Országos kompetenciamérés 2008. május 21. A kompetenciamérésben szereplő feladatsorok célja, tartalma - matematika -

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Másodfokú egyenlőtlenségek
Adatelemzés számítógéppel
A kompetenciafejlesztés lehetőségei az iskolai tantárgyakon keresztül
Matematika kompetencia
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5. évfolyam
Matematika és módszertana
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Kompetenciák; OKM PPK március 31.
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
Képességszintek.
Értékelés a pedagógiában
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Energiatervezési módszerek
INFOÉRA Kombinatorikai algoritmusok (Horváth Gyula és Szlávi Péter előadásai felhasználásával) Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
A számítástechnika és informatika tárgya
Térelemek Érettségi követelmények:
Algebra a matematika egy ága
Halmazok, relációk, függvények
Kompetencia alapú oktatás bevezetése az alsó tagozaton
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
A matematikai kompetencia jellemzői, fejlesztése, módszerei
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Geometriai fogalmak két svéd tantervben és egy tankönyvben
A logaritmusfüggvény.
A Kt. 9. § (4) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet,
Kvantitatív módszerek
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2004/2005. tavaszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Székely István fejlesztési tanácsadó
Matematika I. 1. heti előadás Műszaki Térinformatika 2013/2014. tanév szakirányú továbbképzés tavaszi félév Deák Ottó mestertanár.
A szövegértési feladatok összeállítása
A szövegértési feladatok összeállítása
Alapfogalmak.
Jó gyakorlat bemutató.  Az interaktív tábla használata manapság egyre több iskolában elérhető az európai uniós pályázatok révén.  A mai kor követelményeinek.
Táblázatkezelés Középszint: 50 perc, 30 pont Emelt szint: 30 perc, 15 pont.
Energiatervezési módszerek
Kompetencia mérések elemzések
Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez
„C” típusú programcsomag bevezetése
A matematika műveltségi terület a NAT-ban
A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése
Valószínűségszámítás II.
Megjegyzések az Országos képesítési keretrendszer első–negyedik szintjének vitaanyagához Horváth Zsuzsanna — Ütőné Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő.
Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája
A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Kutatási beszámoló 2002/2003 I. félév Iváncsy Renáta.
A felmérés időpontja: május 28.. MÉRT TERÜLETEK:  matematikai eszköztudás  szövegértési képességek  háttérkérdőív kitöltése (szülők, tanulók)
GeoGebra Dinamikus matematika mindenkinek
A jövő HR megoldása Fejér Tamás. perbit.insight Munkavállaló kezelő Munkakör kezelő Toborzás kezelő Továbbképzés kezelő.
Varga Noémi Judit. Mi köze a szövegnek a matematikához?
A különböző eszközök egymáshoz való viszonya IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
Mérés, mértékegység, átváltás
Kompetenciamérés – Salgótarján
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Bemeneti kompetencia mérés
Szakiskolai kompetenciamérés tapasztalatai
SZFP II Kompetenciamérés
Készítette: Papp-Varga Zsuzsa
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Gáspár Katalin Az országos kompetenciamérések eredményei a „zebegényi példa”-ként ismert Kokas-csoportban Kivonat a Szerző Személyiségformálás, kompetenciafejlesztés.
Országos Kompetencia Mérés 2011
A mérés jövője, az eredmények intézményi felhasználása
A mesterséges neuronhálók alapjai
Kompetenciamérés eredményei évfolyam 2013
KÖZÉPISKOLAI TANULÓK TÉRSZEMLÉLETÉNEK FEJLETTSÉGE Tóth Péter Óbudai Egyetem TMPK.
INFOÉRA 2006 Miért tanítsunk informatikát?
Előadás másolata:

Országos kompetenciamérés május 21. A kompetenciamérésben szereplő feladatsorok célja, tartalma - matematika -

OKM matematikateszt Elsősorban nem a tantervi követelmények teljesülésének vizsgálatára készül, hanem annak megállapítására, hogy a diákokban sikerült-e kifejleszteni azokat a korosztályuknak megfelelő alapkompetenciákat, amelyek a tanuláshoz, mindennapi problémáik megoldásához szükségesek.

A matematikai eszköztudás A matematikai eszköztudás magában foglalja az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban, a matematikai eszköztár készségszintű használatát, az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet, a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten.

