MUNKAJOG – 10. Dr. Csőke Rita Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

Mai témáink Folytatódnak a „pénzes témák” Bérpótlékok – mint a munkabér része Béren kívüli juttatások, cafetéria A munkaidő Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

Bérpótlékok (Mt §) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

A bérpótlékokról általában A bérpótlékok a rendes munkaidőben végzett munkáért járó munkabéren felül járnak, ha a feltételük teljesül. Számítási alapja: az alapbér egy órára eső összege Havibér és teljes munkaidő esetén 174 órával kell számolni az egy órára eső összeget. (Részmunkaidő esetén arányosítani kell.) Lehet tételes elszámolású, vagy bizonyos feltételek esetén munkaszerződésben rögzített átalány, Vagy egyes pótlékok megállapíthatók az alapbér részeként is. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

Nem tételes bérpótlék megállapítás lehetőségei (átalányszerű pótlékok) (Mt. 145.§) A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak úgy is a tételes pótlék elszámolás helyett, hogy a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti vagy ünnepnapon végzett munka bérpótlékát, a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot is magába foglaló alapbért állapítanak meg. Ezt a munkaszerződésben külön rögzíteni kell. (A rendkívüli munkavégzés – „túlóra” – pótléka nem lehet ennek része!) Vagy a felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Ez az alapbéren felüli, külön jogcímű munkabér elem ez esetben. Ha a munkabért valamilyen oknál fogva arányosítani kell – pl. távollét miatt -, az átalányt is arányosítani kell. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

A bérpótlékok fajtái az Mt-ben (Mt §) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

Rendkívüli munkavégzés bérpótléka „Túlórapótlék” Feltétele: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka. Mértéke: munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján: Bérpótlék (a munkabéren felül) – óránként – az egy órára eső alapbér 50%-a, vagy A rendkívüli munkavégzéssel legalább egyező időtartamú szabadidő és legalább a szabadidőre eső arányos alapbér. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

Rendkívüli munkavégzés bérpótléka a heti pihenőidőben/pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett munka esetén Feltétele: erre a napra elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: Ha a munkáltató másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor 50%. Ha nem, akkor 100% a rendkívüli munka idejére jutó „normál” munkabéren felül. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

Rendkívüli munkavégzés esetén a szabadidő kiadása A heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

Műszakpótlék Feltétele: 1.a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik és 2.munkavégzése óra közötti időszakra esik. Mértéke: alapbér 30%-a (szintén órára arányosítottan). Rendszeres, ha a havi munkanapjai legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra van. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

Éjszakai pótlék Feltétele: ebben az időszakban legalább 1 óra munkavégzés és a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra. Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 15%-a Éjszakai munka: a 22:00-6:00 közötti munkavégzés Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

Vasárnapi pótlék Feltétele: A munkavállaló többműszakos munkarendben vagy készenléti munkarendben foglalkoztatott, vagy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, és emiatt egyébként vasárnapi (rendes) munkavégzés is elrendelhető számára; Az előzőek vasárnapi rendkívüli munkavégzése; Mindenki más, akinek vasárnapra rendelnek el rendkívüli munkavégzést, kivéve, ha a munkavállaló – az előzőeken kívül - vasárnapra rendes munkanapra beosztható (ld. alább). (Vasárnapi rendes munkavégzés – az előzőeken kívül - beosztható: a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 50%-a. (A kiskereskedelem vasárnapi munkavégzésére további szabályok is vonatkoznak, és a pótlék is máshogy alakul, ezt azonban a kurzus alapozó jellege és a hallgatóság összetétele miatt nem tárgyaljuk.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

Munkaszüneti nap bérpótléka Feltétele: munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25– 26.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 100%-a Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

Ügyelet vagy készenlét bérpótléka Készenlét esetén húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. Ha az ügyelet, készenlét ideje alatt munkavégzés is történik, akkor a bérpótlék a fentiek szerint jár szerint jár (munkaszüneti nap pótléka, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés esetén annak pótléka, stb.) Ettől eltérően, ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások (Szja. tv. alapján – évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

Mik ezek? Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16 Nagyon leegyszerűsítve, lényegében minden, ami nem munkabér, vagy nem költségtérítés, vagy nem más nevesített, munkavégzés nélküli juttatás. (pl. távolléti díj, állásidőre járó alapbér.) Az előzőektől az különbözteti meg, hogy ez nem „jár” a munkavállalónak. (Nincs olyan, hogy ha ez és ez a feltétel teljesül, akkor ezt adni kell.) Ezek tipikusan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásai (ld. Jognyilatkozatoknál).

Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások A munkabért nem helyettesíti. Ha munkabér jár, akkor munkabért kell fizetni. Ebben az értelemben a béren kívüli juttatási elemek nem minősülnek munkajogi értelemben véve munkabérnek. DE: az egyenlő bánásmód követelményét ezek esetén is meg kell tartani. (Ugyan nem kötelező a juttatása, de az alkalmazása nem lehet diszkriminatív.) Emlékeztető korábbról: az egyenlő bánásmód követelménye teljesítése vizsgálata tekintetében „Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás ”. /Mt. 12.§ - megj: itt az (1) bek. magára az egyenlő bánásmód alapelvre mutat, „annak alkalmazásában” értendő így./ Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

Előnyei: Adózási, közteherviselési előnyök: „alapesetben” kedvezőbbek a kifizetés feltételei, mint ha a munkabérrel azonosan adózó juttatást fizet a munkáltató. A kedvezményes határokon belül maradva ugyanazon erre fordítható munkáltatói személyi költség mellett magasabb nettó összeghez jut a munkavállaló, vagy munkáltatói oldalról kevesebb a munkáltató terhe, olcsóbb a juttatás. Rugalmas juttatási forma, ami – mivel a munkabéren felül kapja - motiváló lehet a munkavállalóknak. A munkáltatónak sem teremt feltétlen kötelezettséget: adja, amikor és ameddig tudja. (Szemben a munkaszerződés szerinti munkabérrel, illetve költségtérítéssel.) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

Korlátai: Adózási okokból ezek adózása általában csak egy bizonyos (az adótörvényben meghatározott) mértékig kedvezőbb. Az, hogy melyik mekkora összegben adható kedvezményesen, eltérő. Ezen juttatások jelentős részénél nem kizárt, hogy több helyről (több munkáltatótól) is kapja a munkavállaló, de az adózási értékhatárok miatt ezek együttes összege számít. (Ha az „összesen” átlépi a határt, akkor a túllépés összegére más szabályok vonatkoznak.) – A munkavállalók erről nyilatkoznak. Egyes esetekben a munkavállalóra tekintettel hozzátartozó is kaphatja (beleszámít a dolgozó adókedvezményes keretébe) – ő is nyilatkozni köteles. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

Alapvető fogalmak tisztázása Mivel a rugalmasságán (nem kötelező jellegén) kívül elsősorban adózási megfontolások miatt preferált, fontosak az adózási fogalmak. Ezek a munkavállalók számára annyiban hasonlók, hogy mindegyik egyaránt a munkabéren felüli lehetséges „plusz”. A különbség az adózásában van (ez viszont nyilván az összegét is befolyásolja). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21 Adózási szempontból különbséget kell tenni Béren kívüli juttatás Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás Adómentes juttatások között.

Béren kívüli juttatások Az adóalap az 1,19-szerese a juttatás összegének A kifizetői adó: 16%, + EHO 14% A keretösszegeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napokkal Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22

A béren kívüli juttatások főbb fajtái (legalábbis mai tudásunk szerint) Iskolakezdési utalvány Étkezési Erzsébet utalvány Helyi közlekedési bérlet Munkahelyi étkeztetés Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla szálláshely alszámla szabadidő alszámla Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fontosabb szabályai A közterhe ennek is a munkáltatót terheli. Jelenleg összesen 51,17% a közteher rajta. (És még mindig kedvezőbb, mint a munkabér jellegű juttatások.) Az adóalap 1,19-szerese után 16% szja (kifizetői adóként) és 27% EHO. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fontosabb fajtái A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; Csekély értékű ajándék (évente max. 3 alkalommal, egyenként max. a minimálbér 1/3 értékben) – hozzátartozónak is adható; Céges telefon magáncélú használata (a munkavállaló által meg nem térített rész, illetve a kiadások 20%-a); A béren kívüli juttatások, ha a rájuk egyenként és/vagy összesen meghatározott keretösszeget meghaladják; A béren kívüli juttatásoknál felsorolt elemeken kívüli termékek és szolgáltatások ingyenes biztosítása azonos feltételekkel minden munkavállalónak (és/vagy mindegyikük közeli hozzátartozójának) – feltéve, hogy ez mindenki által elérhető. Az előbbiek egy keretből választva. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

