A 3 éves szakiskolai közismereti program Mayer József – Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ 1

Miről szól ez az előadás? 1.A szakiskola közismereti programról, arról, hogy mi történt eddig a fejlesztés során, és melyek lesznek a következő lépések, 2.A szakiskolai közismereti program bevezetését támogató módszertani csomagról 3.A HÍD I. programról Szakiskola: A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (13.§ 1.) Köznevelési Hídprogramok: A Híd I. programban a nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. (14.§ 2.) 2

Miért éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai végzik a fejlesztést a NEFMI megbízásából? 3

Az elméleti alapok megteremtése Mire irányult a figyelem? 4

Az iskolai erőszak-kutatás eredményei 5

Milyen (nem új!) felismerésekhez vezettek el a szóban forgó kutatások a szakiskolák kapcsán? 1. Tanulói kudarcok „sokszínűségéhez” 2. A pedagógusok módszertani hiányosságaihoz 3. A z iskolatípus diszfunkcióinak azonosításához 6

A tanulók iskolai középiskolai beilleszkedését támogató módszertani füzetek: 22 füzet – új tartalmi, módszertani és stratégiai javaslatokkal 7

Milyen iskolát szeretnénk? Nézzük a kérdést az igények oldaláról! 8

….amelyek igen sokrétűek:  A képzési idő 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés…Odrobina László (Szakoktatás, 2011/7.)  A mai fiataloknak mások az értékeik…ezért számunkra az, amit a mai fiatalok képviselnek, kicsit idegen…Kalmár Péter vállalkozó (Szakoktatás, 2011/4.)  Németországban a duális rendszer alapvetően vállalati képzést takar, amelyet második elemként egészít ki az iskolai oktatás…amelynek keretében szakmai elméletet, kulturális és társadalmi ismereteket tanulnak a diákok. Dirk Wölfert (Szakoktatás, 2011/1.)  A szakiskolák kerettanterveiben – a közismereti és szakmai előkészítő tantárgyakban – egyaránt jelentős változtatások szükségesek. Szenes György (Szakképzési Szemle 2011/1.)  …nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.. Török Balázs: Tankönyvhasználat a szakiskolákban (Szakképzési Szemle 2010/3.) 9

… és még tovább! „ A szakiskolákra hárul(na) tehát az a feladat, hogy tanulásra, illetve munkavégzésre alkalmassá tegyék a hátrányos helyzetű gyereket. A fő irányok: 1.Mentális felkészítés 1.1. szociális munkások alkalmazása 1.2. a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő pedagógiai megközelítés 1.3. a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók integrációját támogató módszerek alkalmazása 2. Szakmai felkészítés 2.1. az elméleti oktatásba is a lehető legtöbb gyakorlati elem beillesztése 2.2. módot kell találni arra, hogy a diák tényleges teremtő munkát, értékteremtő tevékenységet végezzen – Dávid János – Horváth Gergely: Munkaerő-piaci esélyek és pályaelhagyás a szakmai képzés végzőseinek körében (Iskolakultúra 2010/1.) 10

A program intézményi szintű bevezetésének előkészítése TevékenységKezdetBefejezés Iskolák monitoringja, a tapasztalatok összegzése Akkreditált továbbképzési program kidolgozása, akkreditáltatása Módszertani segédanyagok szakmai koncepciójának kidolgozása Regionális tájékoztatók tartása Módszertani segédanyagok elkészítése Pedagógusok továbbképzése ( fő)

A közismereti program kulcselemei Megoldások 1.Hagyományos tantárgyak kiváltása, átstruktúrálása 2.A tartalmi elemek „gyakorlatiassága”, 3.A szintre hozás és az előzetes tudás felmérése 4.Kötelező és differenciálásra alkalmas tartalmi elemek Feladatok 1.Tervezés: az egyes műveltségterületek tartalmi elemeihez rendelt óraszámok 2.A hagyományos tanórai stratégiák módosítása, átalakítása 3-4. „Egyéni tanulási utak” kialakítása 12

Az intézményi szintű kipróbálásra kibocsátott dokumentum 13

Az oktatáspolitikai történések nyomán bekövetkező változások: 1. Az óraszámok A kipróbálás időszakában használt óraszámok ÉvfolyamÉves óraszám Féléves óraszám A NAT elfogadását követő óraszámok ÉvfolyamÉves óraszám Féléves óraszám 9. Hét/12 óra Hét/12 óra Hét/12 óra

Az oktatáspolitikai történések nyomán bekövetkező változások: 2. A műveltségterületek Alapvető változás:  A korábbi műveltségterülettel szemben bekerülnek a NAT további műveltségterületei  Változnak az óraszámok  Ami nem változik: a.Testnevelés (heti 5 óra) b.A nem hagyományos tantárgyakra épülő tartalmi együttes 15

A HÍD 1. programról Mi a cél? Az átvezető évben  fejleszteni a tanuló tanulással kapcsolatos kompetenciáit és az iskola iránti „lojalitást”, a szociális kompetenciákat,  erősíteni a pályaválasztási szándékot, valamint  elkezdeni a felkészítést a munkavállalói szerepre Milyen program alapján? A Dobbantó program és az OFI „A tanulók középiskolai beilleszkedését támogató program” szellemiségének és tartalmának adaptációjával A HÍD 1. program legfontosabb sajátossága: nem a hagyományos tantárgyi rendszerre épülő oktatás kialakítása – párhuzamosan a szakiskolai közismereti programmal 16

A december–januári monitoring tapasztalatokról 1. A gyakori gond, hogy az általános iskolai tanulási kudarcok, a rejtett és elhanyagolt hiányosságok leginkább gátolják az újabb ismeretek elsajátítását, a szakmai képzés alapjainak lerakását. (pedagógus) Sajnos csak a bejáratott, általuk eddig is használt tankönyveket alkalmazzák szívesen, és a tanulók is megszokásból elvárják, hogy mindig tankönyvből kapják az anyagot. (igazgató) Itt is mint a meglátogatott iskolák mindegyikében frontális órát láttam. A kérdésre, hogy miért nem szervezik a tanulói tevékenységre a tanórát, azt jelezték, hogy erre nincsenek meg a feltételek. (monitorozó) 17

A december–januári monitoring tapasztalatokról 2. Többen már régebben az összevont ismerettartalmú tárgyak (különösen a „természetismeret”) mellett állnak, de a pedagógusok megszokott szaktárgyi besorolása (végzettsége) miatt nekik is vannak kételyeik. Lényegében az elvi, szakmai álláspontokat mindig átszínezik a sajátos, személyes érdekek, szempontok. (igazgató) Igazából nem csak az gond, hogy gyenge a tanulók tanulmányi eredménye, hanem mi azt látjuk a kollégáimmal, hogy ezek, a tanulók nem nagyon akarnak tanulni. (igazgató) 18

Lányok – koreloszlás (fő) 19

A családi háttér I. A szülők iskolázottsága (az említések számában) 20

A családi háttér I. A szülők munkaerő- piaci pozíciója (az említések számában) 21

Aktívak és passzívak (az említések számában) 22

Szülők helyzete azoknak a tanulóknak az esetében, akik falusi iskolában fejezték be általános iskolai tanulmányaikat (az említések számában) 23

A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 24

Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 25

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 26

Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 27

A képzéstípusonkénti teljesítmények vizsgált kompetenciák szerinti alakulása Főváros, történelem, 9.évfolyam

Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 29

Köszönöm a figyelmet! 30