Képességszintek matematikából

A képességszintek A képességskálát szintekre osztottuk és meghatároztuk, hogy milyen képességekkel rendelkeznek az egyes szintek tanulói. ● A feladatokat nehézségük és a megoldásukhoz szükséges műveletek bonyolultsága alapján 4 szint valamelyikébe soroltuk. ● A diákok képességszintje ezt követően az a legmagasabb szint, amelynek feladataiból összeállított teszten képessége alapján várhatóan legalább 50%-os eredményt érne el.

Képességszintek matematikából 1. képességszint Egyszerű, ismerős kontextusú feladatokat megoldása (a szükséges információ könnyen kinyerhető, a megoldáshoz szükséges többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik). A jól begyakorolt számítások, a műveletek elvégzése, a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése. 2. képességszint Egyszerűbb szituációban megjelenő problémák átlátása, ismerős eljárások, algoritmusok, képletek megfelelő alkalmazása, adatok egyszerű megjelenítése, ábrázolása, egyszerű műveletek végrehajtására a különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal. 3. képességszint Bizonyos szituációk matematikai értelmezése, a probléma megoldásához a megfelelő stratégia kiválasztása és alkalmazása. Modellek alkalmazása,alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása. Különböző reprezentációk alkalmazása és értelmezése, összekapcsolása valós szituációval. Gondolatmenet, értelmezés megfogalmazása, leírása. 4. képességszint Fejlett matematikai gondolkodás, érvelés, önálló matematikai modell megalkotása összetett problémák esetében is. Általánosítás, ismeretek magabiztos alkalmazása újszerű probléma megoldásakor. Különböző reprezentáció kezelése és értelmezése. Logikus érvelés, a probléma megoldásával kapcsolatos gondolataik, értelmezések megfelelő kommunikációja.

A teszt összeállításának szempontjai

Tartalmi területek Gondolkodási műveletek Feladatok(teszt) nehézsége Feladattípusok (nyílt végű és feleletválasztásos feladatok)‏ Feladatkontextusok „ tesztmátrix ”

A tartalmi és a tantervi területek Geometria Alakzatok síkban és térben Kombinatorika Valószínűség Leíró statisztika Gráfok Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika Hozzárendelések és összefüggések Számolás Mérés Mennyiségek és műveletek Tantervi területekA kompetenciamérés tartalmi területei

Mennyiségek és műveletek ● Számok, számérzék (számábrázolás, előjeles számok, számok közötti kapcsolat (pl. közönséges és tizedes törtek), számhalmazok és kapcsolatuk, számok a számegyenesen, nagyság szerinti rendezés, nagyságrendi becslések stb.) ● Számítások, műveletek (műveletek és műveleti tulajdonságok ismerete, a műveletek kapcsolata, sorrendje, végrehajtása, megfelelő képlet alkalmazása stb.) ● Oszthatóság (prímek, (közös) osztók, (közös) többszörösök, oszthatósági tulajdonságok és szabályok, számrendszerek közötti kapcsolat stb.) ● Mérés (mértékegységek használata, átváltása, mérési pontosság stb.)

Rádióadók Évf.: 8. Besorolás: M1 / M1 Szint: 1 / 2

Hozzárendelések és összefüggések ● Mennyiségek egymáshoz rendelése (mennyiségek és a közöttük lévő összefüggések felismerésével, megjelenítésével [táblázat, képlet, grafikon] kapcsolatos tevékenységek: adatleolvasás, ábrázolás, algebrai kifejezések és ábrázolás közötti összefüggések megtalálása, felismerése; sorozatok stb.) ● Arányosságok (egyenes és fordított arányosságok) ● Paraméter-algebra (formulákkal, képletekkel végzett műveletek, algebrai kifejezések összehasonlítása, egyenletmegoldás stb.) ● Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése, matematizálása ● Szabály-játék (szabályosságok felismerése, szabályok követése)‏ ● Halmazok (halmazműveletek és tulajdonságaik) ● Logika (állítások igazságtartalma)

Fogyasztás Évf.: 8. Besorolás: H1 Szint: 1

Alakzatok síkban és térben Alakzatok (geometriai alakzatok [egyenesek, szögek, két- és háromdimenziós alakzatok] tulajdonságainak ismerete, csoportosítás adott tulajdonság szerint, tárgyak, alakzatok felismerése különböző megjelenítési formákban, alakzatok komponensekre bontása stb.) ● Transzformációk (geometriai transzformációk, szimmetriák felismerése, alkalmazása, egybevágóság és hasonlóság felismerése, alkalmazása stb.) ● Dimenziók (testek és hálóik, nézeteik, vetületeik összekapcsolása, alakzatok láthatóság szerinti ábrázolásainak ismerete stb.) ● Tájékozódás síkban és térben (objektumok egymáshoz viszonyított helyzete, viszonyítás a megfigyelő térbeli pozíciójához, eligazodás a koordináta-rendszerben (pl. pontok, egyenesek helyzetének meghatározása) stb.) ● Trigonometriai összefüggések alkalmazása

Régészek Évf.: 8. Besorolás: A2 Szint: 3

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Adatgyűjtés [szövegből, grafikonról, diagramról, táblázatból, stb.], adatsokaságok megjelenítése, ábrázolása, jellemzése (grafikon, táblázat, diagram, stb.) Statisztikai számítások végrehajtása (átlag, medián, szórás, stb.) Statisztikai mutatók és eljárások értelmezése, elemzése(következtetések levonása, következtetések kritikus elbírálása stb.) Valószínűségszámítás (valószínűségi problémák megoldása)‏ Kombinatorika (kombinatorikai problémák megoldása) Gráfok (gráfok modellként való alkalmazása)

Légszennyezettség Évf.: 8. Besorolás: S2 Szint: 3

A gondolkodási műveletek három csoportja ● Tényismeret és rutinműveletek ● Modellalkotás, integráció ● Komplex megoldások és kommunikáció

Tényismeret és rutinműveletek Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak, jellemzők felidézése (pl. számok, műveletek, mértékegységek, síkidomok tulajdonságainak felidézése) Matematikai objektumok (alakzatok, számok, kifejezések), valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása (pl. törtek grafikus szemléltetése, különböző helyzetű egyszerű geometriai alakzatok azonosítása) Számítások végrehajtása (pl. műveletek és műveletek kombinációinak végrehajtása, egyenletek megoldása, kifejezések, képletek értékének kiszámítása, százalékszámítás, átlagszámítások mennyiség adott arány szerinti változtatása, egyszerű kombinatorikai számítások elvégzése, algebrai kifejezések egyszerűsítése, bővítése) ● Mérés (pl. leolvasás mérőeszközökről, mértékegységek, mérési becslések) ● Adatgyűjtés leolvasással (pl. grafikonok, táblázatok, skálák leolvasása), ábrázolás (pl. adatok megjelenítése, pontok ábrázolása koordináta- rendszerben)‏ ● Osztályozás, halmazba sorolás (pl. matematikai objektumok csoportosítása közös tulajdonság alapján, beletartozás vizsgálata)‏ ● Rutinproblémák megoldása (az iskolában begyakorolt algoritmusok végrehajtása)

Öblítő Évf.: 8. Besorolás: M1 Szint: 2

Őrszem Évf.: 6. Besorolás: A1 Szint: 1

Modellalkotás, integráció Modellalkotás (pl. a problémát leíró egyenletrendszer megadása; grafikonon vagy algebrai kifejezésekkel megjelenített összefüggések összekapcsolása a valós problémával, bizonytalan kimenetelű eseményhez valószínűségi modell megadása, összetett alakzatok modellezése)‏ Ismerős módszerek, műveletek, információk kombinálása, több rutinművelet összekapcsolása (pl. ábrázolt információk leolvasás utáni felhasználása valamilyen további problémamegoldáshoz)‏

Csempe Évf.: 8. Besorolás: A2 Szint: 4

Teszteredmények Évf.: 10. Besorolás: S2 Szint: 2

Komplex megoldások és kommunikáció Összetett modell megalkotása, a modell érvényességi határainak kritikus vizsgálata Újszerű szituációban megjelenő összefüggés meghatározása, elemzése (pl. adatsorok, statisztikai ábrázolások vizsgálata, elemzése), összefüggések értelmezése (pl. képletben szereplő változók hatásának vizsgálata, értelmezése)‏ Matematikai elképzelések, feltételezések, stratégiák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kommunikálása Művelet érvényességének vagy állítás igazságának igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása Saját megoldási módszerek kitalálása, ismertetése, kommunikálása Általánosítás (pl. síkbeli probléma térbeli általánosítása)‏

Térképarány Évf.: 8. Besorolás: M3 Szint: 3

Mozaik Évf.: 10. Besorolás: M3 Szint: 4

Tesztmátrix (6., 8., 10. évf.)‏

okmfit.kir.hu Elérhetőségeink Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztály 1363 Budapest Pf.: 19.

Köszönöm a figyelmet!