A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER (PTR) MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Sió László
A PTR eredeti alapelvei Az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, a tudományos eredmények megismerése; A már megszerzett a pedagógia ismeretek (pedagógia, pszichológia, módszertan) frissítése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése; Az iskolai tananyagban megjelenő új tudáselemek elsajátítása; Az oktatási reformok bevezetését, eredményeinek elterjesztését támogató képzések (tartalom, szerkezet, vizsgarendszer stb.); Azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátítása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből
A PTR alapelveinek érvényesülése A rendszerhez szankcionáló (alkalmazás megszűnése) és motiváló elemek (magasabb jövedelem) is kapcsolódnak, ma ezeknek érdemi hatásuk nincs. Szinte kizárólag a pedagógus szakmai ambícióján és az anyagi feltételeken múlik az, hogy a továbbképzés alapelvei érvényesülnek-e. Ez nagyrészt az intézményvezetők felelőssége. A mindenkori oktatásirányítás általában nem fogalmaz meg megrendelést A fenntartók sem viselkednek megrendelőként A finanszírozása kiszámíthatatlan és nem szakmai célhoz kötött Az ellenőrzés (ide értve az akkreditációt is) szintje nem elégséges, nincs érdemi hatásvizsgálat, melynek hiányában lehetetlen az érdemi beavatkozás Alacsony szintű és koordinálatlan az együttműködés az alapképzés és a továbbképzés „intézményrendszere” között A pedagógus-továbbképzés rendszere általában nem illeszkedik a többi szakmai fejlődést, illetve fejlesztést szolgáló elemhez
A PTR lehetséges új alapelvei Lehetőség és kötelezettség – kapcsolódás más rendszerekhez Célhoz kötöttség Stabil finanszírozási környezet A továbbképzés a pedagógiai rendszer része Összhang az alapképzés és a továbbképzés között Szabályozott egymásra épülés, modularitás Folyamatos fejlesztés (ellenőrzés, értékelés, fejlesztés, beavatkozás, stb.) Fogyasztó- és megrendelés-központúság
Lehetőség ? Kötelezettség ? Eszköz ? A pedagógus-továbbképzésben való részvétel lehetőség és kötelezettség egyidejűleg, melyhez egymással egyensúlyban lévő, releváns következmények (szankciók és juttatások) kapcsolódnak. Ezek érvényesülése érdekében a pedagógus-továbbképzés rendszerének kapcsolódni kell pedagógus-értékelés (minősítés) rendszeréhez; az intézményértékelés rendszeréhez; a (kidolgozandó) pedagógus életpályamodellhez
Célhoz kötöttség A PTR - igazodva az EU irányelveihez - egységes rendszerben működik a pedagógusképzéssel, és integrálódik az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A képzések a pedagógusok egyéni teljesítményéhez igazodnak, lehetőség van saját életpálya tervezésére. Ennek megfelelően a PTR szolgálja a központi oktatási reformok bevezetését, eredményeinek elterjesztését; a fenntartói szinten megfogalmazott oktatásirányítási elképzelések, fejlesztések (ide értve a szervezetfejlesztést is) megvalósulását; az intézményi szinten megfogalmazott célok, elképzelések, fejlesztések (ide értve a szervezetfejlesztést is) megvalósulását; az egyéni ambíciók, szakmai célok megvalósítását, karrier utak építését; a más ágazatokban való tanulás lehetőségét; a korábbi pályaelhagyók, illetve a más pályáról érkezők vissza-, illetve belépését; az oktatásba esetlegesen bevont, nem pedagógus végzettségű segítők képzését (pl. szülők, segítő szakemberek: szociális munkás, pszichológus).
Stabil, differenciált finanszírozás A pedagógus-továbbképzés finanszírozási környezete legyen stabil, és - a célhoz kötöttségnek megfelelően - differenciált: a központilag megfogalmazott célok elérését szolgáló továbbképzések kiemelten támogatottak (Forrás: programfinanszírozás, uniós pályázatok, motivációs összeggel elismert képzések stb.); a fenntartói és intézményi célok megvalósulását szolgáló továbbképzések normatív módon támogatottak (ide értve a más ágazatokban való tanulás lehetőségét és a pályára való belépést segítő képzéseket is); a kizárólag az egyéni az egyéni ambíciókat szolgáló továbbképzések normatív módon támogathatók (0-50%); Alternatív finanszírozási lehetőség: nem a képzésben való részvétel támogatott, hanem a megszerzett tudást ismerjük el.
