A fenntartható fejlődés és a vállalkozások környezeti felelőssége „Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés”

Fenntartható fejlődés meghatározása „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. Bruntland Jelentés 1987 „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg”-Tokió 2000

A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés elvei (1987): 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld életképességének javítása és diverzitásának megőrzése 4. A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartó képessége által meghatározott kerteken belül kell maradni

6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak saját környezetükről 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9. Globális szövetséget kell létrehozni

 Brundtland Bizottság: „Közös jövőnk”  Nem a szükségletek korlátozása a megoldás, hanem az igények kielégítése kevesebb anyag és energia felhasználásával, illetve a termelőtevékenység szennyező hatásainak minimalizálása  Környezetbarát fogyasztási szokások, tiszta technológiák elterjesztését, a megújuló erőforrások jelentőségének a felértékelését segíti

Fogyasztás, környezet és fenntarthatóság A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzeteFenntarthatóság több, mint amit a természet újratermelni képes a környezet pusztulnem fenntartható a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes a környezet megújulfenntartható fejlődés

Fejlődési és gazdasági korlátok  Fejlődési és gazdaság korlátozási dilemmák társadalmi értelmezése (környezetbarát fogyasztás, tisztább technológiák megjelenése, megújulók használata, minőségi növekedés)  Fejlett világ és fejlődő országok fejlődésének ellentmondása: Dél-Amerika 3.generáció munkanélküli- analfabetizmus, társadalmi feszültségek  Fejlődő országok-több mint 8 óra a munkaidő, szinte mindenhez kell érteni, több nyelv stb.  Piacgazdaság-kapitalizmus ellentéte- kereslet elvált a kínálattól, élelmiszerbiztonság kérdése, túlfogyasztás

A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek egymásba ágyazódása

A piacgazdaság helyi ellátó rendszereken, kultúrán, szokásokon alapul, amely fenntartható! A piacgazdaságban a társdalom tagjai által ellenőrzött termelés és fogyasztás zajlik (Korten, 1998). A globális kapitalizmus esetében a hatalom nem ellenőrzött, így fenntarthatósága kétséges. A globális gazdasági rend kialakulásának és létezésének mozgatórugója az anyagi fogyasztás. Piacgazdaság ≠ Kapitalizmus (lokális) (globális)

A gazdasági növekedés és környezetminőség kapcsolata Társadalmi igények, szolgáltatás és fogyasztás kapcsolati arányai Kuznets görbe – a növekedés és a szennyezés kapcsolata

: Föld népessége 3,7 md.-al nőhet Élelmiszerigény megduplázódik Ipari termelés és energiafelhasználás min. 3szorozódik „zöld stratégiák”: skandináv országok Társadalmi, gazdasági dimenziók hangsúlyosak pl. Ausztria

Energiafelhasználás és környezetminőség Energiafelhasználás és környezetminőség kapcsolata Szén-dioxid emisszió és fejlődés kapcsolata Készletgazdaság vagy/és szolgáltatásgazdaság (Ökohatékonyság – készletgazdaság (stock economy) helyett szolgáltatásgazdaság (flow economy), nem mosógépre van szükségünk, hanem tiszta ruhára). Ezt olcsóbban is megszerezhetjük szolgáltatással!!!

A GDP összetevői két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik

Mindezek alapján a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet: GDP = fogyasztás + beruházás + export – import A közgazdászok általában szeretik különbontani a magán- és közösségi fogyasztást. Az exportból kivonva az importot kapjuk a nettó exportot. A GDP egyenlete így: GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás+ beruházás+ nettó export

A GDP nem más, mint az anyagi és nem anyagi tevékenységek körében egy országban meghatározott időszak – rendszerint egy év – alatt létrehozott termékek és szolgáltatások végső felhasználásra került összessége, pénzben kifejezve. A GDP önmagában nem alkalmas a jólét mérésére, mert nem fejezi ki azt a globális fejlődési válságot, amelyet a növekvő társadalmi polarizálódás, az egyre nagyobb mértékű elszegényedés, valamint a természeti erőforrások visszafordíthatatlan pusztítása jellemez.

