 E-JOG Iparjogvédelem. IPARJOGVÉDELEM  Oltalom  A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

A személyhez fűződő jogok és a helyismereti kutatás egyes kérdései
Szaszák Csaba forrás: Szoftverjogok Szaszák Csaba forrás:
Az oltalom alatt álló magyar termékek lehetőségei a kereskedelemben
dr.Daszkalovics Katalin
Szellemi tulajdonjogok, mint hitelfedezeti biztosítékok
dr.Daszkalovics Katalin
dr. Lukács Manuéla Linda “Hogyan véd az ötletedet
Előadás a Szellemi alkotások joga köréből
Szellemi alkotások joga
A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007.
Dr. Lukács Manuéla Linda A szindikátusi és licencia szerződések, a szellemi alkotások megvalósításának eszközei ELTE Állam és Jogtudományi Doktori.
Kereskedelem Szakmacsoport
Helyi termék védjegy, területi márka létrehozása
ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG
Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotások a magyar jogban
Designjog dr.Daszkalovics Katalin ügyvéd 1054 Budapest, Szemere u
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Mi lesz veled ügyvivő? Az ügyvivői hivatás jövője „gyógyszeripari” ügyvivő szemével dr. Gróf Pálma.
Miben tud segíteni az egyetemeknek és a kutatóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala? dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ ELTE Pályázati.
A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem
Biztosításgazdaságtan 7. téma
TÁMOP / projekt eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert.
Felelősség, termékfelelősség
Versenyjog és fogyasztóvédelem
SZABADALMAK.
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
1 A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER Dr. Veress Gábor egyetemi tanár 2003.
Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet
Fontos élelmiszerjogi szabályok KKV szemszögből. Szabályok a mindennapokra Ami egy KKV-nak nehezebb – Címkézés – Állítások – Fogyasztóvédelem – Nyomonkövethetőség.
KUKKOLÓK és KUKKOLTAK JOGAI
dr.Daszkalovics Katalin
ROSSZHISZEMŰ VÉDJEGYBEJELENTÉSEK AZ ÚJABB HIVATALI ÉS BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A „felhők” fölött mindig kék az ég…?! (copyright: Generál) avagy a szellemi.
Védjegybejelentés elektronikus úton László Áron Márk.
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk március
A nemzeti eljárásrend szabályozása -uniós kitekintés
A „VÉD” jegy mint a szellemi tulajdonvédelem fontos eszköze Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Védjegy Osztály Szép Erika.
A szerzői jog.
A munkaviszony megszüntetése
Szellemi alkotások és a versenyjog évi LVII. Új törvény (Versenytörvény), amely január 1-jén lépett hatályba évi LVII. Új törvény (Versenytörvény),
Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer – egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia május Felsőtárkány.
Jogi ismeretek: A szellemi tulajdon védelme Szabadalmi jog dr. Vass László Ádám Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2013.
A szabadalmi oltalom aktuális kérdései Kiss Gyula Attila szabadalmi ügyvivő iparjogvédelmi szakértő
Iparjogvédelem II. I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy.
MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM ? Dr. Gács János tanácsadó Szekszárd, KIK december 12.
Kétszakaszos eljárások V szeptember 15-től hatályos Kbt. alapján.
1002/2010. (I. 07.) VPOP UTASÍTÁS A VÁMRAKTÁROZÁS EGYSÉGES ELJÁRÁSI RENDJÉRŐL.
A VÉDJEGY Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szép Erika.
A Polgári törvénykönyv vállalkozásokat érintő legfontosabb változásai Előadó: Dr. Halmos András ügyvéd 3300 Eger, Széchenyi u. 2.
A SZAKSZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÚJ SZABÁLYOZÁS Dr. Fodor T. Gábor Ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
Iparjogvédelem 2. A használati minta és a mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma. Védjegyoltalom. A földrajzi árujelzők. A formatervezési.
Iparjogvédelem I.. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások.
1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest,
Az Európai Unió gazdasági joga Nemzetközi magánjog Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
A KÖZJEGYZŐI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS.  A közjegyző jogszolgáltató hatósági tevékenysége  Az eljárás kereteit biztosítja  Érdemi igazságszolgáltatást.
Mennyi minden varázsolható elő egy szabadalmi adatbázisból? Pest Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Kamarai Üzleti Kerekasztal beszélgetések Budapest,
Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság. Alapvető jogok az Európai Közösségben – a 4 alapszabadság EGK – cél: a tagállamok közös piacának kiépítése.
MIE Konferencia május Felsőtárkány
14. A foglalkoztatással kapcsolatos munkaügyi feladatok – Mutassa be a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének szabályait! – Foglalja össze, hogy.
Az új rendeletek hatálya az uniós tagállamokra
Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlődése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, november 16.
Polgári perjog előadás
Kompetenciák 1. Joghatóság
HASZNÁLATIMINTA OLTALMI JOG
Nemzetközi magánjog II.
Bevezetés az innováció kutatásba
Iparjogvédelem I..
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
A vÉDJEGYOLTALOM Takács Lászlóné. A vÉDJEGYOLTALOM Takács Lászlóné.
Előadás másolata:

