1 A diasor hatályosítását végezte: dr. Szalai András, július

Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási eljárás alapelvei 2.A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság 3.Joghatóság, hatáskör, illetékesség 4.A közigazgatási eljárás szakaszai 2

Célkitűzés A fejezet bemutatja a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenységének jellemzőit és a hatósági eljárásjog fogalmát. Bemutatja a főbb eljárási alapelveket. Ismerteti a Ket. hatályára vonatkozó főbb rendelkezéseket. Tartalmazza a joghatóság, hatáskör, illetékesség fogalmainak megkülönböztetését, az illetékességi okokat. Vázolja az eljárás szakaszait és a hozzá kapcsolódó főbb jogintézményeket. 3

1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység 4

1.2. A közigazgatási eljárási jog ügyintézés folyamata a hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége 5

1.3. A közigazgatási eljárás alapelvei A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek: Törvényesség Hatáskörrel való visszaélés tilalma Szakszerűség, gyorsaság Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Diszkrimináció tilalma Hivatalból való eljárás, stb Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek: Tisztességes ügyintézés Anyanyelv használat Kártérítéshez, sérelemdíjhoz való jog Jogorvoslati jog Iratbetekintés Jóhiszemű eljárás 6

Ellenőrző kérdések 1.Mit jelent a hatósági jogalkalmazás fogalma? 2.Hogyan határozható meg a közigazgatási eljárásjog fogalma? 3.Hogyan lehet csoportosítani az alapelveket? 4.Mit jelent a hivatalból való eljárás elve? 5.Mit jelent a törvényesség elve? 7

2. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 8

A Ket. hatálya személyi – ügyfél, hatóság tárgyi – közigazgatási hatósági ügy területi – földrajzi elhelyezkedés időbeli – időkorlátok között A Ket. hatálya

2.1. A Ket. hatálya (egy jogszabály hatálya) SZEMÉLYI milyen személyekre, szervezetre … TÁRGYI milyen élet- viszonyokra … TERÜLETI milyen területen … IDŐBELI milyen időben … állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. 10

ALANYOK HatóságÜgyfél Egyéb közreműködők A Ket. személyi hatálya 11

Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Az ügyfél fogalma

A közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek Minisztériumok Országos hatáskörű szervek Területi államigazgatási szervek (pl.: fővárosi és megyei kormányhivatalok, NAV területi szervei) Helyi önkormányzati szervek Képviselő testület Bizottság Tipikus: jegyző Kivételes: ügyintéző 13

A Ket. tárgyi hatálya Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt, jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet; hatósági ellenőrzést végez; tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl. 14

A Ket. területi és időbeli hatálya TERÜLETI HATÁLY Néhány kivételtől eltekintve a Magyarország területe Összefüggés: joghatósággal IDŐBELI HATÁLY Törvény elfogadása: december 20. Hatálybalépés: november 1. amíg érvényes 15

Ellenőrző kérdések 1.Ki lehet ügyfél az eljárásban? 2.Ki lehet hatóság az eljárásban? 3.Mit jelent a közigazgatási hatósági ügy fogalma? 4.Mit jelent az időbeli hatály fogalma? 5.Mit mutat meg a Ket. területi hatálya? 16

3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 17

JOGHATÓSÁG Mely ország hatósága jár el? HATÁSKÖR Milyen típusú hatóság jár el? ILLETÉKESSÉG Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el? 18 Munkamegosztási szabályok

3.1. Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom. Általános joghatósági szabály: 19

3.2. Hatáskör TÁRGY szerint Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog-bejegyzés Gépjárműadó-fizetés HATÓSÁGOK SZINTJE szerint I. fokú (alapeljárást lefolytató) hatóság II. fokú (fellebbezést elbíráló) hatóság 20

3.3. Illetékesség ÁLTALÁNOS Pl.: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye stb. SPECIÁLIS 21

Ellenőrző kérdések 1.Mit jelent az általános joghatósági szabály? 2.Mit mutat meg a hatáskör? 3.Mit jelent az illetékesség fogalma? 4.Melyek az általános illetékességi okok? 5.Melyek a speciális illetékességi okok? 22

4. A közigazgatási eljárás szakaszai 23

4.1. Az első fokú (alap) eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása 1. Eljárás megindítása Értesítés 2. Kérelem vizsgálata 2. Kérelem vizsgálata Eljárás megszüntetése Eljárás megszüntetése Eljárás felfüggesztése Eljárás felfüggesztése 3. Tényállás megállapítása 3. Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Hatóság döntése Elutasítás Hiánypótlásra felszólítás Hiánypótlásra felszólítás 24

Az eljárás megindulása Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Hivatalból Leggyakoribb eset (speciális a sommás eljárás) Kérelemre 25

A sommás eljárás A kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot. 26

Ha sommás eljárás feltételei közül bármelyik nem áll fenn, akkor a hatóság függő hatályú döntést hoz egyéb döntést hoz (pl. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az eljárást megszünteti, felfüggeszti.) A sommás eljárás szabályainak mellőzése 27

A tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás 1. Tényállás minden körülményekre tekintettel történő kivizsgálása 2. Ha a tényállás az eljárást kezdeményező ügyfél kérelme vagy személyes meghallgatása során nem tisztázható bizonyítási eljárást kell a hatóságnak lefolytatnia A bizonyítási eljárás keretében:  tanúkat hallgathat meg,  szakértőt rendelhet ki,  helyszíni szemlét tarthat,  okiratokat kérhet be stb. Hatóság feladata 28 A jegyzőkönyv: formai elemek, tartalmi elemek

Az ügyintézési határidők Határidő kezdete:  kérelem beérkezése  hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 21 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők (sommás eljárásban azonnal, de legfeljebb 8 napon belül)

A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz. 1.Határozat – ügy érdemében dönt 2.Végzés – eljárási kérdésekben, végrehajtási eljárás során dönt 3.Egyezség jóváhagyása 4.Hatósági szerződés 5.Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6.„Hallgatás-beleegyezés” elvén „létrejött” határozat 7.Függő hatályú döntés 30

4.2. A jogorvoslatok alaphelyzetben az ügyfelet egyéb közreműködőket Megilleti: ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok a hivatalból lefolytatható döntés- felülvizsgálati eljárások 2 típusa: 31

4.2. A jogorvoslatok A jogorvoslatok típusai A) KÉRELEMRE INDULÓ JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK fellebbezési eljárás bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás B) HIVATALBÓL INDÍTOTT (DÖNTÉS- FELÜLVIZSGÁLATI) ELJÁRÁSOK: saját hatáskörben módosítás, visszavonás felügyeleti eljárás ügyészi felhívás 32

4.2. A jogorvoslatok Fellebbezés helybenhagy 33

4.3. A végrehajtási eljárás HA A hatóság végrehajtható döntése JOGOT állapít meg KÖTELEZETTSÉGET állapít meg 34

4.3. A végrehajtási eljárás A végrehajtás módjai 35

Ellenőrző kérdések 1.Mikor indít a hatóság hivatalból eljárást? 2.Milyen jellemzői vannak a sommás eljárásnak? 3.Mennyi az általános ügyintézési határidő? 4.Mi a különbség a határozat és a végzés között? 5.Melyek az ügyfél által igénybe vehető jogorvoslatok? 6.Milyen döntéssel szemben van helye fellebbezésnek? 7.Melyek a döntés felülvizsgálati eljárások? 8.Melyek a végrehajtás módjai? 36

37