A gazdasági teljesítmény mérésnek alapproblémái - GDP  Napjaink központi témájává vált a hosszú távon fenntartható fejlődés  A világ fejlett országaiban a fenntartható fejlődést általában gazdasági növekedésként tudják csak elképzelni  GDP (Gross Domestic Product – Bruttó Hazai Termék) a legelterjedtebb világszerte  A közgazdaságtanban a bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a mérőszáma egy bizonyos terület – többnyire ország –gazdasági termelésének adott idő alatt.

A GDP hiányosságai A hiányosságaival kapcsolatos problémakör már a mutató megalkotásakor felmerült Nem tesz különbséget költségek és hasznok, produktív és destruktív vagy fenntartható és fenntarthatatlan tevékenységek között. Minden piaci eseményt az emberek javára szolgáló nyereségként kezel, miközben mindent figyelmen kívül hagy, ami a monetarizált csere világán kívül történik, tekintet nélkül annak jóléti fontosságára

A jövedelem növekedése a jólét emelkedésével nem egyenértékű A GDP önmagában nem alkalmas a jólét mérésére Csak a piacon realizálódó ügyletek számítanak - Amit képtelen adóztatás vagy statisztikai beszámoltatás alá vonni, az egyszerűen nem létezik a GDP számára -valaki saját kezűleg festi ki lakását, s nem mesterrel végezteti azt, akkor a végtermék, vagyis a kifestett lakás, csak a felhasznált anyag értékével járul hozzá a GDP-hez

A GDP lényegénél fogva piacorientált, így növeléséhez a piaci forgalom növelése szükséges. Két úton érhető el: 1. már meglévő, eddig ki nem mutatott teljesítményeket kell a piacra terelni ( otthoni munka) 2. mesterségesen kell újabb piaci igényeket támasztani (marketing-reklámok)

Csak a legális és könyvelt szféra piaci forgalma számít „szürke” vagy „fekete” gazdaság nincs, pénzforgalommal jellemezhető piacok, ahol adott esetben még könyörtelenebb is a verseny, szürkegazdaság kialakulásának alapvető oka : igazságtalanul elosztott közterhek és az egyre növekvő mértékű adóztatás miatt az emberek menekülnek a nyilvántartás elől fejlődő országokban: a szürkegazdaság aránya is sokkal nagyobb.

Elsősorban csak azt lehet kimutatni, ami pénzmozgással jár amely gazdasági tevékenység nem jár pénzmozgással, az érdemtelen a számbavételre lakás takarítása, a családi ebéd-nem növeli a GDP-t, ha saját kezűleg végezzük e tevékenységeket, s nem veszünk igénybe legális pénzmozgással járó szolgáltatást a tradicionális család ingyenes és kölcsönös „szolgáltatásai” a GDP-növekedés ellenében hatnak főleg az iparosodó fejlődő országokban torzítja a statisztikákat

A természeti erőforrásokat nem tekintjük tőkének, így azok amortizációját nem kell kimutatni minél gyorsabban meríti ki valamely ország a természeti erőforrásait, annál nagyobb lehet a GDP-je természeti erőforrásokat nem tőkeként könyvelik, hanem egyszerűen bevételként-GDP értéke a természet kifosztását fogja mutatni GDP csak akkor veszi figyelembe a természeti erőforrásokat, ha azokért fizetnek a gazdaság hasznosítja a természeti tőkét, az beleszámít a nemzeti jövedelembe, viszont ezeknek a tőkéknek a leromlása, pusztulása nem

A természet nyújtotta szolgáltatások és ezek leromlásából származó költségek kimaradnak a számításból, GDP-ben duplán jelenik meg ugyanaz a tétel: 1. amikor a kárt (szennyezést) okozó tevékenység értéke adódik hozzá, 2. amikor a kárt helyreállító tevékenység értéke

