Dr. Müler Anetta Phd. Kopkáné Plachy Judit TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK.
Advertisements

Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 27.Megoldás-Szociális védőháló.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
MMIK – „a befogadó intézmény” tradicionális múlt tradicionális múlt felkészült szakember gárda (humán erőforrás) felkészült szakember gárda (humán erőforrás)
Ady Endre Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Berhida Környezeti nevelés.
Intézményi Férőhelykiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó Kalocsai Szociális Szakellátási Központ kiváltása.
Kábítószer-probléma kezelése Szentesen Drogambulancia Dr. Szalayné Péter Ildikó Addiktológiai konzulens.
Az iskolavédőnő szerepe az oktatási intézmény egészségnevelési drogstratégia megvalósításában Előadó Pátkai Beáta iskolavédőnő A védőnők szerepe az iskolai.
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
A tanításra és tanulásra fordított idő nemzetközi és kutatási adatok tükrében Imre Anna Oktatáskutató és fejlesztő Intézet Berekfürdő, Február 4.
Solymosy József Bonifácz Egészségfejlesztési Osztályvezető NEFI Budapest, szeptember 29. Egészségfejlesztés az iskolai színtér vonatkozásában.
K ÖZNEVELÉSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTŐ MŰHELYMUNKÁJA T ÁMOP március 17 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gödöllői Tankerülete és Aszódi.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
Integráció-szegregáció:probléma, eszközök, gyakorlat Havas Gábor Lillafüred, április 24.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
„ Tágas városom kis lakásra cserélem” Hajléktalanok önálló lakhatásának elősegítése, munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP /
Hypertonia Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I.(szerk.)Népegészségügyi orvostan 140 és/vagy 90 Hgmm-t elérő és az.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /
1 Helyi szintű egyeztetés a köznevelés terén KEF országos konferencia Budapest, március 06. Simonyi István Emberi Erőforrások Minisztériuma KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
A székesfehérvári fiatalok helyzete
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Dohányzás,nikotin függőség
Mozgásszervi rehabilitáció
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Közösségi művelődés tanára Osztatlan mesterképzés
Az iskolai könyvtár telepítése, térszervezése és felszerelése
PÁPA MEGYEI FÓRUM.
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
Mayer József Budapest február 27.
Hajléktalanokért Közalapítvány
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
Káros szenvedélyek A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is,
Az iskolai könyvtár szolgáltatás típusai
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
A MOTIVÁCIÓ SZEREPE ÉS HATÁSKÖRE A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
A család – és gyermekjóléti szolgálatok rögös útjai
Projektmunka Földrajzolok
Innovációs képesség és jólét összefüggései
A beteggé válás folyamata
Család és iskola Nevelés.
Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest, december 18.
Bemutatkozik az iskolapszichológus
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
ONAP ↓ HELYI ÓVODAI PROGRAM ÜTEMTERV TERVEZET
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
„ Egy hatékony iskolai egészségnevelési program – az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak megtehet annak érdekében, hogy párhuzamosan.
DARUS.
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI CÉLJAI
Az iskolai szervezet és fejlesztése
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Lorem ipsum.
Belügyi Rendészeti Ismeretek
Intézmény minőségirányítási programja
Iskolai szociális segítő
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása
Előadás másolata:

Dr. Müler Anetta Phd. Kopkáné Plachy Judit TÁMOP E-13/KONV

Primer prevenció Megelőzés. Célja a betegség kifejlődésének megakadályozása. A primer prevenció általában nem orvosi eszközökkel történik (az egészségre ártalmas hatások kiiktatása, az egészségtudatos életmód kialakítása stb.). A primer prevenció másik csoportja kifejezetten orvosi tevékenységre alapozott (Pl.: védőoltás). Az okok és feltételek ismeretében megakadályozni a betegség kifejlődését. Pl.: Védőoltások, D vitamin profilaxis, jódos só fogyasztása a golyva esetében. Ezt jelentheti általában a tiszta levegő, a megfelelő ivóvíz, egészséges életmód és táplálkozás biztosítása vagy leszoktatás a dohányzásról, túlzott alkoholfogyasztásról. TÁMOP E-13/KONV Prevenció az általános iskolában

Szekunder prevenció A rejtett betegség feltárása, mely már kialakult, de még panaszokat nem vagy alig okoz. Ekkor a gyógyítás korai elkezdése még teljes sikerrel járhat. A szűrés kiemelkedő fontosságú. Pl.: onkológiai szűrővizsgálatok _ nőgyógyászati citológia, kolposzkópia, székletvizsgálat okkult vérzésre, mammográfia stb. -, évenkénti tüdőszűrés, vérnyomásmérés minden orvosi vizsgálatkor, de legalább 2 évente, diabetes szűrése magas rizikó esetén háromévente TÁMOP E-13/KONV Prevenció az általános iskolában