 E-JOG Iparjogvédelem

IPARJOGVÉDELEM  Oltalom  A lajstromozással keletkező oltalom kizárólagos jogokat biztosít az oltalom tárgyának hasznosítására, használatára – ez azt jelenti, hogy a jogosult bárkit eltilthat a hasznosítástól, használattól, ill. kizárólag ő engedélyezheti más számára a hasznosítást

IPARJOGVÉDELEM  Szabadalom  Használatiminta-oltalom  Formatervezésiminta-oltalom  Védjegyoltalom  A földrajzi árujelzők oltalma

SZABADALOM  Szabadalmi oltalom tárgya:  új  feltalálói tevékenységen alapuló  iparilag alkalmazható találmány Nem lehet oltalom tárgya: felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, a számítógépi program, az információk megjelenítése

SZABADALOM  Újdonság követelménye:  Nem tartozik a technika állásához  sehol a világon nem vált hozzáférhetővé írásbeli közlés, szóbeli ismertetés vagy gyakorlatbavétel útján a legelső bejelentés időpontja előtt (abszolút újdonság)  Elsőbbségi jog: az ezt élvező bejelentés nem érvényteleníthető az időközben bekövetkező tények miatt  egyéb országokban azonos tárgyban tett későbbi bejelentések olyannak minősülnek a szabadalmazhatósági kritériumok vizsgálata során, mintha azokat is a hazai bejelentés napján nyújtották volna be

SZABADALOM  Feltalálói tevékenység kritériuma  Szakember (fiktív, a szakterület átlagos művelője, nem rendelkezik feltalálói vénával) számára ne legyen magától értetődő az új megoldás a korábban  Ha szétszórtan ugyan, de megtalálható a szakirodalomban a megoldás, nem lesz feltalálás  (találmány kidolgozása során célszerű rögzíteni azt, hogy hol kellett az átlagos szakember nézetétől eltérően letérnünk a szokásos útról)

SZABADALOM  Ipari alkalmazhatóság kritériuma  Ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamelyik ágában előállítható vagy használható

SZABADALOM  Ha valaki olyan szabadalmi bejelentést nyújt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, ami megfelel a kritériumoknak, a Hivatal köteles arra szabadalmat engedélyezni  Szabadalmi oltalmat kizáró okok  Közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne  Ember klónozására szolgáló eljárás  Az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás  Emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra  Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy jelentős gyógyászati eredményt nyújtana  Állatok genetikai azonosságát módosító eljárás során létrejövő állat  Állatfajták, növényfajták nem részesülhetnek (növények: fajtaoltalom szerezhető)  Emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, állati vagy emberi testen végezhető diagnosztikai eljárások

SZABADALOM  Oltalom jogosultja: feltaláló  Más esetek:  Szolgálati találmány: munkaköri kötelesség volt a megalkotása – automatikusan a munkáltatóé  Alkalmazotti találmány: a találmány hasznosítása ugyan a munkáltató tevékenységi körébe tartozik – a munkáltató hasznosíthatja (nem kizárólagos), de a tulajdonjog a feltalálóé marad  Mindkét esetben köteles a munkavállaló haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval a találmányt, a munkáltató köteles 90 napon belül nyilatkozni, igényt tart-e rá (ha nem nyilatkozik, átszállnak a jogok a feltalálóra)

