Keletkezése és sugalmazottsága. Kánon és történeti hitelesség.

A „Biblia” A Biblia egyfajta „könyvgyűjtemény”. Két nagy része: Ószövetség + Újszövetség Könyvek száma: Ószövetség: 46 (39) könyv Újszövetség: 27 könyv

A Biblia keletkezése, kialakulása / 1. A Biblia könyvei hosszú (több száz éves) hagyományőrző folyamat eredményei (néhány kivétellel – pl. Jónás könyve): szóbeli hagyomány → lejegyzés → gyűjtés, rendezés, átdolgozás → végső redakció (megszerkesztés) A - mai formájukban – a legkorábbi könyvek redakciója: Kr.e. V-IV. század! Két példa: – Pentateuchus (Mózes öt könyve): 700 körül: Jahvista + Elohista = fogság előtti történeti mű, 500 körül: Papi irat, : végső redakció.

A Biblia keletkezése, kialakulása / 2. – „Szinoptikus ” Evangéliumok (= „két forrás elmélet”)

A Biblia sugalmazottsága / 1. A keresztények (illetve az Ószövetség esetében a zsidók) a Bibliát „szent könyvnek”, azaz Isten hiteles üzenetének tekintik. A hitelesség záloga: A Biblia könyveit Isten sugalmazta…

A Biblia sugalmazottsága / 2. A Biblia sugalmazottságával kapcsolatban is több elképzelés, modell létezik: I. Klasszikus modellek a) „Eszköz” modell b) „Kéz” modell c) „Titkár” modell d) „Követ” modell II. Kortárs modellek a) „Drámaírói” modell (Karl Rahner) b) Az együtthatás elmélete c) Követő magatartás d) Karl Barth modellje e) Pszichológiai modell f) Szociológiai modell g) Irodalmi modell

A bibliai „kánon” „Kánoni”-nak („kanonikus”-nak, „kanonizált”-nak) nevezzük azokat a könyveket, amelyekre az Egyház (ill. a zsidó hívők közössége vagy a protestáns egyházak) Istentől sugalmazott könyvekként tekint (tekintenek). Az újszövetségi kánon gyakorlatilag a második század végére rögzült:  Az ún. „Muratori”-kánon az Újszövetség 22 könyvét említi.  A ma is olvasott 27 könyv listája: keleten 367-ben (Szent Atanáz); nyugaton 386-ban (Római Zsinat) vált véglegessé.

A Szentírás történeti hitelessége / 1. A kérdés jelentősége: A „kinyilatkoztatás” = Isten a történelemben (sőt: egy konkrét nép történetében, illetve egy személyben) mutatja meg önmagát. Az Ószövetség esetében: Az elbeszélések célja nem pusztán a történeti beszámoló, hanem egy „esemény” teológiai jelentőségének felmutatása is (pl. Egyiptomból kivonuló zsidók száma = később a királyság idején Izrael lakosságának a létszáma).

A Szentírás történeti hitelessége / 2. Az Újszövetség esetében:  Nagyon sok kézirat létezik, és csak kevés eltérés (ugyanakkor megmaradtak a következetlenségek).  Külső források (pl. Josephus Flavius, Talmud stb., + máshol említik pl. Pilátust stb.).  Nem „szépít” (pl. Jézus „Sátánnak” nevezi Pétert), és nem hallgatja el Jézus kudarcait sem.  Nincs okunk feltételezni, hogy csalás volna… Ugyanakkor: Az újszövetségi beszámolókat Jézus – közvetlen vagy közvetett - tanítványai a „húsvéti események fényénél” írták – alapvetően liturgikus használatra (pl. „hitvallások”).