AZ ERDÉLYI KÖRÚT Pályázat: Határtalanul informatika.

A program céljának megfelelően a magyar–magyar kapcsolatok kiépítését ennek a kirándulásnak a keretében valósítanánk meg. Tanulóink megtapasztalhatnák a program második napján, hogy a székelyföldi diákok milyen tárgyi feltételek mellett, milyen szellemi tőkéből táplálkozva jutnak el az informatika bizonyos területeire. A határok lebontása, személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése megtörténne elsősorban a középiskolások körében. Mindeközben Erdély természeti kincseinek egy részét is megtekintjük.

Története: A város alapítása a magyar királysághoz kötődik. Nagyvárad román elnevezése Oradea. Bihar megye székhelye, a lakosság több mint 24,5%- a magyar. 1570–1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613–1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.

Kolozs megye székhelye. Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. Mátyás király szülővárosa. 100 éve Kolozsvár még tisztán magyar város volt. Látnivalók: Mátyás király tér és környéke

Mátyás király szülőháza Kolozsváron

Maros megyében fekszik. Segesd pataknak a Nagy- Küküllőbe ömlésénél fekszik. Városnézés, Petőfi szobor megtekintése, történelmi várnegyed bejárása fő a lakosság, ebből 5789 magyar. A 14. századtól szabad királyi város ban itt erősítették meg a három nemzet unióját ben a város protestáns hitre tért ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét.

Kovászna megyében a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira tól járási székhely ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott fős lakosságból 5609 magyar.

Hargita megye második legnépesebb városa. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. A lakosság több mint 95,5%-a magyar. Látványosságok: Emlékezés parkja, Református templom, Székely Támadt vár, Budvár. A városhoz közel van Budvára, amiről azt tartja a legenda, hogy régi székely vár. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

Hargita megyében helyezkedik el. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város) szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került. A városba szeptember 11-én vitéz Heszlényi József vezetésével vonultak be a magyar honvédek szeptember 11-én a szovjet hadsereg visszafoglalta, hamarosan a város újra Romániához került. A város lakosságának 83%-a magyar. Látnivalók: Mikó-várában a Csíki Székely múzeum, Milleníumi templom és maga a város.

Szent Anna-tó, amit megtekintünk az utazás során.

A Szent Anna-tavi utazásunk során láthatjuk

Király-hágó megtekintése.

Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.Felsősófalvával határos, a két település között folyik a Határ patak 1992-ben 5097 lakosból 4629 volt magyar, 455 cigány, és 13 román. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járáshoz tartozott ban Korond városi rangot igényelt a központi hatóságoktól, de nem kapta meg. A II. bécsi döntés után Korond 4 évig Magyarországhoz tartozott

Készítette: 11.C