Adómentes juttatások Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot); Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül; Kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben ; Kockázati baleset-, élet-, vagy betegbiztosítás Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt § 27

Bevezetés a témába Csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal. Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

Teljes vagy részmunkaidő? A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29

Pár fogalom 1: Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. Ez lényegében egy számítási egység, de nem szükségképpen egyezik meg azzal, hogy adott napon hány órát kell dolgozni. Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. – vagyis amennyit az adott napon konkrétan dolgozni kell. Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. Általános munkarendben a kettő (napi és beosztás szerinti munkaidő) lényegében megegyezik. Mindkét fogalmat rendkívüli munkavégzés nélkül értjük. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30

Pár fogalom 2: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék31

A munkaidő beosztása 32

A munkaidő beosztása – a munkarend A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék33

A munkaidő beosztható: Egyenlően Általános munkarend Egyenlőtlenül Munkaidő keret Elszámolási időszak A munkavállaló által munkáltatói engedély esetén Kötetlen munkarend Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék34

A munkarend 35

Általános munkarend Hétfőtől péntekig napi 8 óra. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék36

Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1. Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más.) Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása. A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható. Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (és a heti munkaidő max. 48 óra). Hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. (Néhány kivétel van csak.) A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és – bizonyos korlátokkal – összevonhatók a pihenőidők. Vagyis lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék37

Munkaidőkeret alkalmazása 2. Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége. Elkerülhető a műszakpótlék. De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt Kereten felüli munka Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet. A pótlékok is járnak. Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. – (Emlékezzünk a korábbi órán elhangzottakra: ezt a helyben szokásos módon is lehet!) Kijelölni a pihenőnapokat (heti 2) és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre. Fontos a kommunikáció. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék38

Munkaidőkeret alkalmazása 3. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék39

Példa: Forrás: Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék40

Példa (hol a hiba?) Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék41 Forrás:

Elszámolási időszak, mint munkarend Új szabály a Munka Törvénykönyvében. A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Egyelőre még alig alkalmazzák. Nem teljesen világos, hogy mit kell ezalatt érteni. Ez is egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé. Egyebekben meg nagyrészt a munkaidő keret szabályait kell alkalmazni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék42

Kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék43

Munkavégzés vasárnap és más munkaszüneti napokon Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, i) a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék44

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt § Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) az előző (baleset, elemi csapás, stb.) esetben rendelhető el. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék45

Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt § - 2. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony nem teljes évben áll fenn, b) vagy a munkaviszony részmunkaidős. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék46

Pihenőidő, ünnepek 47

Pihenőidők fajtái Munkaközi szünet Napi pihenőidő Heti pihenőidő Heti pihenőnap Szabadság Rendes szabadság Pótszabadság Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék48

Munkaközi szünet (Készenléti jellegű munkakört kivéve) – nem része a munkaidőnek (bár ettől eltérő megállapodás lehet) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti egyik részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék49

Napi pihenőidő 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. (2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék50

Heti pihenőnap, heti pihenőidő A pihenőnapot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén beosztja. Nem mindegy, hogy pihenőidő vagy pihenőnap. Más a pótléka, ha mégis munkavégzést rendelnek el. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (De van kivétel.) 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék51

A munka- és pihenőidő nyilvántartása 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék52

A szabadság 53

Szabadságok fajtái Alapszabadság Pótszabadságok Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék54

Az alapszabadság A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap. A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék55

Leggyakoribb pótszabadságok Életkor alapján: A munkavállalónak éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság 16 év alatti gyermekek alapján: 1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap. Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap „Apanapok”: Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kell figyelembe venni. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék56

A szabadság kiadása 1. A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató. A munkavállaló igénye szerinti rész: Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.) Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.) Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék57

A szabadság kiadása 2. Egyébként: A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék58

A szabadság kiadása 3. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék59

A szabadság kiadása 4. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. Munkajog, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék60