E-pénz hol vagy? Bartha Lajos MNB, Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás IV. E-Money Symposium Budapest, november 3.

Miről lesz szó? Fogalmi problémák Innovatív fizetési megoldások itthon Elektronikus pénz a nagyvilágban Kell ez nekünk?

Az e-pénz fogalma Jelentős zavar van, néha még a szakirodalomban is az e-pénz fogalma körül Az e-pénz klasszikus definíciója: szabályozási szempontból (2000/46 EK Irányelv, 2004/35 Tv az E- pénzkibocsátó szakosított hitelintézetről, Hpt) (elektronikusan tárolt, előrefizetett, a kibocsátón kívül mások is elfogadják) gyakorlati szempontból (előrefizetett (prepaid), fedezetvizsgálat nélküli (off- line) kártya Tovább bonyolítja a képet, hogy a szabályozás is összemosódik (2007/64 EK Irányelv, Pftv. 2009/85 Tv, 2009/110 EK irányelv (szeptember 16.) (2011. ápr. 30.) Nem világos, hogy pontosan mi a (meghatározásbeli, szabályozásbeli, technikai) különbség az „online” e-pénz és a PSD szerinti fizetési számlán nyilvántartott egyenleg között. Mindkettő a kibocsátóra szóló pénzkövetelés, amellyel fizetni lehet Technikai oldalról nincs különbség egy egyenleg központi nyilvántartása és egy „elektronikus jel” központi nyilvántartása között Egyik sem veszik el a jelszó, kártya vagy egyéb hozzáférést biztosító eszköz elvesztésével

Belföldi kisösszegű fizetések megoszlása (2008)

Innovatív fizetési megoldások bankkártyához kapcsolódó innovációk, elektronikus pénz, mobilfizetések, internet- és mobilbank, elektronikus számlabemutatás és fizetés, online átutalás.

Mobilfizetések nincs egységes definíció, többféle csoportosítási lehetőség: - saját áru/szolgáltatás kifizetése, más áruja szolgáltatása változatlan formában vagy hozzáadott értékkel -ellenérték kifizetése szerint (előre-, utólag fizetett) -technológia szerint (pl. SMS, NFC) -ki kezdeményezi a fizetést (fogyasztó, kereskedő)

Jogi szabályozás (elektronikus hírközlési szolgáltatók) november 1-ig elektronikus hírközlési törvény által biztosított jogi „kiskapu”: áru és szolgáltatás továbbértékesítés november 1-től a „kiskapu” megszűnik áru és szolgáltatás továbbértékesítés helyett pénzforgalmi szolgáltatás 18 hónapos átmeneti időszak a pénzforgalmi intézményként való működésre jogosító engedély megszerzésére, ezalatt nincs „európai útlevél” pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok átmeneti időszak alatti alkalmazása Engedélyezés engedélyező hatóság kvalitatív követelmények pénzben befizetett induló tőke

EMV chip migráció Európai Unió év (Forrás: EPC, Cards Working Group ) kártya (millió db) Kártya EMV chip arány ATM (ezer db) ATM EMV chip arány POS (ezer db) POS EMV chip arány % % % Magyarország 2009.III. negyedév (Forrás: MNB adatgyűjtés) Kártya (millió db) Kártya EMV chip arány ATM (darab) ATM EMV chip arány POS (darab) POS EMV chip arány 8.730% % %

Az előre fizetett mobilegyenlegek megoszlása ( ) Értéksávok (Ft) Prepaid Kártya (db) Prepaid egyenleg (Ft) Átlagos egyenleg a sávban (Ft) fölött Összesen

Mobiltelefonos vásárlások megoszlása (2008) Mobiltelefonhoz köthető Áruvásárlá s Szolgáltatás vásárlás Egyéb Összesen (pl. távszavazás) ezer dbm Ftezer db m Ft ezer db m Ftezer db m Ftezer dbm Ft

E-pénz funkcióval rendelkező kártyák száma és a velük bonyolított forgalom az Európai Unióban (EKB Blue Book)

Nemzetközi fejlemények Korlátozottan rendelkezésre álló megfelelő nemzetközi statisztikák, az innovatív megoldások általában földrajzilag korlátozott körben használhatóak, ált. egyedi sztenderdek alapján, Európában az e-pénz fejlődése megrekedt (Geldkarte, Quick, Proton, Mondex stb.) Európában e-SEPA és m-SEPA, ígéretes kísérletek Ázsiában és Afrikában, új szabályozás hozhat változást a mobil a jövő fizetési eszköze/megoldása?

Van-e kereslet a mikrofizetésekre? a mikrofizetéseknek két egymástól eltérő megoldása alakult ki: az online és az offline. offline megoldás előnye a praktikusság, azonban csak olyan esetekben használható, ahol az ügyfél és a kereskedő személyesen találkozik az online megoldás előnye, hogy személyes és távoli vásárlás esetén is használható, viszont jó és olcsó kommunikációs infrastruktúrát igényel van igény a mikrofizetésekre és a jövőben ez tovább nőhet, jelentősebb mértékben az internetes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a tranzakciós költségek jelenlegi szintje azonban akadályozó tényező

Állami szerepvállalás szabályozással biztosítja a piaci verseny lehetőségét (november 1-től nem-bankok is nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatást, viszonylag egyszerű engedélyezési feltételek mellett) az állam (mint az egyik legnagyobb fizetési forgalmi szereplő) fizetési szokásainak változása is elő tudja segíteni az innovatív fizetések elterjedését (pl. fizetések bankszámlára, EFER projekt) őrködik az innovatív fizetési eszközök iránt kialakuló bizalom felett