A vörösiszap-katasztrófa 5 év után, egy környezettan szakos főiskolai hallgató szemszögéből Készítette: Nagy Petra Elérhetőség:

2 Az előadás fő kérdései I. I. A katasztrófa kialakulásának okai, lefolyása, emberi és környezeti hatásai. II. II. A katasztrófa társadalmi hatásai, az újjáépítés jelenlegi helyzete. III. III. Az emlékek változása 5 év távlatában, ennek lehetséges okai. IV. IV. Összegzett megállapítások, további kutatási feladatok.

3 I. A katasztrófa kialakulásának okai, lefolyása, emberi és környezeti hatásai.

4 A katasztrófához vezető okok A tározó elhelyezésével, a gát anyagával és tervezésével kapcsolatos utólag napvilágot látott problémái A tározó elhelyezésével, a gát anyagával és tervezésével kapcsolatos utólag napvilágot látott problémái Kategóriai besorolás hiányosságai Kategóriai besorolás hiányosságai Ellenőrzés hiánya és felületessége Ellenőrzés hiánya és felületessége Veszélyelhárítási tervek nagyvonalúsága és felületessége Veszélyelhárítási tervek nagyvonalúsága és felületessége Védelmi terv hiányosságai Védelmi terv hiányosságai

5 Védelmi terv hiányosságainak következményei A lakosság és a védelmi szervek késői riasztása A lakosság és a védelmi szervek késői riasztása A védekezéshez szükséges eszközök hiánya A védekezéshez szükséges eszközök hiánya A lakosság és a mentő szervezetek nem ismerték az iszap egészségügyi kockázatait A lakosság és a mentő szervezetek nem ismerték az iszap egészségügyi kockázatait

6 A katasztrófa lefolyásának főbb jellemzői  Gyors lefolyású, (5 perc alatt elérte Kolontárt)  Súlyos fizikai és romboló hatás, (2 m magas áradat)  Megközelíthetetlen, (védőruha nélkül lehetetlen volt)  Bekövetkezése váratlan volt, (az előrejelzés és a felkészülés hiánya)

7 Hatása az emberek életére és egészségére Az emberi életre gyakorolt hatása:  10 halott,  123 sérült; (ebből 12 súlyos, 64 kórházi ellátásra szorult) Egészségügyi hatásai Maró hatás, égési sérülések, pszichés problémák, belélegzés veszélyei, annak belső szervi sérülései és kockázatai

8 A természeti környezet pusztulása  A Torna patak teljes élővilága kipusztult.  Elszennyezte a Marcalt, majd a Dunába is bekerült.  40 km 2 területen szennyezte el a talajt, cm mélységben.  Eszterházy parkot teljesen letarolta.

9 Lerombolt épített környezet Amihez hozzáért, az használhatatlanná vált !   Házakat rombolt és személyautókat sodort magával   Középületekben tett károkat   Kolontáron 40, Devecseren 244, Somlóvásárhelyen 14 házat öntött el   1,5 km hosszan megrongálódott vasúti pálya

10 Állat- és növényvilág az iszapban Elpusztult vad és házi állatok Több hektárnyi szántó, legelő, rét és erdő szennyeződött

11 II. A katasztrófa társadalmi hatásai, az újjáépítés jelenlegi helyzete

12 A katasztrófa társadalmi hatása A helyreállítás garanciáját az állam vállalta  Országos és nemzetközi összefogás, hazai és külföldi szakemberek együttműködése.  Állampolgári összefogás, a mentes és helyreállításban részt vettek civil segítők és karitatív szervezetek, adományok gyűjtése.  Társadalmi elvárás volt a károkozó felelőségre vonására és a többi tározó felülvizsgálatára.

13 Az újjáépítés jelenlegi helyzete Természeti környezet rehabilitációja Cél: pH csökkentés, semlegesítés;  Szántók, legelők agrotechnikai eljárással történő rehabilitációja  Több mint t talaj depózása  A Torna patak mentesítése, az élővilág számára megfelelő körülmények megteremtése  A talaj megtisztulását segítő növények ültetése

14 Az épített környezet helyreállítása  Helyreállított vasút- és közúthálózat  Új lakópark Kolontár másik oldalán  Emlékpark a házak helyén  Új középületek helyreállítása  A tározót földdel betakarták  Kiépítették a riasztórendszert

15 III. Az emlékek változása 5 év távlatában, ennek lehetséges okai

16 Az emlékek változása 5 év távlatában Kérdések, amelyekre választ szerettem volna kapni!  Az érintettek most miként emlékeznek a katasztrófára?  Most hogyan emlékeznek arra, hogy milyen károsodásokat szenvedtek?  Jelenleg hogyan élik mindennapjaikat?

