Virtuális? Közösség? A (szociológiai) közösségfogalmak értelmezésének lehetőségei virtuális kommunikációs színtéren Tavaszi Elköszönő Konferencia, Párkány, május Bokor Tamás

Néhány bevezető gondolat - a témaválasztásról és az azt övező kérdőjelekről - a téma megismerésének formáiról - az elméletek mibenlétéről és hasznáról

A közösségfogalom áttekintése I. Hillery G. A. „Definitions of community: areas of agreement” című művében 94 féle közösség-definíciót sorol fel (1955). Hillery G. A. „Definitions of community: areas of agreement” című művében 94 féle közösség-definíciót sorol fel (1955). A formális közösségek elsődleges orientációja egy speciális, meghatározott cél, szemben a közösségi szervezetek orientációjának diffúz céljával. A formális közösségek elsődleges orientációja egy speciális, meghatározott cél, szemben a közösségi szervezetek orientációjának diffúz céljával. A kétféle szervezet azonban nem válik el egymástól teljesen, hiszen a hatékony működés érdekében a formális közösségeken belül kell, hogy működjenek nem szerepvezérelt viszonyok is. A kétféle szervezet azonban nem válik el egymástól teljesen, hiszen a hatékony működés érdekében a formális közösségeken belül kell, hogy működjenek nem szerepvezérelt viszonyok is. A nem territoriális közösségek esetében problémát jelent annak meghatározása, hogy ki tagja a közösségnek, és ki nem. (Warren 1978) A nem territoriális közösségek esetében problémát jelent annak meghatározása, hogy ki tagja a közösségnek, és ki nem. (Warren 1978) Szocietális közösség (Parsons 1988) - az egymást átható kollektivitások és kollektív lojalitások bonyolult hálózata, egy olyan rendszer, amelyre a funkcionális differenciáció és a szegmentálódás is jellemző. Szocietális közösség (Parsons 1988) - az egymást átható kollektivitások és kollektív lojalitások bonyolult hálózata, egy olyan rendszer, amelyre a funkcionális differenciáció és a szegmentálódás is jellemző.

A közösségfogalom áttekintése II. Az emberi akaratok sokféle viszonyban állnak egymással; minden ilyen kapcsolat kölcsönös hatást jelent, amennyiben az egyik oldal tesz vagy ad valamit, amit a másik fél elszenved vagy elfogad. E hatások azonban vagy olyanok, hogy a másik akarat és test fenntartására, vagy olyanok, hogy ezek elpusztítására irányulnak; tendenciájuk szerint igenlő vagy tagadó jellegűek. Minden ilyen viszony egységet hoz létre a sokaságban, vagy sokaságot az egységben. Az egység tehát támogatások, könnyítések és teljesítések olyan sora, amely állandó mozgásban van, és az akaratok, valamint az akaratokban kifejeződő erő megnyilvánulásainak tekinthető. Az emberi akaratok sokféle viszonyban állnak egymással; minden ilyen kapcsolat kölcsönös hatást jelent, amennyiben az egyik oldal tesz vagy ad valamit, amit a másik fél elszenved vagy elfogad. E hatások azonban vagy olyanok, hogy a másik akarat és test fenntartására, vagy olyanok, hogy ezek elpusztítására irányulnak; tendenciájuk szerint igenlő vagy tagadó jellegűek. Minden ilyen viszony egységet hoz létre a sokaságban, vagy sokaságot az egységben. Az egység tehát támogatások, könnyítések és teljesítések olyan sora, amely állandó mozgásban van, és az akaratok, valamint az akaratokban kifejeződő erő megnyilvánulásainak tekinthető. (Tönnies 2004) ’Közösségnek’ nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést – az egyes esetben, vagy az esetek nagy átlagában – a résztvevők szubjektíve átérzett (érzelmi-indulati vagy tradicionális) összetartozáson alapuló beállítottsága jellemzi. ’Társulásnak’ nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan (érték- vagy célracionálisan) motivált érdekkiegyenlítődésen vagy ugyanígy motivált érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi. ’Közösségnek’ nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést – az egyes esetben, vagy az esetek nagy átlagában – a résztvevők szubjektíve átérzett (érzelmi-indulati vagy tradicionális) összetartozáson alapuló beállítottsága jellemzi. ’Társulásnak’ nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan (érték- vagy célracionálisan) motivált érdekkiegyenlítődésen vagy ugyanígy motivált érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi. (Weber 1967)