GDP-nek a család igazi veszteség nemkívánatos a GDP számára olyan tevékenységeket végez, amelyeket gazdasági mutatónk nem képes megragadni családok ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak, és a piacon kívül tevékenykednek

GDP számára csak a munka az érték Ha a magasabb termelékenységet több jószág előállítására fordítják, azt figyelembe veszi, és nő a GDP ha ugyanezt a hatékonyság-javulást arra használják, hogy ugyanannyit termeljenek kevesebb idő alatt, és a szabadidőt növeljék, a GDP nem változik Szabadidő nem számít

A piac nem tud mindent „beárazni”, mert számos dolognak nincs klasszikus értelemben vett piaca. a természeti erőforrások, mert nincs mechanizmus, mely a tevékenység során felmerülő teljes költség (az erőforrás jövőbeni kifogyása miatti nyereségkiesés, az externális (nem kompenzált, un. külső költségek) figyelembevételére kényszerítené a vállalatokat

A mérhető és nem mérhető szférák Tevékenységek Monetizált Nem monetizált Legális Nem legális Piaci Nem piaci Állami szféra Magán szféra Szürke gazdaság Fekete gazdaság Háztartás Közvetlen csere Fekete gazdaság Háztartás

A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai Kérdés: lehetséges-e a további gondolkodás a GDP keretein belül, avagy teljesen új mutató, illetve mutatócsoportok kidolgozásán kell fáradozni, attól függ, hogy mit kívánunk mérni Megragadható: piacgazdaságban zajló tranzakciók pénzforgalma, a piacgazdaságban zajló tranzakciók értéke, a társadalomban zajló tranzakciók értéke, a gazdaság „egészsége”, „jóléte”, vagy a társadalom jóléte

A fenntartható társadalmi jólét mutatószámai A társadalmi jólét fogalma és értelmezése A Gazdasági Jólét Mutatója (MEW) = GNP Nettó Gazdasági Jólét (NEW) Fenntartható Gazdasági Jólét (ISEW) A Valódi Fejlődés mutatója (GPI) Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI) Az ökológiai lábnyom

Gazdasági Jólét Mutatóját (MEW - Measurement of Economic Welfare). Cél: a nemzeti jövedelmet úgy egészítsék ki, hogy a teljes gazdasági jólétet tükrözze A számbavett állományok határait kiterjesztették, A kiadásokat új kategóriák szerint sorolták be, úgy, hogy az egészségügyi kiadásokat és az oktatást a humán tőkébe fektetett beruházásnak vették, és bizonyos kiadásokat - mint a rendőrség fenntartását – „köztes” kiadásként értelmeztek, mely önmagában nem generál jólétet. urbanizáció bizonyos költségeit levonták

Nettó Gazdasági Jólét (NEW - Net Economic Welfare) környezeti változásokat is megpróbálta a rendszerbe vagy egy mutatóba foglalni Alapprobléma: GNP sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá nyilvánvaló módon az egyének jólétéhez, kimaradnak belőle a jólét egyes kulcsfontosságú elemei

Módosítási javaslatok adják még hozzá a szabadidőt, a „csináld magad” munkákat és a fekete, szürke gazdaság értékét; és vonják le a környezeti károk értékét.

Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW) 1989-ben Caracas : konferencia az alternatív gazdasági mutatókról GDP leváltása: komplex mutatórendszerrel ;gazdasági, környezeti és társadalmi mutatók csoportjaival. GDP, melyek használata mélyen beleágyazódott a mai gazdasági és politikai életbe, nem lehet egy csapásra többmutatós rendszerrel felváltani

ezeknek az aggregált mutatóknak megvan az az előnyük, hogy könnyen megragadható eredményeket közölnek, alkalmasak térbeli és időbeli összehasonlításra elterjedtségük miatt, a világ pénzügyi szervezetei is nagyrészt ezen gazdasági mérőszámok alapján ítélik meg a támogatandó országok, régiók gazdasági fejlődését

Herman Daly és Cobb: ISEW mutató alapja a lakossági fogyasztás, pontosabban a jövedelemegyenlőtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás Pozitív tényezőként : háztartási munka tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értékét utak illetve országutak által nyújtott szolgáltatásokat egészségügyi és oktatási közkiadások bizonyos hányadát

Levonandó : tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg, a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadás, az ingázás közvetlen költsége, az urbanizáció költsége, a motorizált közlekedés baleseti költsége, valamint a természeti folyamatokba történő káros beavatkozások költsége(víz és a levegő szennyezésének, illetve a mezőgazdasági területek csökkenésének költségei, a zaj ).

