Az arckép profil nyilvántartás jövője - Gondolatok a törvénytervezetről Készítette: dr. Pál Zoltán Budapest,

A törvénytervezet megalkotásának indokai:  Okmányhamisítás új elkövetési alakzatai,  bűncselekmények határon átnyúló jellege,  korszerű technológiák alkalmazásának lehetősége,  a bűnelkövetők minél rövidebb időn belül történő azonosítása,  bűnmegelőzés.

A törvényalkotó célja: egy teljes népességre kiterjedő központi biometrikus arckép profil nyilvántartás létrehozása és a biometrikus arckép profil felhasználás jogi kereteinek a megalkotása. Arckép profil: az arcképmás adatból képzett alfanumerikus adatsor, mely az annak alapjául szolgáló arcképmás adat rekonstruálására nem alkalmas. (egyirányú folyamat) Kapcsolati kód: személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett természetes személyazonosító adatainak, valamint arcképmás adatainak az arckép profil adataihoz történő hozzárendelése. A törvény célja: arcképelemző tevékenység végzése az arckép profilok felhasználásával. Biometria: olyan automatikus technika, amely méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai, testi jellemzőit és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja.

Az arckép profil nyilvántartás lépései 1. Arcképmás rögzítése (személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnél). 2. Az arcképmáshoz kapcsolati kód rendelése a nyilvántartó szerv által. 3. A kapcsolati kód és az arcképmás átadása az arcképprofil nyilvántartás részére. 4. Az arckép profil nyilvántartást vezető szerv az arcképmásból létrehozza az arckép profilt. 5. Személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett arcképmás adat törlése. 6. Arcképelemző tevékenység az arckép profilok felhasználásával (csak adott ügyhöz kötötten).  Fontos: a kapcsolati kód az adott arckép profilhoz rendelten kerül tárolásra, nem pedig az érintett személyéhez kötötten. (személyi mappa nem lesz). Az arckép profil nyilvántartásban nem kerülnek tárolásra természetes személyazonosító adatok sem.

Az adatkezelés legfontosabb elve a célhoz kötöttség. Az Info tv. szerint:  Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.  Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Az adatkezelés célja a törvénytervezet szerint:  bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése, elkövetők elfogása,  körözött személyek azonosítása, eltűnt személyek felkutatása,  közigazgatási hatósági eljárásokban a kérelmező azonosítása,  titkos információgyüjtő valamint a titkos adatszerző tevékenységek támogatása,  egyes személyvédelmi feladatok ellátása,  fontos intézmények és létesítmények biztonsági védelme,  nyomozó szervek által kezelt álló vagy mozgó felvételeken, rajzokon szereplő személyek azonosítása,  ismeretlen személyazonosságú személyek, holttestek azonosítása. Milyen adatot kezelnek? Az érintet arckép profilját és az ahhoz rendelt kapcsolati kódot.

Kik jogosultak az adatigénylésre? (csak a törvényben meghatározott célból)  Nyomozó hatóságok, ügyészség, BV intézetek,  terrorizmust elhárító szerv,  törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek,  közigazgatási szervek,  nemzetbiztonsági szolgálatok,  Országgyűlési Őrség. Az adatigénylésre jogosultakról a központi szerv nyilvántartást vezet. Az adatigénylés és az arcképelemző tevékenység igénybevétele kérelemhez kötött.

Arcképelemzés a jövőben – biometrikus személyazonosság ellenőrzés  A biometrikus adatkezelés az érintettek magánszféráját nagymértékben befolyásoló adatkezelési technológiák közé tartozik. Az állam feladata, hogy a biometrikus adatkezelés elterjedése ne veszélyeztesse a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.  Alkotmányosan elfogadható cél: az állam bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdeke.

A biometrikus arckép profil veszélyei:  A biometrikus arcképprofil olyan személyes adat, mely közvetlenül, véglegesen és megváltoztathatatlanul kapcsolódik az érintetthez, ezért természete szerint egy egységes személyazonosító kód lenne. Magyarországon jelenleg alkotmányi akadályokba ütközik az univerzális azonosító kód használata.  Az arcfelismerésnek akkor lenne értelme, ha automatizált lenne. Az automatizált arcfelismerés esetében az érintett közreműködésére nem lenne szükség, így rejtett megfigyeléseket (visszaéléseket) tehet lehetővé.  Az automatizálható arcfelismerés miatt a nyilvánosság számára nyitva álló közterületek, tömegközlekedési eszközök, stb. megszűnnek a magánélet színterei lenni.

Arcképfelismerés és a kamerás megfigyelő rendszerek kapcsolata  Lényeges kérdés: szabályos-e a bolti (munkahelyi) vagy egyéb kamerák által rögzített felvételek interneten történő megosztása, ha a felvételen bűncselekmény elkövetése szerepel?  Törvényi szabályozás (Info tv.):  Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.  Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetőleg – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete azt elrendeli. (hozzájáruláson alapuló, illetve kötelező adatkezelés).

A nyilvánosságra hozás jogalapja, azaz a jogos érdek érvényesítése Az elkövető személyes adatainak védelme - a sértett jogos érdekének érvényesítése - az állam büntetőhatalmának érvényesülése - társadalmi érdek Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátázásával arányban áll.

NAIH álláspontja: a sértettnek a fokozatosság elvéből eredően elsősorban a nyomozóhatósághoz kell fordulnia az általa készített felvételen szereplő személyek beazonosítása érdekében. (számukra kell hozzáférhetővé tenni a kamerafelvételt) Fontos korlát: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.

Az arckép profil nyilvántartásáról szóló törvénytervezet és a kamerás megfigyelés kapcsolata  Meghatározott cél: a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az elkövetők elfogása.  Az adatigénylésre jogosult (nyomozó hatóság) az általa folytatott büntetőeljárásban a rendelkezésére álló (sértett által átadott) arcképmás adat felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe veheti a terhelt személyazonosságának megállapítása érdekében.

Köszönöm a figyelmet! forrás: