A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER (PTR) MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Sió László.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2008 Versenyképesség Minőség Boldogulás Menner Ákos.
Advertisements

Ráczné Dr. Rózsa Katalin projektvezető A DASZK fő feladatai TÁMOP /2-2F
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Pedagógus Hivatás Munkacsoport dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke dr. Gloviczki Zoltán az MRK Pedagógusképzési bizottságának elnöke.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Ruska Mónika – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat - Fiatalok Lendületben Programiroda.
MMIK – „a befogadó intézmény” tradicionális múlt tradicionális múlt felkészült szakember gárda (humán erőforrás) felkészült szakember gárda (humán erőforrás)
KÖZÖS UTAKON – PÁRBESZÉD A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT KONFERENCIA DECEMBER 2. DR. GARAI PÉTER EU FEJLESZTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES-ÁLLAMTITKÁR.
Intézményi Férőhelykiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó Kalocsai Szociális Szakellátási Központ kiváltása.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
NTP-TSZV- M CSEÖH MŰHELYFOGLALKOZÁS Kutatási eredmények ismertetése Szegő Dóra.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos.
AZ ISKOLA–EGÉSZSÉG KÖZPONT – FORMA ÉS TARTALOM A TÁMOP KIEMELT PROJEKT KÖZNEVELÉSI ALPROJEKTJÉNEK CÉLJAI, A MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZEREI ÉS A SZAKMAI.
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Intézmények közötti egyéni átvezetést segítő programok.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Jó gyakorlatok a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódóan Kasza Georgina témavezető.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Szaktanácsadás 2015/2016 Készítette: Szabó Klára.
Szaktanácsadásról Miben segíthet a szaktanácsadó?
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Barcsák Marianna KPSZTI
EFOP „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt
Óvodától az érettségiig - a kompetencia-alapú oktatás Szegeden
Mayer József Budapest február 27.
„Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében”
Kispálné Horváth Mária
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
VEZETŐI ÉLETPÁLYAMODELL – PORTFOLIÓ BŐVÍTÉS
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Országos Felnőttképzési Tanévnyitó Debrecen
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
A szaktanácsadásról.
A kiváltást tervezők / megvalósítók és Az fszk TÁRS projektje közti együttműködés rendszere EFOP VEKOP TÁRS projekt.
1993-as közoktatási törvény
HHR.
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
A gyermeki jogok érvényesítése
Új pályainformációs eszközök - filmek
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
Lorem ipsum.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Iskolai szociális segítő
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
Az Ökoiskola hálózat helyzete és tervei
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
Üzlezi információelemző specializió
A statisztikus elemző specializió
Előadás másolata:

A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER (PTR) MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Sió László

A PTR eredeti alapelvei  Az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, a tudományos eredmények megismerése;  A már megszerzett a pedagógia ismeretek (pedagógia, pszichológia, módszertan) frissítése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése;  Az iskolai tananyagban megjelenő új tudáselemek elsajátítása;  Az oktatási reformok bevezetését, eredményeinek elterjesztését támogató képzések (tartalom, szerkezet, vizsgarendszer stb.);  Azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátítása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből

A PTR alapelveinek érvényesülése  A rendszerhez szankcionáló (alkalmazás megszűnése) és motiváló elemek (magasabb jövedelem) is kapcsolódnak, ma ezeknek érdemi hatásuk nincs.  Szinte kizárólag a pedagógus szakmai ambícióján és az anyagi feltételeken múlik az, hogy a továbbképzés alapelvei érvényesülnek-e. Ez nagyrészt az intézményvezetők felelőssége.  A mindenkori oktatásirányítás általában nem fogalmaz meg megrendelést  A fenntartók sem viselkednek megrendelőként  A finanszírozása kiszámíthatatlan és nem szakmai célhoz kötött  Az ellenőrzés (ide értve az akkreditációt is) szintje nem elégséges, nincs érdemi hatásvizsgálat, melynek hiányában lehetetlen az érdemi beavatkozás  Alacsony szintű és koordinálatlan az együttműködés az alapképzés és a továbbképzés „intézményrendszere” között  A pedagógus-továbbképzés rendszere általában nem illeszkedik a többi szakmai fejlődést, illetve fejlesztést szolgáló elemhez

A PTR lehetséges új alapelvei  Lehetőség és kötelezettség – kapcsolódás más rendszerekhez  Célhoz kötöttség  Stabil finanszírozási környezet  A továbbképzés a pedagógiai rendszer része  Összhang az alapképzés és a továbbképzés között  Szabályozott egymásra épülés, modularitás  Folyamatos fejlesztés (ellenőrzés, értékelés, fejlesztés, beavatkozás, stb.)  Fogyasztó- és megrendelés-központúság

Lehetőség ? Kötelezettség ? Eszköz ?  A pedagógus-továbbképzésben való részvétel lehetőség és kötelezettség egyidejűleg, melyhez egymással egyensúlyban lévő, releváns következmények (szankciók és juttatások) kapcsolódnak.  Ezek érvényesülése érdekében a pedagógus-továbbképzés rendszerének kapcsolódni kell  pedagógus-értékelés (minősítés) rendszeréhez;  az intézményértékelés rendszeréhez;  a (kidolgozandó) pedagógus életpályamodellhez

Célhoz kötöttség  A PTR - igazodva az EU irányelveihez - egységes rendszerben működik a pedagógusképzéssel, és integrálódik az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A képzések a pedagógusok egyéni teljesítményéhez igazodnak, lehetőség van saját életpálya tervezésére.  Ennek megfelelően a PTR szolgálja  a központi oktatási reformok bevezetését, eredményeinek elterjesztését;  a fenntartói szinten megfogalmazott oktatásirányítási elképzelések, fejlesztések (ide értve a szervezetfejlesztést is) megvalósulását;  az intézményi szinten megfogalmazott célok, elképzelések, fejlesztések (ide értve a szervezetfejlesztést is) megvalósulását;  az egyéni ambíciók, szakmai célok megvalósítását, karrier utak építését;  a más ágazatokban való tanulás lehetőségét;  a korábbi pályaelhagyók, illetve a más pályáról érkezők vissza-, illetve belépését;  az oktatásba esetlegesen bevont, nem pedagógus végzettségű segítők képzését (pl. szülők, segítő szakemberek: szociális munkás, pszichológus).