Tercier prevenció - rehabilitáció Megelőzni a betegség késői komplikációit, vagy visszatérését. Ennek legfőbb eszköze a gondozás. Például: diabetesesek, coronaria betegek, hypertoniások, onkológiai betegek, vesebetegek, asztmások, COPD-s betegek gondozása. Sportsérülések rehabilitációja Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

A prevenció színterei Család Óvoda Iskola Munkahely Egyéb Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Prevenció eszközei Egészséges életmód ismerete Családi és saját anamnézis ismerete Táplálkozás Testmozgás Célzott mozgásterápia Épített környezet Bútorok, berendezések Természeti környezet Ismeretek, készségek, stb. TÁMOP E-13/KONV

Megelőzni, de mit? Káros szenvedélyek kialakulását (cigaretta, alkohol, drog fogyasztás) Deformitások Belgyógyászati elváltozások (elhízás, asztma, aszténia, stb) Betegségek (fertőző) Stressz, Burn-out szindróma- lelki egészségvédelem Szociális problémák TÁMOP E-13/KONV

Prevenció az iskolában Testnevelés óra Osztályfőnöki óra Minden óra(Egészségre nevelés, biológia, ember és környezete, földrajz, kémiai, stb. óra) Szakkörök Táborok Közösségi programok (Föld napja, egészség hete, stb.) Óra közti szünetek, stb. TÁMOP E-13/KONV

Módszerek Ismeretek átadása, felvilágosítás Életmód elemek kialakításával Rendszeres testmozgás és rekreáció eszközrendszerével Egészséges tanuló-környezete kialakításával, stb. TÁMOP E-13/KONV

Addikció Központi idegrendszerre ható, hangulatot, gondolkodást, viselkedést befolyásoló anyagok: ide tartoznak a dohányzás, alkohol, gyógyszerek, illegális szerek (drogok=jogi fogalom). Függőség alakulhat ki, a gyerekek sokkal sérülékenyebbek! Az izolált megelőző programok nem hatásosak (csak dohányzás, csak drog megelőzés)! TÁMOP E-13/KONV

Megdöbbentő adatok Dohányzás Rágyújtás átlag életkora: 13 év, de a fiúk 17%-a 11 év alatt 11 évf. fiúk 30%-a (szakmunkástanulók 45%-a) naponta dohányzik Intenzív növekedés a 7. És 9. évfolyam között, lányok utolérték a fiúkat Alkohol éves életkorban már a gyerekek 2/3-a „kóstolgatja” 11. évf. fiúk 70%-a, lányok 50%-a >2x volt már részeg Illegális drogok 9. és 11. évf. tanulók 1/5-e kipróbálta (marihuána, gyógyszer+alkohol, disco drogok a sorrend). Kipróbálás átlag életkora: 14,9 év Mindhárom szer használatra jellemző az erős kortárs hatás (a szerhasználók barátainak többsége is szerhasználó) A könyv címe TÁMOP E-13/KONV

Hol jellemző a szerhasználat? Van-e olyan iskola, amely biztos lehet abban, hogy nem érintett? Nincs! De: illegális szerhasználat valószínűbb a nagyvárosokban (Budapest) és a sűrűn lakott területeken A tanulók többsége „kísérletezgető”, a valódi függők általában kimaradnak Az iskola feladata Az általános prevenció (probléma megelőzés) A nagyobb kockázatú tanulók és tanulói csoportok felé irányuló célzott figyelem/ célzott megelőzés A probléma felismerése: beilleszkedési, tanulási, hangulatzavarok Mikor kell kezdeni? Kisiskolás korban! Miért? Ebben az életkorban még negatív a szerhasználat megítélése és holisztikus az egészség értelmezése. Cél: koherens egészségmagatartás kialakítása (sport, strukturált szabadidő) TÁMOP E-13/KONV A könyv címe

Szerhasználat rizikó és védő tényezői - személyiség A könyv címe TÁMOP E-13/KONV Védő tényezők A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne: Legtöbb tagja elutasítja a szerhasználatot Szabadidejük strukturált (sport, hobbi) Szabadidejüket felnőtt szervezi és /vagy kontrollálja Magas tanulási motiváció, hosszútávú tervek Prevenció az általános iskolában