SZABADALOM  Oltalom keletkezése:  SZTNH-hoz benyújtott szabadalmi bejelentés (esedékessé válik a bejelentési és kutatási díj)  Bejelentés közzétételével keletkezik, hatálya visszahat a bejelentés napjára – de ez ideiglenes, véglegessé akkor válik, ha a bejelentő szabadalmat kap  Oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra  Nem terjed ki: magánhasználat, kísérletek, amelyek a termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükségesek (pl. gyógyszer)  Oltalom időtartama: 20 év (gyakorlatilag mindenhol)  Kiegészítő oltalom (bizonyos esetekben, pl. gyógyszer)

SZABADALOM  Bejelentés – szabadalmi leírás (kitanítás) és igénypontok  Olyannak kell lennie, hogy egy átlagos szakember el tudja készíteni  Csak arra jár a szabadalom, amit az igénypontok megjelölnek  Alaki vizsgálat  Újdonságkutatás – eredménye után 6 hónapon belül kérelmezni kell az érdemi vizsgálat megindítását  Közzététel – elsőbbség napja után 18 hónappal (hivatalos lapban közlésre kerül a kivonat és az ábra)

SZABADALOM Szabadalom megadását követő eljárások:  Fenntartási díj (évdíj) megfizetése (összege egyre növekszik) – elmulasztása esetén az oltalom megszűnik (határidőn belül újra érvénybe helyezhető)  SZTNH érdemi döntései (elutasítás, megszűnés megállapítása, megsemmisítés, nemleges megállapítás) ellen megváltoztatási kérelmet lehet benyújtani  Megsemmisítés: bárki kérheti, ha úgy véli, nem felelt meg a követelményeknek (jogalap+bizonyítékok)  Nemleges megállapítás: lehet kérni annak kimondását, hogy a kérelemben feltárt megoldás nem esik egy konkrét szabadalom oltalmi köre alá (szabadalom-bitorlási per kivédésére)

SZABADALOM  Oltalom megszűnése:  Oltalmi idő lejár  Jogosult döntése (pl. lemond) vagy magatartása (elmulasztja fizetni az éves díjat)  Megsemmisítései eljárás: ha utólag kiderül, hogy az oltalom megadására nem lett volna lehetőség

SZABADALOM Bitorlás  Találmánybitorlás: szabadalom (vagy a bejelentés) tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át.  Sértett bírósághoz fordulhat megállapításért és kártérítésért  Szabadalombitorlás: szabadalmas engedélye nélküli felhasználás, hasznosítás  Előállítás, forgalomba hozatal, erre történő felajánlás, használat, ennek felajánlása  Büntetőjogi felelősség: szándékos bitorlás, ami vagyoni hátrány okozásával jár

SZABADALOM Oltalomszerzés külföldön  Territorialitás  a célországban is be kell nyújtani  Nemzetközi szerződések és regionális szabadalmak (nincs világszabadalom)  Párizsi Uniós Egyezmény (PUE)  Szabadalmi Együttműködési Egyezmény (PCT)  Európai Szabadalmi Egyezmény

SZABADALOM Párizsi Uniós Egyezmény  1883, jelenleg 169 tagja van  Egyenlő elbánás elve  Azok a külföldiek, akik a Párizsi Unió bármely országának joghatósága alá tartoznak az ipari tulajdon oltalmát illetően, az Unió összes többi országában a belföldiekkel egyenlő oltalomban részesülnek és jogaik sérülése esetén ugyanazt a jogsegélyt vehetik igénybe  Uniós elsőbbség:  lehetővé teszi a hazai iparjogvédelmi bejelentéssel szerzett versenyelőny megőrzését a többi tagállamban

SZABADALOM Szabadalmi Együttműködési Szerződés  Nem kell egyenként benyújtani a bejelentéseket: egy közös, a WIPO-hoz (Szellemi Tualjdon Világszervezete) tett bejelentéssel indíthatók meg az egyezményt aláíró tagállamokban – az SZTNH átvevő hivatal, továbbítja a bejelentést a WIPO-nak  Ezzel azonban nem lehet végleges oltalmat szerezni, a PCT-fázis végén szét kell ágaztatni: lényegesen később kell döntést hozni arról, hogy mely országokban akarunk oltalmat szerezni (ez azért jelentős könnyebbség, mert kiderülhet, hogy nem piacképes a termék, és így nem kell az igen költséges nemzeti bejelentéseket megtenni)