Stabil, differenciált finanszírozás  A pedagógus-továbbképzés finanszírozási környezete legyen stabil, és - a célhoz kötöttségnek megfelelően - differenciált: a központilag megfogalmazott célok elérését szolgáló továbbképzések kiemelten támogatottak (Forrás: programfinanszírozás, uniós pályázatok, motivációs összeggel elismert képzések stb.); a fenntartói és intézményi célok megvalósulását szolgáló továbbképzések normatív módon támogatottak (ide értve a más ágazatokban való tanulás lehetőségét és a pályára való belépést segítő képzéseket is); a kizárólag az egyéni az egyéni ambíciókat szolgáló továbbképzések normatív módon támogathatók (0-50%);  Alternatív finanszírozási lehetőség: nem a képzésben való részvétel támogatott, hanem a megszerzett tudást ismerjük el.

A pedagógus-továbbképzések helye a pedagógiai rendszerekben  A pedagógus-továbbképzések pedagógiai rendszerekbe illeszkednek, azok koherens részét képezik. A pedagógiai rendszer elemei: kerettanterv, pedagógiai koncepció, modulleírások, eszközi elemek, értékelési eszközök, továbbképzési programok, támogatás (Forrás: NAT)  Optimális esetben egy-egy intézmény programja egységes pedagógiai rendszerként működik, amelyben a fenti elemek (kiegészülve a helyi tantervvel, illetve a helyi minőségirányítási programokkal) egymást erősítik, támogatják.  Ez részben intézményi tervezés kérdése, de indokolt lenne az is, hogy az akkreditáció ezt az egységet kezelje (ne külön-külön elemeket, hanem pedagógiai rendszereket akkreditáljon).

Összhang az alapképzés és a továbbképzés között  Alapelv az alapképzés és a továbbképzés összhangjának biztosítása. Ennek megfelelően a pedagógus-továbbképzés célja  az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése;  új tudományos eredmények megismertetése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése;  azon a készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátíttatása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből;  azon – a társadalmi, gazdasági elvárások változásából következő - oktatáspolitikai döntésekhez, oktatási programokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátíttatása, amelyek újdonságuk révén még nem épülhettek be a pedagógus alapképzésbe.

Szabályozott egymásra épülés és modularitás  A pedagógus-továbbképzési rendszer alapelve a képzések szabályozott egymásra épülése és a modularitás. Ennek érdekében megvalósul  a rendszeren belüli képzések beszámíthatósága;  a kapcsolódás az alapképzés és a felnőttképzés rendszeréhez (akkreditáció, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés, adminisztráció stb.), így a pedagógus-továbbképzés rendszerén kívüli képzések elfogadása, beszámíthatósága;  a más pályán elhelyezkedni kívánók számára képzettségi portfoliójuk átválthatósága, beszámíthatósága;  A kapcsolódás a pedagógus minősítési rendszerhez és életpályához, így lehetővé válik karrier-utak építése.

Folyamatos fejlesztés A PTR támogatja az egyéni és intézményi szintű fejlesztési kompetenciák kialakítását, terjesztését, az önszerveződő együttműködéseket. Alapelve a rendszeres értékelésre, elemzésre, hatásvizsgálatra épülő szabályozott fejlesztés, melynek kiemelt elemei:  a statisztikai adatgyűjtés kiegészítése, a tanulásnak az egyén szintjén való követése;  a fejlesztését szolgáló kutatások ösztönzése és támogatása  A képzést végzők önellenőrzés, ennek objektivitása, ismételhetősége, összehasonlíthatósága;  a külső ellenőrzés, értékelés, mérés, ezek objektivitása, ismételhetősége, összehasonlíthatósága, a szempontrendszer és az eredményének nyilvánossága;  a kialakítandó minősítési és tanfelügyeleti rendszerrel való kapcsolat;  az eredményesség vizsgálata (a tanultak beépülés az egyén és a szervezet tevékenységébe, a fejlesztő hatás, stb.);  az egymástól való tanulás lehetőségét biztosító szervezeti keretek létrehozása;  a pedagógus-mobilitás biztosítása érdekében a Magyarországon kívüli pedagógusképzési és továbbképzési folyamatok figyelemmel kísérése;

Fogyasztó- és megrendelő- központúság  A képzésben résztvevők számára biztosított:  a képzésekkel kapcsolatos információkhoz való könnyű és egyszerű hozzáférés, beleértve a képzések minőségével kapcsolatos információkat is;  a képzések relevanciája;  a megszerzett ismeretek, tudás továbbépíthetősége.  A programok részeként biztosított a képzéseket követő térítésmentes rendelkezésre állás (jótállás, mentorálás, coaching)  A megrendelők részére– amennyiben azok nem közvetlenül a képzésben résztvevők, illetve az intézmények – biztosított a fejlesztéshez szükséges szakmai, jogi, finanszírozási háttér.

Köszönöm a figyelmet!