Néhány szó a virtualitásról A posztmodern ideológia egyik legfontosabb törekvése, hogy elmosódottá tegye a realitás és a virtualitás közötti határvonalat. A hálózatban zajló tevékenységek legnagyobb része pontosan ezt a törekvést valósítja meg. A virtuális valóság különböző képződményei mindennapi életünk fontos szereplőivé válhatnak, sőt kialakulhatnak a hálózattól függő létformák. Tanúi lehetünk a netizenek létrejöttének és kiterjedt tevékenységének. A posztmodern ideológia egyik legfontosabb törekvése, hogy elmosódottá tegye a realitás és a virtualitás közötti határvonalat. A hálózatban zajló tevékenységek legnagyobb része pontosan ezt a törekvést valósítja meg. A virtuális valóság különböző képződményei mindennapi életünk fontos szereplőivé válhatnak, sőt kialakulhatnak a hálózattól függő létformák. Tanúi lehetünk a netizenek létrejöttének és kiterjedt tevékenységének. (Ropolyi László nyomán) A virtualitás megközelítésének kritikája: A virtualitás megközelítésének kritikája: - az állítás első felét alátámasztják a neten használt metaforák (web, site, smiley-k, mappák, linkek, etc.) - érdemes feloldani a „netizenek” és a „realitás polgárainak” (másképp: citizenek) dichotomikus ellentétét, mivel a két ágens-állapot nem választható el egymástól

A színtértől a virtuális színtérig (Kommunikációs) színtér: az a hely, ahol az ágens ágensként nyilvánulhat meg. Mindig ágenshez kötött. (Kommunikációs) színtér: az a hely, ahol az ágens ágensként nyilvánulhat meg. Mindig ágenshez kötött. Meghatározzák a tér- és időbeli körülmények, az esemény nyilvánossága, a résztvevők integráltsága (azaz hogy milyen módon és mennyire vannak figyelemmel egymásra). E tényezők az esemény valamely résztvevőjének (akár megfigyelőjének) értelmezési keretében adottak. Meghatározzák a tér- és időbeli körülmények, az esemény nyilvánossága, a résztvevők integráltsága (azaz hogy milyen módon és mennyire vannak figyelemmel egymásra). E tényezők az esemény valamely résztvevőjének (akár megfigyelőjének) értelmezési keretében adottak. Mindig az ágensek felkészültségére alapozva lehet megragadni a színtér leírását. Mindig az ágensek felkészültségére alapozva lehet megragadni a színtér leírását. Nem statikus tartály, hanem az ágensek felkészültségei által kifeszített tér. (Horányi 2008 nyomán) Nem statikus tartály, hanem az ágensek felkészültségei által kifeszített tér. (Horányi 2008 nyomán) Következtetés: a virtuális színteret nem érdemes misztifikálni. A virtuálisközösség-vizsgálatok során determináló erő helyett úgy célszerű felfogni az információtovábbító eszközöket, a kommunikációt elősegítő technikát, mint a kommunikáció színterének egyik meghatározó tényezőjét. Következtetés: a virtuális színteret nem érdemes misztifikálni. A virtuálisközösség-vizsgálatok során determináló erő helyett úgy célszerű felfogni az információtovábbító eszközöket, a kommunikációt elősegítő technikát, mint a kommunikáció színterének egyik meghatározó tényezőjét.

Kérdések a virtuális színtérről Az előbb vázolt felfogás tükrében melyek a jellemzői a „virtuális világnak” mint sajátos kommunikációs színtérnek? Az előbb vázolt felfogás tükrében melyek a jellemzői a „virtuális világnak” mint sajátos kommunikációs színtérnek? Miképpen viszonyul a „fizikai világ” ontológiája a „virtuális világéhoz”? Miképpen viszonyul a „fizikai világ” ontológiája a „virtuális világéhoz”? Vajon virtuálisként élik-e meg a virtuális színtéren zajló kommunikációt a virtuális közösségek tagjai? Vajon virtuálisként élik-e meg a virtuális színtéren zajló kommunikációt a virtuális közösségek tagjai? (Nem beszélve arról, amikor konfesszionális közösségek jelennek meg a virtuális térben…)