Szerhasználat rizikó és védő tényezői - család Rizikó tényezők Alacsony társadalmi státusz és iskolázottság Felbomlott család Deviáns szülők Jó státusz, de túl elfoglalt szülők Szülői bánásmód Kevés szeretet és segítség Alacsony monitor funkció Iskolával gyenge kapcsolat Túlkontrollálás, túlvédés Védő tényezők Normális szülői kontroll (barátok ismerete, hol és mit csinál a gyermek) Rendszeres kapcsolat a pedagógusokkal Megfelelő önállóság biztosítása, bizalom a gyermekben Szabadidő megszervezése, szülői felügyelet Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Szerhasználat rizikó és védő tényezői - iskola Rizikó tényezők Iskolai környezet el nem fogadása (rideg, tekintélyelvű, teljesítménycentrikus iskola) Tanárok, osztálytársak negatív megítélése Kortárs bántalmazás és bántalmazottság Sikertelenség, alacsony motiváció, lógás Hosszútávú tervek hiánya Védő tényezők Pozitív iskolai viszonyulás Vélemény: demokratikus, személyközpontú iskola Segítőkés tanárok Segítőkész, kedves osztálytársak Jó iskolai teljesítmény Továbbtanulási szándék Szabadidő irányított, az iskola által szervezett Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Szerhasználat rizikó és védő tényezői - társak Rizikó tényezők A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne (vonatkozási csoport): Legtöbb tagjának pozitív elvárásai vannak a szerhasználattal kapcsolatban Legtöbb tagja fogyaszt szert Szabadidejüket felnőtt kontrollja nélkül szervezik (utca, pláza, diszko, kocsma) Alacsony tanulási motiváció Védő tényezők A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne: Legtöbb tagja elutasítja a szerhasználatot Szabadidejük strukturált (sport, hobbi) Szabadidejüket felnőtt szervezi és /vagy kontrollálja Magas tanulási motiváció, hosszútávú tervek Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Szerhasználat rizikó és védő tényezői - társadalom Rizikó tényezők Mély egyenlőtlenségek, perifériára kerülés Szerekhez való könnyű hozzáférés (dohányzás, alkohol politika) Szerhasználattal kapcsolatos kultúra (felnőttség szimbóluma) Szerhasználattal kapcsolatos törvényi szabályozás Média által közvetített értékrend Védő tényezők Társadalomba/ környezetbe való integráció (hasznos feladatok, világos életút) Segítő szolgáltatások elérhetősége Kontrollált média Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Mozgatószervrendszeri és belgyógyászati megbetegedések BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK VEGETATÍV HIPERTRÓFIA VEGETATÍV DISZTÓNIA ASZTMA, LÉGÚTI BETEGSÉGEK CSÖKKENTLÁTÓK OBESIRAS, ASZTÉNIA Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Táplálkozás A gyermekek táplálkozásában - a felnőtt lakosság táplálkozására jellemző kockázati tényezők - magas a táplálkozással összefüggő betegségek kialakulása A gyermekek egy részének energia- és tápanyagbevitele elégtelen - mennyiségi és minőségi éhezés veszélye Problémák - táplálkozási ismeretek hiánya7-14 évesek: több mint ¼ túlsúlyos vagy elhízott Felnőttek: % túlsúlyos vagy elhízott OÉTI 2005/2006; OLEF 2003/200 Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Gyógytestnevelés alapjai BETEGSÉGEK, ELVÁLTOZÁSOK ORTOPÉDIAI ELVÁLTOZÁSOK GERINC ELVÁLTOZÁSAI SCOLIOSIS, SAUERMANN KYPHOSIS KYPHOSIS LORDÓZIS SPONDILOLÍZIS, SPONDILOLISZTÉZIS LÁB DEFORMITÁSAI X-O LÁB BOKASÜLLYEDÉS HARÁNTBOLTOZAT SÜLLYEDÉS DONGALÁB FONTOS: PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS) TERÁPIA: MŰTÉT GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK PHYSICOTERÁPIA (elektro-,hidro-, krioterápia, stb…) GYÓGYTORNA BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK SZÍVBETEGSÉGEK VEGETATÍV HIPERTRÓFIA VEGETATÍV DISZTÓNIA ASZTMA, LÉGÚTI BETEGSÉGEK CSÖKKENTLÁTÓK OBESIRAS, ASZTÉNIA Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV

Belgyógyászati kategóriák Gyógytestnevelési kategóriák: SZÍVBETEGSÉGEK VEGETATÍV HIPERTRÓFIA VEGETATÍV DISZTÓNIA ASZTMA, LÉGÚTI BETEGSÉGEK CSÖKKENTLÁTÓK OBESIRAS, ASZTÉNIA Prevenció az általános iskolában TÁMOP E-13/KONV