17 A kérdőívet kitöltők csoportosítása A felmérésben résztvevők három csoportra bonthatók 1. Azok, akiket súlyos, pótolhatatlan veszteségek értek. 2. Azok, akik kisebb mértékű veszteségeket szenvedtek. 3. Azok, akik nem szenvedtek veszteséget.

18 A felmérés idevonatkozó legfontosabb kérdései 1. Mikor tájékoztatták a tározókban lévő anyag veszélyességéről? 2. Mennyiben változtatta meg a katasztrófa az életminőségét? 3. Változott-e az életfelfogása a katasztrófa óta? 4. Szenvedett-e egészségügyi károsodást? 5. Tart-e a katasztrófa utáni káros egészségügyi hatásoktól? 6. Ön elégedett-e a táj és a épületek helyreállításával? 7. Tart-e egy következő katasztrófától?

19 A felmérés eredményei 1.Soha nem kaptak tájékoztatást az iszap veszélyeiről, a megkérdezettek 100%. 2.A érintettek majd 50%-a elvesztette otthonát és házi kedvencét. 3.A kitöltők többségének nem változott az életfelfogása. 4.A válaszadók 70% nem szenvedett károsodást, a fennmaradó 30% fizikai és lelki sérüléseket szenvedtek. 5.Nem tartanak a káros egészségügyi hatásoktól, 100%. 6.Elégedettek az újjáépítéssel, 100%. 7.Nem tartanak egy következő katasztrófától, 100%.

20 Következtetéseim:  Csak azok emlékeznek élesen a katasztrófára, akik azt átélték, netán sérüléseket szenvedtek vagy még hozzátartozójukat is elvesztették.  Azok a lakosok, akiket semmilyen módon nem érintett az iszap, szinte már el is felejtették, túlléptek rajta.  Társadalmi szinten, napjainkban az emberek már alig emlékeznek, mondhatni elfelejtették a vörösiszap- katasztrófát, mivel már nincs hír értéke, ezért számukra idejétmúlt.

21 Összegzett megállapítások  Számos ok vezetett a vörös iszap tározó falának átszakadásához. Az áradat 10 halálos áldozatot követelt, 350 házat tett tönkre, 40 km 2 -en terült el és pusztította el annak flóra és fauna állományát. Maró hatása miatt 123-an szenvedtek súlyos és könnyebb égési sérüléseket.  A károk helyreállításának garanciáját az állam vállalta, illetve hazai és nemzetközi segélyek érkeztek a károsultak megsegítésére.  A tározót üzemeltető cég állami felügyelet alá került, vezetőit pedig felelősségre vonták.  A rehabilitáció azonnali megkezdése okán az épített- és természeti környezet viszonylag hamar helyreállt.  Az emlékek változására a felmérés rámutat, az érintettek nagy része és főként a társadalom, már elfelejtette a vörösiszap-katasztrófát.

22 További kutatandó kérdések  Az új lakóparkban élők elégedettek-e házaikkal. Ha nem, akkor mit változtatnának rajta?  Aki megtehette volna, hogy elmegy miért maradt mégis?  Megszüntetnék-e a tározót?  Hogyan lehetne a vörösiszapot a tározókból felhasználni, oly módon, hogy az munkalehetőséget biztosítson a lakosságnak, egészségügyi károsodásoktól mentesen és a természeti környezetre káros hatások nélkül történjen?

23 Köszönöm a figyelmet!

24 Felhasznált irodalom  Vágföldi Zoltán: A vörösiszap katasztrófa környezeti hatásai, kárelhárítási folyamata, alkalmazott módszerei, Hadmérnök folyóirat VI. évfolyam 1. szám március  Magyar Tudományos Akadémia honlapján a vörösiszap katasztrófával kapcsolatban megjelent cikkek, tájékoztatók  Eltűnt világ A vörösiszap fogságában, Pannon lapok társasága megjelent korlátozott példányszámban ISBN:  Négy évvel a vörösiszap-katasztrófa után katasztrofa-utan Képek:  Google – vörösiszap katasztrófa / képek 4&bih=653&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&sqi=2&ved=0CCgQsARqFQoTCIyhnL- emMgCFcUIGgodWv4NNw 4&bih=653&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&sqi=2&ved=0CCgQsARqFQoTCIyhnL- emMgCFcUIGgodWv4NNw 4&bih=653&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&sqi=2&ved=0CCgQsARqFQoTCIyhnL- emMgCFcUIGgodWv4NNw  Saját készítésűek