A pedagógus-továbbképzések helye a pedagógiai rendszerekben A pedagógus-továbbképzések pedagógiai rendszerekbe illeszkednek, azok koherens részét képezik. A pedagógiai rendszer elemei: kerettanterv, pedagógiai koncepció, modulleírások, eszközi elemek, értékelési eszközök, továbbképzési programok, támogatás (Forrás: NAT) Optimális esetben egy-egy intézmény programja egységes pedagógiai rendszerként működik, amelyben a fenti elemek (kiegészülve a helyi tantervvel, illetve a helyi minőségirányítási programokkal) egymást erősítik, támogatják. Ez részben intézményi tervezés kérdése, de indokolt lenne az is, hogy az akkreditáció ezt az egységet kezelje (ne külön-külön elemeket, hanem pedagógiai rendszereket akkreditáljon).
Összhang az alapképzés és a továbbképzés között Alapelv az alapképzés és a továbbképzés összhangjának biztosítása. Ennek megfelelően a pedagógus-továbbképzés célja az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése; új tudományos eredmények megismertetése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése; azon a készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátíttatása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből; azon – a társadalmi, gazdasági elvárások változásából következő - oktatáspolitikai döntésekhez, oktatási programokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátíttatása, amelyek újdonságuk révén még nem épülhettek be a pedagógus alapképzésbe.
Szabályozott egymásra épülés és modularitás A pedagógus-továbbképzési rendszer alapelve a képzések szabályozott egymásra épülése és a modularitás. Ennek érdekében megvalósul a rendszeren belüli képzések beszámíthatósága; a kapcsolódás az alapképzés és a felnőttképzés rendszeréhez (akkreditáció, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés, adminisztráció stb.), így a pedagógus-továbbképzés rendszerén kívüli képzések elfogadása, beszámíthatósága; a más pályán elhelyezkedni kívánók számára képzettségi portfoliójuk átválthatósága, beszámíthatósága; A kapcsolódás a pedagógus minősítési rendszerhez és életpályához, így lehetővé válik karrier-utak építése.
Folyamatos fejlesztés A PTR támogatja az egyéni és intézményi szintű fejlesztési kompetenciák kialakítását, terjesztését, az önszerveződő együttműködéseket. Alapelve a rendszeres értékelésre, elemzésre, hatásvizsgálatra épülő szabályozott fejlesztés, melynek kiemelt elemei: a statisztikai adatgyűjtés kiegészítése, a tanulásnak az egyén szintjén való követése; a fejlesztését szolgáló kutatások ösztönzése és támogatása A képzést végzők önellenőrzés, ennek objektivitása, ismételhetősége, összehasonlíthatósága; a külső ellenőrzés, értékelés, mérés, ezek objektivitása, ismételhetősége, összehasonlíthatósága, a szempontrendszer és az eredményének nyilvánossága; a kialakítandó minősítési és tanfelügyeleti rendszerrel való kapcsolat; az eredményesség vizsgálata (a tanultak beépülés az egyén és a szervezet tevékenységébe, a fejlesztő hatás, stb.); az egymástól való tanulás lehetőségét biztosító szervezeti keretek létrehozása; a pedagógus-mobilitás biztosítása érdekében a Magyarországon kívüli pedagógusképzési és továbbképzési folyamatok figyelemmel kísérése;
Fogyasztó- és megrendelő- központúság A képzésben résztvevők számára biztosított: a képzésekkel kapcsolatos információkhoz való könnyű és egyszerű hozzáférés, beleértve a képzések minőségével kapcsolatos információkat is; a képzések relevanciája; a megszerzett ismeretek, tudás továbbépíthetősége. A programok részeként biztosított a képzéseket követő térítésmentes rendelkezésre állás (jótállás, mentorálás, coaching) A megrendelők részére– amennyiben azok nem közvetlenül a képzésben résztvevők, illetve az intézmények – biztosított a fejlesztéshez szükséges szakmai, jogi, finanszírozási háttér.
Köszönöm a figyelmet!