SZABADALOM Európai Szabadalmi Egyezmény  European Patent Organisation – 38 tagország  European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal)  Megadott európai szabadalmat hatályosítani kell a legtöbb tagországban (gyakorlatilag fordítás azokban az országokban, ahol nem az angol, német vagy a francia a hivatalos nyelv)

HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma  Nagyon hasonló a szabadalomhoz, csak rövidebb ideig tart, enyhébbek a feltételek is

HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha  új  feltalálói lépésen alapul  iparilag alkalmazható  Nem lehet tárgya termék esztétikai kialakítása

HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Újdonságkritérium: nem tartozik a technika állásához  viszont itt csak az elsőbbségi időpont előtt tett írásbeli közlést vagy a belföldi gyakorlatbavételt tekinti újdonságrontónak  Feltalálói lépés: nem feltalálói tevékenység  Nem szakember, hanem mesterségben járatos személy tudásából indulnak ki  Ipari alkalmazhatóság: a megoldott feladatnak nem kell feltétlenül iparinak lennie (lehet pl. orvosi műszer, sporteszköz, játék, kutyahám, ablakprofil, klikkrendszerű parketta)

HASZNÁLATIMINTA-OLTALOM  Szabadalmi jogot kell megfelelően alkalmazni  De csak 10 év az oltalmi idő

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Dizájn  értéket ad a terméknek  megalkotása gazdasági befektetést feltételez  szellemi alkotótevékenység  tárgyi kultúránk alakítója  kizárólagos hasznosítási jog biztosítása: oltalom

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek  Nem korlátozódik a formára  Pl. felhasznált anyagok sajátosságai vagy a színek is oltalomképesek lehetnek  Minta lehet síkbeli vagy térbeli  Textília, nyomdai betűforma, étkészlet megjelenése, sakkfigurák, stb.

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM Kizárási okok:  a külső jellegzetesség kizárólag műszaki rendeltetés következménye  a minta közrendbe, közerkölcsbe ütközik  korábbi elsőbbségi mintaoltalomban részesülő mintával azonos  megkülönböztetésére olyan megjelölést használ, amely más korábbi iparjogvédelmi vagy szerzői jogát sérti  a PUE-ben meghatározott  állami felségjelet  hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogtalanul használ  olyan kitűntetést, jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet használ, amihez közérdek fűződik (kivéve, ha ezek csak a minta elemei)

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  újdonság követelménye  Az elsőbbség napját megelőzően a mintával azonos vagy attól csak lényegtelen részletekben eltérő formai kialakítású termék nem jutott nyilvánosságra (bárki számára hozzáférhető)  egyéni jelleg követelménye  Ha a minta az elsőbbsg időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest eltérő összbenyomást tesz a tájékozott használóra

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Jogosult: szerző (alkotó)  Szolgálati mintánál: munkáltató (hasznosítás esetén a szerzőnek díjat kell fizetnie)  A bejenetés jogával szabadon rendelkezhet: el is adhatja  Tartalma: kizárólagos hasznosítás  Korlátai: magánhasználat, kísérleti célú vagy iskolai oktatási cselekmények ellen nem léphet fel

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  Bitorlás  minta bitorlása  bejelentésnek vagy oltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át  mintaoltalom bitorlása  oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM  5 évig tart, max 4 alkalommal újabb 5-5 évre meghosszabítható  Oltalom megszűnése  lemondás  megsemmisítés  lejárat

FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALOM Oltalomszerzés különböző útjai  Nemzeti  Nemzetközi  Hágai Megállapodás  Egyetlen bejelentéssel egyidejűleg több ország területére igényelhető oltalom  Regionális oltalmi rendszer  EU területén: közösségi formatervezésiminta-oltalom  egy eljárással egységesen keletkezik és szűnik meg  a nemzetivel párhuzamosan működik  van lajstromozás nélkül keletkező oltalom (3 év, kizárólag a szándékos másolás ellen jelent védelmet)

VÉDJEGYOLTALOM  Védjegy mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódádának előmozdítására szolgál  Megkülönböztetés  Minőség jelzése  Reklámozás  Tisztességes verseny és fogyasztóvédelem

VÉDJEGYOLTALOM  Védjegy: nem termék vagy szolgáltatás, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölés  egy szó, szóösszetétel (pl. Nokia)  betű (pl. CNN)  szám (4711 parfüm)  ábra (VIVA Tv védjegye)  kép  sík vagy térbeli alakzat (pl. Unicum üvege)  szín, színösszetétel (pl. magenta)  fényjel, hologram  hang (T szignál)  fentiek összetételei (pl. McDonald’s logo)