Virtuális színtértől a közösségig A szituáció fölötti uralom konkrét formája és így a létrejövő közösség jellege két „fél”, azaz a kommunikáló személyek és a kommunikációs (gépekkel formált) médium törekvéseinek közös eredőjeként alakul ki. A szituáció fölötti uralom konkrét formája és így a létrejövő közösség jellege két „fél”, azaz a kommunikáló személyek és a kommunikációs (gépekkel formált) médium törekvéseinek közös eredőjeként alakul ki. A számítógépek közvetítette kommunikáció (CMC) sajátossága A számítógépek közvetítette kommunikáció (CMC) sajátossága - az individualitás és - a szituáció feletti tökéletes emberi kontroll lehetősége. Hálólét: Hálólét: - eloszló, - nyílt, - virtuális közösségekre épülő emberi létforma. A benne résztvevők élethelyzetei itt-és-most szituációk láncolataként képzelendők el.

Az ember mint „közösségi lény” „Világos, hogy a jövőben nem elegendő megmaradnunk egyszerűen társas lénynek, koktélpartikon csevegni egymással és üzleti cserekapcsolatokba bonyolódni. Feladatunk – lényegi, súlyponti és életbevágó feladatunk –, hogy pusztán társas lényből közösségi lénnyé alakítsuk magunkat. Ezen az egyetlen módon biztosítható az emberi evolúció megmaradása.” (Howard Rheingold, 1995) „Világos, hogy a jövőben nem elegendő megmaradnunk egyszerűen társas lénynek, koktélpartikon csevegni egymással és üzleti cserekapcsolatokba bonyolódni. Feladatunk – lényegi, súlyponti és életbevágó feladatunk –, hogy pusztán társas lényből közösségi lénnyé alakítsuk magunkat. Ezen az egyetlen módon biztosítható az emberi evolúció megmaradása.” (Howard Rheingold, 1995) A WELL (The Whole Earth ’Lectronik Link) létrehozása, mint példaadás A WELL (The Whole Earth ’Lectronik Link) létrehozása, mint példaadás A nézetek kora túlhaladott, lényegi magva azonban nem: a virtuális közösségek fejlődése egyes szerzők szerint evolúciós folyamat az emberiség túlélése érdekében. A nézetek kora túlhaladott, lényegi magva azonban nem: a virtuális közösségek fejlődése egyes szerzők szerint evolúciós folyamat az emberiség túlélése érdekében.

Lényegi kérdések I. 1) Az internetes kapcsolatok szűk és specifikus határok között mozognak, vagy széles alapokra támaszkodnak? Milyen segítséget kaphat valaki egy virtuális közösségben? 2) Hogyan befolyásolja az internet az embereknek azt a képességét, hogy fenn tudnak tartani gyenge, kevésbé szoros kapcsolatokat, és új kapcsolatokat tudnak létrehozni? Miért segítenek az internethasználók azoknak, akiket alig ismernek? 3) Viszonzásra talál-e az interneten nyújtott segítség? Kialakul-e kötődés a virtuális közösségekhez, ami az elköteleződés, a szolidaritás és a kölcsönösség normáit megalapozza? 4) Milyen mértékben lehetséges erős, intim kapcsolatok kialakítása az interneten?

Lényegi kérdések II. 5) Hogyan hat egy virtuális közösségben való intenzív részvétel a „valódi világ” közösségeiben való részvételre? 6) Milyen mértékben növeli az internetezés a közösségi kapcsolatok sokféleségét? Segítik-e az ilyen sokrétű kapcsolatok a különböző heterogén csoportok integritását? 7) Mennyiben befolyásolja az internet felépítése a virtuális közösségek természetét? Mondhatjuk-e azt, hogy a virtuális közösségek szorosan összetartó csoportok (mint egy hagyományos falusi közösség), vagy inkább laza szövésű hálók? Hasonlítanak-e a virtuális közösségek az „igazi” közösségekre? A virtuális közösségek különálló egységek, vagy integrált részei az emberek hétköznapi közösségeinek?

Megköszönöm a figyelmet, a szekcióelőadások után várom a kérdéseket!