Szakképző iskola a megváltozott társadalmi környezetben

Történelmi korszakváltás  Polgári társadalom  IT  Globalizáció  Nyilvánosság szerepváltása  Jóléti társadalom  Urbanizmus  Differenciálódó, „szétszakadt” társadalom  Mobilizáció általánossá válása  Autonómia, verseny felértékelődése  Katasztrófa forgatókönyvek- jövőkép bizonytalanná válása

Közoktatás állapota  Az oktatás jelentős társadalmi forrásokat igényel- kimenete lehet +, 0, -  XIX. századi iskola a XXI.században  Új iskoladefinícióra van szükség, de nincs eljárás a létrehozására  Központosított –”felgyorsított” modernizáció  Feszült, bizonytalan iskola és pedagógus

Hatékonyságkritériumok az „alsó és felső” középiskolában  Eredményes kimeneti teljesítmény  Erős tanulási motiváció  Teljesítményorientált légkör  Intézménnyel lojális iskolahasználói kör  Homogén érték és normarendszer  Konfliktusmentes hétköznapok  Megfelelő anyagi, infrastrukturális viszonyok

Az iskola tipikus szervezeti jellemzői  Egylépcsős vertikális széles horizontális döntésjogi rendszer  Munkavállalói tulajdonosi funkciókkal is rendelkeznek  Technológiai folyamata stabil, rugalmatlan  Információs rendszere bürokratikus, kifelé irányuló  Autonóm szakértelmiségi feladatok- együttműködés nélkül  Érdekrendszere tantárgyra szervezett  Kötött- tradíció és jogszabályvezérelt- döntési folyamat  Korrekciós képessége minimális

Az iskola mint munkahely Befele forduló, zárt Tradicionális- nem tudatosult- rutin vezényli A tantestületi és a diák információs rendszer között egyedi- ritka – átjárás Gyárszerű működés, műhelyre jellemző információs rendszer Értékek a „szőnyeg alá söpörve” Frusztrált, túlterhelt légkör Erős lojalitás a feladathoz és az intézményhez egyaránt Informális struktúra erős, tradícióvezérelt

Közvetlen kényszerek a változásra 1. Környezeti változások 2. Jogszabályi változások 3. Belső konfliktusok 4. Modernizációs kihívások

Környezeti változások  Csökkenő gyermekszám  Középfok expanziója  Piaci szereplők elvárásainak megváltozása  Munkanélküliség  Szegénység  Értékrend változás  Fenntartói szerepváltás

Jogszabályi változások  Szakképzési törvény  OKJ szabályozás- moduláris képzés  TISzK  SzSzT

Belső konfliktusok 1. Bizonytalanság 2. Negatív jelenségek- rossz hangulat 3. Megoldatlan feladatok száma nő

Modernizációs kihívások  Technológiai váltás  Megnyert pályázat- új eszközök, új feladatok  Továbbképzett pedagógus

A változás elkerülhetetlen DE  Óriási rendszer, évtizedekben mérhető változásképesség  A közoktatási törvény pontosan előírja az iskola minden rezdülését  A szűk keresztmetszet az iskolaszervezet

A változás elkerülhetetlen DE  Adott nevelőtestület  Adott infrastruktúra  Adott környezet  A konfliktusok nehezítik a változást

A változás elkerülhetetlen EZÉRT  Tanulási motivációt kell teremteni  Lojális légkört kell teremteni  Piackomform szervezet kell  Együttműködés a közvetlen társadalmi környezettel  Együttműködés a többi szakképző intézménnyel  Együttműködés a piaci aszervezetekkel

Aktuális vezetői feladatok  Stabilitás biztosítása modernizáció mellett  Szervezetműködtetés (az iskola mint szervezet)  Lobby  Stratégiai tervezés  Minőségfejlesztés  Információs rendszer működtetése  Partnerkapcsolatok, PR  Költség-hatékony működtetés  Részvétel a helyi politikai erőtérben

Eldöntendő stratégiai kérdések  Stabilitás vagy alkalmazkodás  Gyári, hivatali, vagy műhelyszerű szervezet  Helyi hatékonysági kritériumok meghatározása vagy elfogadása  Transzparencia kritériumok meghatározása  Formális és informális struktúra összehangolása vagy elfogadása

Amihez nem kell pénz Az iskolaszervezet átalakítása  Program adekvát iskolaszervezet Osztott felelősség Egyéni és csoportos autonómia Belső információs rendszer átalakítása  Gyerekre szervezett iskola Érdekek a tevékenységhez kötődnek kisiskolák  Együttműködő nevelőtestület Műhelyszerű működés  Közvetlen iskolahasználói részvétel Tanulói kezdeményezések támogatása Szülői kezdeményezések támogatása

Amihez nem kell pénz Az iskolaszervezet átalakítása  Program adekvát iskolaszervezet Osztott felelősség Hatékony kompetencia kritériumok Egyéni és csoportos autonómia Belső információs rendszer átalakítása  Gyerekre szervezett iskola Érdekek a tevékenységhez kötődnek Kisiskolák  Együttműködő nevelőtestület Lojalitáskritériumok Műhelyszerű működés  Közvetlen iskolahasználói részvétel Tanulói kezdeményezések támogatása Szülői kezdeményezések támogatása

Amihez nem kell pénz: együttműködés a társadalmi környezettel  Munkaerő piaci szervezetekkel tartós együttműködés  Gyakorló helyek érdekeltségi rendszere  Beágyazódás a helyi társadalomba- egyesületek, lobbyszervezetek  SzSzT  ISZH  Szakmai szervezetek  Piackomformitás működés

Amihez nem kell pénz: intézményi szemléletváltás  A napi cselekedeteket a stratégiai célok vezéreljék  Legyen belső nyilvánosság, s vita, arról, hogy mire való az adott iskola ( az egyetértés ritka madár, de nem is feltétlen követelmény)  Az iskola a családnak felel cselekedeteiért  Szövetségesek a tantestületben Önálló kezdeményezések támogatása  Nem kell konszenzus a napi cselekedetekben – (stratégiában igen)

Amihez nem kell pénz: pedagógiai technológia változása  Információtechnológia beépítése a tanulási folyamatba  Szakaszos tanulás  Kompetencia alapú tanulás  Differenciált tevékenységformák  Projekttanulás  Interaktív technikák  Média szerepváltása  Kooperatív technikák  Iskolai tanulás- egyéni tanulás viszonyának megváltozása

Amihez nem kell pénz iskolatechnológiai korszakváltás  Az iskolaszerep kiterjesztése  Gyerekre szervezett tanulási folyamat  Pedagógiai célnak alárendelt tantárgyszerkezet, s tananyag szelekció.  Differenciált tanulásszervezési eljárások  Pszichológia, szociálpszichológia technikai eszközei az iskolában  Kompetencia alapú tanulási folyamat

Amihez nem kell pénz A tér átrendezése  Közösségi terek nyitottak  Vannak helyek az elbújásra  Közösen dolgozni, csak egymásra nézve lehet  Személyességhez személyes tárgyak is kellenek  Az egyformaság fárasztó

Amihez nem kell pénz Az idő átalakítása  Gyerekre szervezett munkarend  Stabil,kiszámítható hétköznapok  Ciklusos tanulási rend  Az elmélyüléshez idő kell

A változás korlátai  A napi tevékenység hatékonysága nem csökkenhet  Támogató közeg biztosítása  Stabilitás a rendszer egészében  Áttörési pontok kijelölése

 Köszönöm a figyelmet!