VÉDJEGYOLTALOM Feltételek:  Grafikai ábrázolhatóság  A bejelentésben szereplő ábrázolása határozza meg a védjegyoltalom tárgyát  Megkülönböztető képesség  Nem rendelkezik vele, ha a fogyasztó ez alapján nem tudja azonosítani, hogy mely piaci szereplőhöz kötődik

VÉDJEGYOLTALOM Feltétlen kizáró okok:  Nem lajstromozható, ha kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket a forgalomban valamilyen jellemző feltüntetésére használnak vagy amelyet az általános nyelvhasználatban szokásosan alkalmaznak (pl. csokoládé esetében az ÉDES)  Kizárólag olyan formából áll, ami az áru jelegéből következik  Közrendbe, köterkölcsbe ütközik  Megtévesztésre alkalmas (árujegyzék összevetésével vizsgálja)  Rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra  Kizárólag állami felségjelből, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből, stb. áll

VÉDJEGYOLTALOM “ nem állapítható meg, hogy jelen esetben a vörös csillag megjelenítése a mögöttes kommunista eszmékkel való azonosulást, illetőleg azoknak, mint saját politikai és erkölcsi felfogás megtestesítésének használatát jelentenék”

VÉDJEGYOLTALOM Viszonylagos kizáró okok:  Azonos áruk tekintetében korábbi védjeggyel azonos megjelölés  Amit a fogyasztók összetéveszthetnek  Eltérő áruk esetében a jóhírnevet élvező védjeggyel való azonosság vagy hasonlóság, ha ez sértené a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét, hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná  Csak lajstromozott védjegyek lehetnek jóhírnevűek (érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri)

VÉDJEGYOLTALOM  Jogosult: lehet bármely személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság  Lajstromozással keletkezik (hatálya visszahat a bejelentés napjára)  Tartalma: kizárólagos használat  10 évig tart, de korlátlan alkalommal megújítható  Megszűnése:  Lemondás  Lejár (megújítás nélkül)  Törlés (ha nem is lehetett volna megadni)  Tényleges használat elmulasztása (5 éven belül)  Elveszíti megkülönböztető képességét (köznevesülés pl. Patyolat)  Jogosult gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik

VÉDJEGYOLTALOM Oltalomszerzés útjai:  Nemzeti  Nemzetközi  Madridi rendszer  Oltalmi ideje tíz év, megújítható  Regionális: közösségi védjegyoltalom  Tíz év, megújítható  Ha egyetlen tagállam vonatkozásában kizáró ok merül fel, el kell utasítani

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA  Célja: áruk megkülönböztetése  Áru valamely földrajzi egységhez való kötődését jelzi  Kollektív jogosultság: nemcsak a bejelntő használhatja, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen állítja elő, termeli, dolgozza fel a megjelöléssel ellátott terméket  Fajtái:  földrajzi jelzés: olyan földrajzi név, amelyet bizonyos területen előállított termékek megjelölésére használnak, ha azok jellemzője (minősége, hírneve) lényegileg a földrajzi származásnak tulajdonítható  Eredetmegjelölés: a termékek hírnevének kialakulásában az adott földrjazi környezeten kívül az arra jellemző természeti és emberi tényezők is fontos szerepet játszanak (pl. tokaji bor)

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA  Kizáró okok:  Ha szokásos elnevezéssé vált (pl. Dijoni mustár mára már csak egy termékfajta)  Relatív okok: ugyanazok, mint a védjegynél  Lajstromozással keletkezik  Korlátlan ideig tart!  Jogosultaknak kizárólagos joga van a használatra, másnak nem adhatnak használati engedélyt!

MIKROELEKTRONIKAI FÉLVEZETŐK TOPOGRÁFIÁJÁNAK OLTALMA  Védelemben részesülhet, ha eredeti: saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban  Topográfia: a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek – melyek közül az egyik aktív – és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése  Lajstromozással keletkezik, tartalma: kizárólagos hasznosítás (ill. annak engedélyezése)  Tíz évig tart (első nyilvános hasznosítás után két évvel már nem lehet igényelni)  évi XXXIX. törvény