglalkoztatási ösztöndíj; megbízási szerződéssel foglalkoztatottak; felhasználói szerződéssel foglalkoztatottak (?). (Ezekben az esetekben az is kérdés, hogy mekkora jövedelem megszerzése után minősüljenek foglalkoztatottnak.) 2. A hatósági létszámok MEF, ill. intézményi létszám kategóriára való átállítása. 3. A hatósági adatok módosítása az átlagkereset számítás szabályai szerint. I. A különböző adatbázisok kombinálása, amely közelebb visz a reálisabb információkhoz a koncepcionális munkák során
Számos feltétele hiányzik a „csak hatósági adatokból” felépíthető népszámlálásnak - figyelmet érdemel, hogy a népességszám hatósági adata eltér a népszámlálási -statisztikai alapú- információitól -hiányzik a MEF alapú módszertanra (vagy legalább azt megközelítő) építhető hatósági adat-feldolgozás, de a népszámlálás bővíthető további hatósági adatokkal -Néhány fontos információhoz nincs megfelelő hatósági adatbázis. ( Pl. a hátrányos helyzetű réteg /roma, fogyatékosok/ és a fekete/szürke gazdaság) -Célszerű lenne az összehangolási folyamat módszertanának kidolgozása
A fejlesztési irány a népesség egészére kiterjedő hatósági adatbázis, az OEP (APEH) nyilvántartás kiegészítése lehetne. A hatósági adatokra építő népszámlálás kialakítása érdekében a népesség iskolai végzettségét – célirányos módszerrel - be kellene emelni a hatósági adatok körébe. Távlatban elképzelhető egy személyi oktatási elektronikus kártya bevezetése, összekötése a személyazonosságot, foglalkoztatást, lakcímet, útlevelet, autóvezetői jogosítványt, biztosítottság tanúsítványt stb. egyesítő elektronikus nyilvántartással.
Ki legyen a felelős a fejlesztésért? Valószínűleg az APEH, de önként nem fogja vállalni és szakmai segítség nélkül megint hézagos lesz Ha lesz új egészségbiztosítási rendszer, akkor a szereplők „önérdekből” ki fogják kényszeríteni az ellátásban részesülők pontos nyilvántartását Köszönjük figyelmüket és várjuk kérdéseiket!