Végül hozzászámolnak a mutatóhoz két változó előjelű tételt is: 1. a nettó tőkenövekedést, 2. az ország nettó nemzetközi tőkepozíciójának változását  Rendkívül átfogó mérőszám Hátránya, hogy nem áll hozzá rendelkezésre statisztikai adat.

Németországra, Nagy Britanniára, Skóciára és Ausztriára már készültek ISEW-számítások jólétet negatív irányba módosító két legfontosabb tényező a jövőbeli jólétet veszélyeztető hosszú távú környezeti degradáció és a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése

GPI – Genuine Progress Indicator ISEW-et megalkotása után sok kritika érte „Redifining Progress” nevű kutatócsoport a kritikák alapján átdolgozta, illetve tovább fejlesztette az indikátort Cobb-Halstead-Rowe (1995 ISEW alapokra)

Valódi Fejlődés Mutatójának (GPI - Genuine Progress Indicator) Egységes, átfogó szerkezetben tartalmazza mind a piaci, mind a nem-piaci tevékenységek értékét, és a GDP-től eltérően hosszú távú szemléletet tükröz. Több új tételt tartalmaz: öt társadalmi és két környezeti kárral bővült a lista. A személyes fogyasztásból indul ki

A GPI a személyi fogyasztás teljes értékét korrigálja a jövedelem-elosztás tényezőjével, majd további társadalmi és ökológiai költségeket, hasznokat kifejező tényezőkkel módosítja azt összeadják a gazdaságban elfogyasztott termékek és szolgáltatások értékét, három fogyasztáshoz kapcsolódó kiadási kategóriát vonnak le: 1. defenzív kiadások (a múltbeli károk kompenzálása), 2. társadalmi költségek, 3. a környezeti tőke és természeti erőforrások amortizációja

A GPI kiszámítása

A GPI-t befolyásoló főbb tényezők Jövedelemelosztás A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke A szabadidő csökkenése Az önkéntes munka értéke A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai A bűnözés költségei A környezetszennyezés – védelem

A GPI hiányosságai Nem veszi figyelembe a bidiverzitás csökkenését, a munkahelyi környezet értékét, az emberi tőke bizonyos szolgáltatásait - azoknak a képességeknek az értékét, amelyek növelik a hatékonyságot, a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat, a fekete gazdaságot. A számbavétel is pontatlan: az adatok elérhetősége nehéz, a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás

Emberi Fejlődés Indexe (HDI) ENSZ Fejlődési Programja 1990 Amartya San indiai közgazdász (1990): A fejlődés az emberi képességek kiterjesztésének folyamata. A fejlődés célja, hogy megteremtse az emberek lehetőségét a lehető legteljesebb emberi életre Ahhoz, hogy jólétről beszélhessünk, a fejlődésnek az emberek fejlődését, az emberekért fejlődést, és az emberek általi fejlődést egyaránt magába kell foglalnia

A HDI megalkotásának célja : a GDP által nem mért fontos értékek alapján rangsorolhatóvá tegye az egyes gazdaságokat Az új mutató két módszertani újdonságot tartalmazott a hagyományos GDP kiszámolásához képest. Először is a jövedelem megítélésén változtat, főleg a csökkenő határhozadék alkalmazásával. Másodszor az így módosított jövedelmet két humán fejlődési mutató értékével összegzi, az élettartam és a tudás mérése céljából, ahol a három aspektus azonos súlyt kap.

