dr. Paller Judit, dr. Oroszi Beatrix Országos Tisztifőorvosi Hivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Feladatok az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés terén: mit, hogyan és kivel dr. Paller Judit, dr. Oroszi Beatrix Országos Tisztifőorvosi Hivatal   Innováció az egészségfejlesztésben Konferencia Budapest, 2015. szeptember 29.

Kockázatok feltérképezése, vizsgálatok A népegészségügyi feladatok komplexitása Monitorozás Kockázatok feltérképezése, vizsgálatok végzése Értékelés Eü. szükségletek kielégítése, szakemberek biztosítása Politikák, cselek- vési tervek, jog- szabályok kidol- gozása, vég- rehaj(ta)tása Informálás, oktatás, felkészítés Ki mit ért népegészségügyi feladatok alatt? Ki lássa el ezekez a feladatokat? Szűkebb és tágabb értelmezés: középpontjában a (gyakori) népbetegségek, vagy népesség egészségi állapota globálisan? Az egészségügy vezető szerepéhez ragaszkodni kell, de hogyan kezeljük a tágabb, össztársadalmi, interszektoriális együttműködés kérdését? Rövid (egészségbiztonság) és hosszú távú egészségkockázatok (krónikus betegségek) kezelése – mindkét területen vannak még bőven teendők, de hogyan lehet egyensúlyt teremteni, jó kompromisszumot kötni? Melyek azok az alapvető népegészségügyi feladatok, melyeket állami felelősséggel kell végezni? Ki végzi? Kié a vezető szerep? Milyen intézményi struktúrában lehet a leghatékonyabban együttműködni? Hogyan lehet lefedni a teljes palettát? Egészségfejlesztők, egészségszervezők, védőnők, tisztiorvosok, felügyelők stb. Hogyan valósítható meg a „népegészségügyi alapú ellátásszervezés”, vagy a „népegészségügyi fókuszú alapellátás”? Van-e bizonyítottan eredményes MÓDSZER? Hogyan mérjük az eredményességet? Közösségek mobilizálása, partnerség kialakítása

Az eredményes közös munkához nélkülözhetetlen bizonyos alapelvek tiszteletben tartása Populációs megközelítés, valós szükségletekből történő kiindulás; Kollektív felelősség az egészségért, az egészség védelméért és a betegségek megelőzéséért (egyéni felelősség hangsúlyozása, kötelezőség, vs. „képessé tenni” , „nem lemondani senkiről”); Az állami felelősség fel- és elismerése; Az alapvető társadalmi gazdasági különbségek és az egészséget meghatározó egyéb tényezők kontextusának hangsúlyos szerepe; Partnerség fontossága mindazon szereplők között, akik hozzájárulnak a népesség egészségi állapotának alakításához; Elkötelezettség a programok közös végrehajtásában. 3

Mi az állam feladata a népegészségügy területén, és kik felelősek annak ellátásáért?

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 35. § (1) A népegészségügy állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködésben.

1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 1. § (1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: NÉPEGÉSZSÉGÜGY) ÁLLAMI FELADAT, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv lát el.

Ki látja el az állam népegészségügyi feladatait?

323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet ORSZÁGOS SZINT 1. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból és annak irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja. 7. § (6) Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat a) a közegészségügy (…), b) a járványügy (…), c) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, d) az egészségügyi igazgatás (…), e) a munkaegészségügy területén. 9. § (1) Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakértői, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat ellátó szerve. Az OTH szakmai irányítása alatt álló országos intézetek: NEFI, EKI, OKK, OEK.

323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet TERÜLETI SZINT Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális és kerületi/kistérségi intézeteit 2011. január 1-től integrálták a megyei és fővárosi kormányhivatalokba, amelyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Miniszterelnökség irányítása alá tartoznak. A szakmai irányítást és felügyeletet a területi intézeti szervek munkája felett továbbra is az országos tiszti főorvos az egészségügyért felelős miniszter – az országos tisztifőorvos közreműködésével gyakorolja. 10. § (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatai keretében … c) ellátja az alapító okiratban, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat ca) a közegészségügy (…), cb) a járványügy területén, (…), cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén, cd) az egészségügyi igazgatás és koordináció területén, (2) A kormányhivatal részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását.

Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés: hogyan és kivel kell ellátni a feladatokat?

Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés Az egyén, a populáció általános egészségpotenciáljának megőrzésére, megerősítésére és növelésére irányuló törekvések, intézkedések. Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés koncepciójukban bár különböznek, konkrét esetekben a kettő gyakran átfedi egymást. Ahol a preventív intézkedés egy konkrét betegség megelőzésére irányul, célszerű a betegség megelőzéséről beszélni, ahol viszont az egészség általános értelemben vett támogatása a cél, az egészségfejlesztés helytállóbb. Epidemiológiai szótár. Szerk.: V. Hajdú Piroska, Ádány Róza

Hogyan? Az egészségfejlesztés integrációja a népegészségügyi intézményrendszerbe, munkamegosztás, együttműködés munkamegosztás területi szinten A népesség egészségi állapotának és jóllétének a monitorozása és felügyelete; Az egészségi ártalmak kockázati tényezőinek és veszélyhelyzeteknek a monitorozása és kezelése; Egészségfejlesztés a társadalmi meghatározók kezelésére és az egészségi állapotban jelentkező egyenlőtlenségek megoldására tett lépésekkel; Betegségmegelőzés és a betegségek korai stádiumban való diagnosztizálása; Az egészség érdekében hozott érdekérvényesítés, kommunikáció és társadalmi mobilizáció. munkamegosztás országos szinten szakmai irányítás és módszertani fejlesztés elkülönítése

Hogyan? Tudás, képességek megszerzése Népegészségügyi alapkompetenciák: a szükséges ismereteknek, képességeknek és attitűdnek a kombinációja, amely a népegészségügyi feladatok hatékony és eredményes ellátásához szükséges. Építőköveit jelenti a hatékony napi munkavégzésnek és az átfogó népegészségügyi szemléletnek. Alapvető népegészségügyi kompetenciák Népegészségügyi tudományos gondolkodás és véleményalkotás Analízis és értékelés Népegészségügyi stratégiaalkotás és programtervezés, megvalósítás és értékelés Partnerség, együttműködés valamit az egészség pártolása Sokféleség (f)elsimerése és inkluzivitás Kommunikáció Népegészségügyi iránymutatás, vezetés

Hogyan? Módszertani fejlesztés, innováció A módszertani fejlesztés elsőszámú felelőse a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (1) Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakértői, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat ellátó szerve.

Mire van tehát szükség? Szakpolitikában Módszertanban bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra, prioritások meghatározására; Szakpolitikában jelentős innovációra; Módszertanban adaptációra és egységességre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra; Szervezeti szinten allokatív hatékonyság biztosítására, fenntarthatóságra Erőforrások tervezésében munkamegosztásra, elkötelezettségre, együttműködésre (helyi önkormányzatokkal, már helyi szereplőkkel). Szakmai tervezés és megvalósítás terén

Köszönöm a figyelmüket www.antsz.hu