Számos hiányosságra keres megoldást, amelyek a következők: a GDP abszolút értékének helyettesítése egy a változás irányát mutató, korábbi értékhez képesti viszonyszám segítségével; a nemzeti valuta dollárárfolyama segítségével történő torz egységesítés elkerülése az egy főre jutó GDP adott gazdaságon belüli vásárlóerejének összehasonlításával; oktatás és közegészségügy, mint érték beszámítása a mutatóba

A fentieknek megfelelően a HDI három részből áll össze: az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva; az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma egyharmados súllyal); születéskor várható élettartam.

Előnye: 1. a valóságot átfogóbb módon megragadó alternatívát jelent a korábbi egydimenziós megközelítésekkel szemben 2. viszonylag kis adatigényének köszönhetően értéke számos országra kiszámítható, és egyszerű felépítése nemcsak a tudományos kutatók, de a politikai döntéshozók számára is könnyűvé teszi használatát

Kritika: vajon az emberi fejlődés folyamata sűríthető-e egyetlen indexbe a komponensek kiválasztásának önkényessége mód van többféle HDI kiszámítására :pl. a népesség lakhely, vagyoni helyzet, nem

0-1 skálán mozog – HDI >0,8 fejlett – HDI = 0,5-08 – HDI<0,5 fejletlenek

HDI 2010-ben

HDI első helyezettjei 2006 – Norwegen (HDI= 0,965) 2005 – Norwegen (HDI= 0,963) 2004 – Norwegen (HDI= 0,956) 2003 – Norwegen (HDI= 0,944) 2002 – Norwegen (HDI= 0,942) 2001 – Norwegen (HDI= 0,939) 2000 – Kanada (HDI= 0,935) 1999 – Kanada (HDI= 0,932) 1998 – Kanada 1997 – Kanada 1996 – Kanada 1995 – Norwegen 1994 – Kanada 1993 – Japan 1992 – Kanada 1991 – Japan 1990 – Kanada 1985 – Kanada 1980 – Schweiz

Életciklus elemzés ökológiai mérleg megpróbáljuk számszerűsíteni, de legalábbis megbecsülni, hogy egy termék előállítása során, annak elosztásán, felhasználásán át a hulladékként való lerakásáig milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is.

Életciklus elemzés A termékek környezeti szempontú értékelési módszerei közül az egyik legelfogadottabb, tudományosan is leginkább elismert módszer meghatározza a vizsgált folyamat minden be- és kimenetét a termék teljes élettartamát és minden hatást figyelembe vesz a “bölcsőtől a sírig”

Életciklus szabványok MSZ EN ISO es szabványsorozat- Életciklus- elemzés ISO 14040(2006) Életciklus – elemzés – Általános alapelvek és gyakorlat ISO Életciklus - elemzés- Életciklusleltár elemzés ISO Életciklus – elemzés – Életciklus hatáselemzés ISO Életciklus – elemzés – Életciklus – javítási elemzés ISO 14044:2006: Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Követelmények és útmutatók

Meghatározás Életciklus elemzéssel megpróbáljuk számszerűsíteni, megbecsülni, hogy egy termék előállítása során, annak elosztásán, felhasználásán át a hulladékként való lerakásáig milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is.

Életciklus elemzés fő jellemzői Foglalkozni kell a termékrendszerek környezeti tényezőivel-nyersanyagbeszerzéstől a hulladéklerakásig LCA tanulmány mélysége, időkeretei a cél,és tárgykör függvényében változnak LCA tanulmányok bizalmas kezelése, tulajdonjogok tiszteletben tartása Nincsen egy kizárólagos LCA módszer-de a nemzetközi szabványnak meg kell felelni!

Az LCA előnyei: Segíti egy termék életciklusának különböző pontjain a környezeti szempont fejlesztési lehetőségeinek meghatározását, döntéshozatalt az iparban, a kormányzatban és a nem kormányzati szervezetekben, a környezeti megjelenés fontosabb indikátorainak kiválasztását, és a környezeti marketing tevékenysége.